El tudjuk képzelni, milyen lenne, ha a kétmilliós magyar fővárosba rövid idő alatt hatmillió menekült érkezne? Nagyjából ilyen helyzet alakult ki egyes észak-iraki városokban – számolt be az Ökumenikus Segélyszervezet helyszíni tényfeltáró útja után. Négy vallása miatt üldözött emberből ma három keresztyén. Hogyan segíthetünk üldözött testvéreinknek? Rovatunkban néhány gyakorlati lehetőséget mutatunk be.
Az elmúlt több mint fél évben keresztyének és más fenyegetett kisebbségekhez tartozó családok tízezrei menekültek el az iraki háborús helyzet elől Kurdisztánba, elsősorban Erbilbe, valamint Duhok kormányzóságba. A magyar segélyszervezet a nemzetközi közösség részeként vesz részt a segítségnyújtásban. Erre nagy szükség is van, hiszen az Iszlám Állam és a kormányerők összecsapásai elől menekülő iraki családoknak csupán egyötöde jut hozzá az alapvető ellátáshoz. A magyarok közreműködésével végrehajtott segélyprogramok a menekülteket eddig ivóvízhez, élelemhez, megfelelő ruházathoz, fűtő- és higiéniai eszközökhöz juttatták. A legtöbben – köztük több moszuli keresztyén egyház tagja – ugyanis egy-két óra alatt hagyták hátra otthonaikat, sokan még a legszükségesebb dolgaikat sem vették magukhoz.
A gyerekekért haltak meg
Erbil kormányzóság területén kétszázezer menekült tartózkodik jelenleg, közülük több ezren menekülttáborokban és egyházi közösségi épületekben élnek. Bálint Gábor, a segélyszervezet munkatársa elmondta, különösen a sokgyermekes családokra, az idősekre és a fogyatékkal élőkre figyelnek, valamint azokra, akik valamiképpen kimaradnak a segélyezési rendszerből. A magyarországi adományok tehát a legrászorultabbakhoz érkeznek.
Sok iraki menekültet családok szállásolnak el vagy albérletben laknak, de több ezerre tehető azoknak a száma, akik hidak alatt, utcákon vagy befejezetlen épületekben húzták meg magukat. Több középosztálybeli, értelmiségi család lett hajléktalan, de a sátrakban élők sincsenek sokkal jobb helyzetben a téli mínuszokban. Aki teheti, nejlonnal borítja be az elfoglalt zugokat.
A legszerencsétlenebb helyzetben a korábban is szerény körülmények között élő jazidik vannak. A közösség nagy veszteségeket szenvedett a menekülés közben: sokan meghaltak; volt, aki kétségbeesésében két gyermekével vetette magát szakadékba, több idős ember pedig öngyilkos lett, hogy a sivatagban a gyerekeknek jusson elég ivóvíz.
Túlzások és a könyörtelen valóság
De nemcsak ők, hanem a káld katolikus, a szír ortodox és katolikus, az örmény ortodox és katolikus, valamint az asszír keleti egyházak és más keresztyén felekezetek tagjai is menekülni kényszerültek. Többen beszámoltak társaik megöléséről, de nem igaz, hogy Irakban százával feszítettek keresztre vagy fejeztek le keresztyéneket – hívta fel a figyelmet Bálint Gábor. „A városok elfoglalása nem úgy történt, hogy jött százezer harcos és lemészárolt mindenkit. A félmilliós Moszult néhány ezren foglalták el. Igaz, a radikálisabbak már az Iszlám Állam kikiáltása előtt is követtek el merényleteket keresztyén lelkipásztorok ellen, de akkor sem végeztek ki minden keresztyént, miután a szélsőséges harcosok átvették a terület feletti uralmat."
A keresztyének Moszulban és a Ninivei-fennsíkon éltek a legnagyobb számban, az Iszlám Állam megjelenésével valamennyien elmenekültek ezekről a vidékekről. Egy ideig speciális adó megfizetése ellenében maradhattak, de ez a rendelkezés jóformán életbe sem lépett, amikor döntés elé állították őket: vagy menekülnek, vagy meghalnak. A nassarah felirat a két rendelkezés kihirdetése között került a házakra, ami azt deklarálta, hogy a keresztyének otthonai és vagyontárgyai az Iszlám Állam tulajdonába kerültek.
Ezek a gyerekek a szír katolikus menekülttáborban laknak
Mentőakció álruhában
Bár a legtöbb keresztyén elmenekült, jó néhányan az elfoglalt területen rekedtek, elsősorban idősek, akik nem kapnak megfelelő orvosi ellátást. Róluk a keresztyén közösségek név szerinti listát vezetnek. Nyáron még száznál is többen voltak, ez a szám novemberre néhány főre csökkent, mivel többüket sikerült kimenekíteni vagy visszavásárolni. Bálint Gábor elmondta, van olyan hívő, akit szunnita ismerőse bujtatott el a birtokán. A helyzet a menekülés óráiban volt a legforróbb: egy szélsőséges muszlim viseletbe öltözött moszuli keresztyén pap két kislányért kellett, hogy visszamenjen az elfoglalt városba. A tizenéveseket ketrecekben tartották fogva, a szélsőségesek tízes nagyságrendben adták-vették őket, szexrabszolgaságra kényszerítve az elrabolt lányokat.
A lelkészek próbálják összetartani a gyülekezeteket az átmeneti helyzetben is – számolt be a segélyszervezet munkatársa, aki a helyszínen több egyházvezetővel is találkozott. Elmondása szerint a keresztyének között komoly összetartás figyelhető meg, a legtehetősebb káld katolikus közösség tagjai segítik a szegényebb híveket. A menekültek leginkább a kurdokra támaszkodhatnak, az iraki Kurdisztán kormánya korábban is támogatta a területén a templomépítéseket. Az egyik egyházi menekülttáborban egy korábban megtért, otthonát ugyancsak elhagyni kényszerült sejk (helyi vezető) fogja össze a menekültek ellátását.
Ez a férfi elmondja menekülésük történetét, és arról is beszél, hogy keresztyén hitéért kész feláldozni az életét.
Igazi hitvallás
"Sajnos az elmúlt fél évben olyan helyeken szűntek meg gyülekezetek, ahol több mint ezeréves hagyománya volt a keresztyénségnek. Az, hogy a keresztyének összepakolták néhány holmijukat, és kizárólag a hitükért hátrahagyták berendezett életüket, valódi hitvallás" – fogalmazott Bálint Gábor.
Pénzadományokkal segíthetünk
Ha elég adomány összegyűlik, az Ökumenikus Segélyszervezet idén még egy segélyakciót szervez Észak-Irakba. Duhokban több mint félmillió menekültről kell gondoskodni, fűtőeszközökre, élelmiszerre, konyhafelszerelésre és higiéniás eszközökre is szükség van. Az adományozás átlátható rendszerre épül, a szervezet honlapján részletes beszámoló közli, mire fordították a Magyarországról felajánlott összeget. A szükséges segélyárut a helyszínen vásárolják meg, hogy minimalizálják a szállítási költségeket. Bálint Gábor hozzátette, ha a helyzet stabilizálódik, megtörténhet, hogy a magyar segélyszervezet a visszatelepülést is támogatja majd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet számlaszámát és a csekkbefizetés feltételeit itt találja.
Jakus Ágnes
Képek: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
Kapcsolódó cikkeink:
Akiket hitükért üldöznekBecslések szerint szerte a világon mintegy százmillió főre tehető az üldözött keresztyének száma. Soha nem forgott veszélyben egyszerre ennyi Krisztus-hívő élete, mint napjainkban.
Rabszolga-felszabadítás napjainkban
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András
pünkösdi homíliá
járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 4179
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62456252
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.