belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2015. március 10., kedd - Fekete Zsuzsa

Mi a tartalma?

A könyv onnan indul, ahol az ember találkozik Istennel, megéli a kijelentést és továbbadja azt - mondta Zsengellér József új könyvéről, amelyben a Héber Biblia, illetve az Ószövetség szöveg- és kánontörténetéről ír. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja, tanszékvezető tanára arról is szólt könyvének bemutatóján, hogy a Magyarországi Református Egyház a mai napig nem mondta ki, mi a szentírásának tartalma.

A közelmúltban mutatták be Zsengellér József: A kánon többszólamúsága című könyvét a budapesti Biblia Múzeumban. A könyv abba a múltba szeretné elkalauzolni az olvasót, amelyben megszületett a nyugati civilizációt alapjaiban meghatározó Szentírás, a Héber Biblia, az Ószövetség.

A Kálvin Kiadó rendezvényén Xeravits Géza, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola professzora, a könyv olvasószerkesztője úgy fogalmazott: „a szerző régi barátjaként állíthatom, ő egyike azon hazai biblikusoknak, akiknek a személyiségében a szakmai kérlelhetetlenség az egyház tanításához hűséges kegyességgel kart karba öltve él. Talán éppen az ő emberi és kutatói alapállása a legjobb példája annak, hogy a kánon mibenlétének és történetének komolyan vétele nem romboló. Sokkal inkább a kijelentés teljesebb, érettebb megértése igényére vezethet el bennünket."

Xeravits Géza szólt arról is, hogy a kánon kérdéseinek részletes tárgyalására mostanáig kellett várni Magyarországon, hogy valaki „valóban tengernyi energiát fektessen abba, hogy az ószövetségi kánon kialakulását értő módon mutassa be a hazai olvasóközönségnek. Hogy Zsengellér József munkája valóban időszerű és hiánypótló, azt mi sem mutatja jobban, mint egy pillantás a bevezetéstudomány magyar nyelvű szakirodalmára. Mind protestáns, mind katolikus részről rendelkezünk szakmai pontossággal megírt, korunk tudományos követelményeinek megfelelő, átfogó bevezetéstanokkal, ezek mindegyike azonban egyetlen – és általában nem is hosszú – bevezető fejezetet szentel csak a kánon problematikájának." Az olvasószerkesztő szerint csak találgatni lehet, hogy mi lehet ennek a gyakorlatnak az oka. Elképzelhető, hogy terjedelmi okok állnak a jelenség hátterében.
„Ha így vélekedünk, jóindulatúan elkerülhetjük talán annak a csapdáját, hogy arra a következtetésre jussunk: a kánon kérdését talán azért tárgyaljuk en passant, mert valójában a bevezetéstan legsúlyosabb ideológiai problémáját állítja elénk – a szövegtörténettel együtt ugyanis a kánontörténet az a stúdium, ami alapvető kihívást jelent a Szentírás tekintélyének hagyományos megértése számára."

Zsengellér József a vallásos hagyományok születéséről a következőképpen fogalmaz a kötetben: „Az embernek a transzcendenssel kapcsolatosan átélt élményei alapvetően önmaga számára fontosak. Önmaga számára alkotja meg azt a belső és külső világot, melyben a megtapasztaltak saját helyet kapnak. Ám mindenkiben él az igény, hogy megossza ilyen élményeit másokkal, a környezetében élőkkel. Ezek az egyéni élmények, tapasztalások és azok továbbadása hozzák létre a vallásos hagyományokat. A közösségen belül mindig többségben vannak azok, akiknek nincsenek vagy nagyon ritkán vannak saját élményei, és kisebbségben a rendszeresen „megtapasztalók". (...) Az egyén átélt élménye a közösség élményévé válva meghatározza a közösség vallásos gondolkodását." A teológus szerint a transzcendens megtapasztalása, az ember és Isten közötti kapcsolat létrejötte egyéni élmény, még akkor is, ha közösségi keretek között valósul meg. A szubjektív valóság más számára érthetetlen és felfoghatatlan. A transzcendens élmény továbbadása szóban, majd írásban a szubjektivitást fordítja át és igyekszik mások számra is ismertté és elfogadhatóvá tenni.

Zsengellér József a könyvbemutatón kitért arra, hogy könyvének kiindulópontja az, ahol az ember találkozik Istennel, megéli a kijelentést, amit továbbad. „ A végén eljutok odáig, hogy ma a Magyarországi Református Egyház mit tekint kánonnak. Ennek a folyamatnak a feltárása során sok érdekes dologra bukkantam, ami hazánkban egyáltalán nem egyértelmű még a frissen megjelent szakírásokban sem." A szerző hangsúlyozta: „A Magyarországi Református Egyház a mai napig nem mondta ki, hogy mi a szentírásának tartalma. Mielőtt valaki megijedne, hogy ez eretnek dolog, azt kívántam a könyvben is láttatni, hogy egy közösség számára nem feltétlenül a meghatározott döntések teszik a szentírást szentírássá, hanem hogy mi az, amit használunk."
A szerző hozzátette: elképzelhető, hogy az egyház új zsinata foglalkozik majd a kérdéssel. 

Zsengellér József könyve a Kálvin Kiadó és a L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban is, a 9. kerület Ráday u. 28. szám alatt. 

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás 

2025. június 05., csütörtök,
Fatime napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 10391
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62357031

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat