Lelki oázis
A pestújhelyi reformátusok jelen vannak területük minden óvodájában és iskolájában, évekkel ezelőtt pedig elindították a Lelki Oázis elnevezésű programsorozatukat is. Az ifjúsági és felnőtt lelki napok, hétvégék és hetek, valamint a kirándulások több száz hívőt és keresőt vonzanak – tudtuk meg ott jártunkkor Trencsényi Lászlótól, a gyülekezet lelkipásztorától. Szinte felsorolni is lehetetlen tevékenységük, szolgálatuk széles skáláját.
„A Lelki Oázis elnevezésű programunk születése jóval korábban kezdődött a pestújhelyi szolgálatomnál. Nyíregyházán hitoktató lelkészként felnőttek és fiatalok között szolgálva szomorúan tapasztaltam, hogy a népegyházi keretek között hiányzik a hívőkkel való személyes, testvéri törődés. Szerettem volna biztosítani Krisztus megváltott népe számára olyan lehetőségeket, ahol az Ige melletti áldott légkörben megpihenhetnek és kaphatnak egy „lélegzetvételnyi" gyámolítást, törődést, ahol mennyei áldásokban és mindabban részesülhetnek, ami emberileg adható. Ezért lett a neve ennek a missziónak: Lelki Oázis. Hisszük, hogy Isten Igéjénél nincs fontosabb, ezért igyekszünk az életmentő evangéliumot írásban (nyomdai kiadványok) és hanganyagban is terjeszteni, igyekezvén maradéktalanul élni az Úrtól kapott lehetőségeinkkel."– mondta a lelkipásztor.

Bibliatanulmányozás
Trencsényi László szólt arról is, hogy gyülekezetükben minden hónap második vasárnapján tartják a Lelki Oázis Testvéri Kört, ahol komoly bibliatanulmányozást folytatnak, emellett különböző témakörökben építő előadások is elhangzanak. A lelkipásztor munkáját segíti felesége is, aki úgy fogalmazott, hogy csendes háttérként, kisegítőként áll férje mellett.

A testvéri kör fontosságáról a gyülekezeti tagok beszéltek a Parókia portálnak. „A testvéri körben a bibliaismeretet követően érdekes előadásokat hallhatunk egymástól, mindenki maga választja meg, hogy miről beszél" – mondta Grega Sára nyelvész, nyugdíjas egyetemi tanár. 

„A hivatásomból adódóan gyakran nyelvi kérdésekkel foglalkozom a gyülekezetben is. A közelmúltban a nevek eredetéről beszéltem, hogyan változtak át az egyelemű nevek két-, majd háromeleművé. Tartottam előadást II. Rákóczi Ferencről is, de nem hadvezérként, politikusként mutattam be, hanem az emberségéről szóltam bővebben. A gyülekezetben több szolgálatot is teljesítek, és egy közeli nyugdíjasotthonban szervezem a bibliaórákat" – tette hozzá Grega Sára.

Jézus Krisztusért
Schober Ottó presbiter élettörténete regénybe illő. A 83 éves férfi Ungváron született, a kárpátaljai Beregszászon élt és ötször váltott állampolgárságot. Négyszer a nagypolitika hozta kényszerhelyzetbe, egyszer maga döntött a váltásról, de mint mondta, akkor ment a legnehezebben.
„Csehszlovákiában születtem, majd a bécsi döntés után magyar lettem, aztán jött a szovjet állampolgárság, majd Ukrajna függetlenné válása után ukrán állampolgárrá váltam. Minden egyes alkalommal saját akaratom ellenére váltottam állampolgárságot. Végül mikor áttelepültem Magyarországra, saját akaratom ellenére nem lehettem magyar állampolgár, éveket kellett várnom, mire letehettem az állampolgári esküt, de ez hosszabb történet. Áttelepülésem után a 15. kerületben vettem egy kis panellakást, és ide kerültem, a pestújhelyi gyülekezetbe, ahol nagy szeretettel fogadtak, később megválasztottak presbiternek is. A hitemért és Jézus Krisztusért járok ide. A gyülekezet is jó, persze hogy van kedvem idejárni – tette hozzá a presbiter aki negyvenhárom évig dolgozott a Beregszászi Népszínház főrendezőjeként és igazgatójaként.

Segít elboldogulni
Tizenöt éve a pestújhelyi gyülekezet tagja Lovas Gáborné Kőszegi Eszter. Az asszony arról beszélt, hogy mióta igyekszik egyre behatóbban megismerni a Bibliát, másképp szól hozzá az Ige, mint korábban.
„A páli levelek állnak hozzám a legközelebb, mert számos olyan hasznos tanítás van bennük, ami segít elboldogulni a mindennapi életben. Érzem, hogy az Ige mindig a helyes irányba terel. Hiába régi a Biblia tanítása, de örökké igaz, és ma is aktuális. A gyülekezetbe is azért szeretek járni, mert mindig tiszta, élő igehirdetést hallhatok" – fogalmazott.

Játék helyett Ige
Tóth Istvánné Lídia a Lelki Oázis programok háziasszonya. Az első csendes napra azért látogatott el, mert azt mondták neki, hogy szendvicset kell készíteni, maga sem gondolta, hogy attól kezdve száznyolcvan fokot fordul az élete.

„Templomba ugyan jártam már korábban is, sőt sokat szolgáltam, de a csendes napokon indult el szívemben a változás, aminek hatására két év elteltével megtértem. Azóta minden téren átalakult az életem. Hajnal négykor kelek, hogy nyugodt körülmények között olvashassam a Bibliát. Korábban sorozatokat bámultam a tévében és számítógépes játékokkal szórakoztattam magam. Hat éve azonban nem pazarlom az időt haszontalan dolgokra, nem a televíziós sorozatok határozzák meg az időbeosztásomat, inkább imádkozom és lelki irodalmat olvasok. A számítógépet sem játékra használom, hanem arra, hogy igéket küldjek e-mailben, sms-ben. Folyamatosan gyűjtöm a keresztyén irodalmat, igéket, verseket, idézeteket, és eljuttatom azokhoz, akik igénylik. Kedvenc költőm Füle Lajos, tőle idézem a legtöbbet, verseit a Parókia portálról töltöm le. Minden hívő emberhez szívesen eljuttatom ezeket, és ugyanolyan lelkesedéssel küldöm akkor is, amikor nem kapok visszajelzést, egyszerűen azért, mert nagyon jó az Igével foglalkozni – tette hozzá Lídia.

Meg kell vakulnia, hogy lássa
A gyülekezet gondnoka arról beszélt, hogy bár pici korától járt gyülekezetbe, csak felnőttként, 2008-ban tért meg egy Lelki Oázis Misszión.
„Éppen egy vak testvérünk tett tanúbizonyságot, engem az kényszerített térdre. Pedig mindig Isten közelében szolgáltam, minden munkában jelen voltam korábban is. Huszonegy éve vagyok a pestújhelyi gyülekezet gondnoka. Utólag fájdalmas látnom, hogy hiába olvastam a Bibliát, hiába érintettek meg az igehirdetések és szolgáltam presbiterként, ezek hatására mégsem tértem meg. Arra jöttem rá, hogy az embernek „meg kell vakulnia", hogy valóban lássa Istent. Reggel imával és bibliaolvasással kezdem a napot. Úgy vélem, hogy akkor kell Istenre figyelni, amikor az embernek csendessége van, zsúfoltságban, zajban ez nem megy. Nyugdíjasként, egyedül élek, de nem magányosan, mert érzem, hogy Isten mindig itt van velem. Szívesen viszem az mp3 missziót, felveszem az igehirdetéseket, előadásokat, és odaadom azoknak, akik igényt tartanak rá. Szeretem a tiszta igét továbbadni, mert hiszem, hogy ez másokat is táplál."

Fekete Zsuzsa