belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2014. május 12., hétfő - Jakus Ágnes

A tű és az olló szolgálata

Meghatározó pillanat, amikor egy lelkész vállára helyezik a palástot. A mozdulat kifejezi: viselője készen áll a szolgálatra. Egy református lelkipásztornak életében két-három palástra van szüksége, hiszen az időjárás viszontagságait is kiálló bársony ruhadarab tizenöt-húsz évre szól, ha jól megvarrják. Minderről Tahy László egyházi és úri szabó mesélt nekünk.

Egy evangélikus, egy református és egy katolikus papi süveg hirdeti a járókelőknek a hetedik kerületi kirakatban Tahy László műhelyét, ahol egyre-másra készülnek a Luther-kabátok, palástok és reverendák. A falon képek: személyre szabott lelkészi öltözetekről, köztük a kalocsai érsek ruhája. Tahy László asztalán a leendő dunamelléki lelkipásztorok névsora, a végzős hallgatók palástja is előkészületben már.
- Református palástból készítem a legtöbbet, és bár ebből az öltözetből csak egyféle van, nem a legkönnyebb elkészíteni - árulja el a mester.

A reformátori egyszerűség elve a lelkészi öltözetre is hatott. A ma használatos palást egyesek szerint a 17. századi abbék keskeny, földig érő, a nyakon szalaggal összekötött palástjából alakult ki. Sokan úgy vélik, a palást akadémikus jellege elsősorban arra utal, hogy a református lelkész jártas a tudományokban. Ezért az nem az egyházi méltóságot, hanem a szolgálatra való felkészültséget fejezi ki.
- Átlagosan 40-50 munkaórába telik egy-egy egyházi ruhadarab elkészítése - mondja Tahy László.
- A református palástot aszerint próbálom személyre szabottá tenni, hogy milyen a viselője alkata - ezért a nyakrész hol szélesebb, hol keskenyebb. A női palástok rátétje elkerekített, és arra is ügyelek, hogy kinek milyen az arca, a testmagassága.

A református palást mindig fekete, igaz, a színárnyalatot az anyag is befolyásolja.
- A drágább bársony feketébb, finomabb. A végzős teológusok választhatnak, hogy a drágább anyagot kérik-e, vagy szeretnék-e, ha a palást sujtásokkal díszített lenne. A teológia egy bizonyos összegig állja a költségeket, a többi ezen felül őket terheli. A palást anyaga pamutbársony, a felső részén található a palástkötő. A felső részt sűrűn kitűzött, többrétegű vászon alkotja, amely kifelé feszül, akár egy legyező. Alatta van egy ugyanilyen, de kisebb réteg, amire rádolgozom a bársonyt és a berakásokat. A berakásokat géppel készítik, az anyagot 180 fokon kihűtik, majd egy klisébe (nyomólemezbe - a szerk.) helyezik. A hosszú évek alatt kikísérleteztem, milyen pliszírozással (sűrű berakások készítése - a szerk.) lehet könnyen kezelhetővé tenni a palástot. Így ha megázik a lelkipásztor, csak fel kell tennie a palástot egy fogasra, és az száradás után eredeti formájában tündököl.

Úgy tűnik, a gondos munka hatása nem maradt el, sok a visszatérő vendég, egész lelkészcsaládok készíttetik már Tahy Lászlónál egyházi öltözéküket.
De metodista, evangélikus és katolikus öltözeteket, miseruhákat, szerzetesi ruhákat is készít Tahy László. Első megrendelését saját plébánosától kapta, majd a rendszerváltás körül egyre inkább az egyházi szabászat felé fordult.
- Eredetileg női-férfi szabó vagyok, emellett hivatásommá vált az egyházi öltözetek készítése, életem végéig szeretném ezt csinálni.
A szakmai ártalom azonban őt sem kerülte el. Mivel főként feketét varr, szeme nem kontrasztál. Amikor viszont alkalma adódik megpillantani, ahogy az általa szabott-varrt ruhadarab szolgálatba áll, a jóleső érzés mindenért kárpótolja.

Korábban gyermekeinek varrt jelmezeket, ruhákat, és ahogy ő fogalmaz: ha jó ruhát, kosztümöt szeretne a feleségének, azt máig ő készíti el.
- Női kosztümöt vagy angol női nadrágot férfi szabók tudnak igazán jól készíteni a szabásminta miatt. Az angol szabóság férfimunka, a tüllt, selymet használó francia szabóság viszont női, hiszen finomabb kezekre van hozzá szükség. Francia szabászattal is foglalkoztam régebben, az egyik legnagyobb ruhaipari vállalat, az Okisz Labor oktatójaként, de az egyházi öltözetek készítésétől eldurvult a kezem, hiszen ezeket a ruhadarabokat jól meg kell munkálni.

Egyre több színházi és filmes megrendelést is kap Tahy László. A Bárka Színházban, az Operettszínházban és az Operában is feltűntek már jelmezei, de egy angol film és egy német-kanadai sorozat kosztümjeit is ő készítette.

- Legutóbb a Katedrális című filmsorozat etyeki forgatásán dolgoztam szabóként. Csak besegítettem a főszabásznak, én varrtam a ruhákat. Csupa egyházi kosztümöt kellett készíteni, korabeli stílusban, ahogy az angol és francia jelmeztervezők megrajzolták. Napi tizenkét órát dolgoztunk hét hónapon keresztül. Érdekes világ a színházi és filmes szakma, a benne dolgozóknak egészen más az életfelfogásuk, életvitelük. Csak egy példa: ők éjfélkor ebédelnek, mivel egész máskor kezdik a munkát. Jó csapatokkal dolgoztam már együtt, ennek ellenére én itt szeretek lenni a magam kis kócerájában.

Sok időt tölt a műhelyben, a betérő vendégekkel szívesen elbeszélget. A lelkészek mesélnek az életükről, szolgálatukról, míg a méretvétel vagy a ruhapróba tart. A református lelkipásztorok monogramja is bekerül a palástba és a süvegbe is, amelyet a nyílt téren viselnek szolgálat közben. Tahy László elárulja, még beteljesületlen álma, hogy zsidó liturgikus öltözetet is készíthessen.
- Krisztus is zsidó volt, a zsidó vallás pedig a kezdet, amelyből a mi hitünk származik - mondja.

Egyszer talán minden szakmai álma valóra válhat, addig is a lelkészek visszajelzéseiben leli legfőbb örömét.
- Egyszer egy alacsony termetű katolikus papnak készítettem reverendát. Nem ő jött érte, valaki elvitte neki. Kértem az illetőt, hogy majd adjanak visszajelzést, rendben volt-e minden. Fel is hívott, és azt mondta: látni kellett volna a plébánost! Kivirulva lépett föl a szószékre, és vagy tizenöt kilót fogyott, mert kihúzta magát az új reverendában. Ilyenkor a hátam is borsódzik, és mindez erőt ad, hogy továbblépjek a következő megrendelésre, hiszen mégiscsak Isten szolgáinak készítek ruhát.

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás

2025. május 01., csütörtök,
Fülöp , Jakab napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 1504
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 61909782

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat