Egyszerű, érdekes történetmesélés és szellemes, korszerű illusztrációk teszik egyedivé a nemrégiben megjelent Nagy családi gyermekbibliát. A Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó közös kiadványát a budapesti Biblia Múzeum kiállítótermében mutatták be tegnap. A gyerekek a leghálásabbak érte, mert érdekes és nem „szájbarágós" – mondta a bemutatón a kötetet magyarra ültető Szabó T. Anna József Attila-díjas költő.
Valódi lelki táplálék a gyermekeknek, amely megállja a helyét a magyar könyvpiacon, hiszen megjelenését tekintve is színvonalas kiadvány – méltatta a Nagy családi gyermekbibliát Pompor Zoltán gyermekirodalom-szakértő, a kiadvány lektora.
Ha belépünk egy könyvesboltba, a polcok tele vannak gyerekkönyvekkel. Kérdés, mitől tud egy új könyv, akár épp egy gyermekbiblia helyet találni közöttük, és mi kell ahhoz, hogy a szülők leemeljék a polcról gyermeküknek – vetette fel a szakértő. Mint mondta, a most megjelent kiadvány a képeskönyvek közé tartozik, színes illusztrációk gazdagítják, és kevés szöveget tartalmaz – többek között ez az, ami vonzóvá teszi. „Ránk, magyar vásárlókra jellemző, hogy amikor pénzt adunk ki valamiért, szeretnénk nemcsak képeket kapni érte, hanem szöveget is. Ennek a könyvnek azonban nagy erénye, hogy legalább annyira jó nézegetni az illusztrációit, mint a történeteket olvasgatni. A könyv koncepciójának kulcsszavai a közösség és a család. Közösen lapozgatjuk, és közben izgalmas részletekre figyelhetünk fel. Vannak például olyan oldalak, amelyek illusztrációi – szándékosan – korhűnek nem mondható részleteket rejtenek: mai gyermekjátékokat például. Persze, nem feltűnően, nem rontva az összképet, nem kirántva a Biblia világából. Gyermekbibliáknál azonban mindig az a tét, hogy mennyire sikerül áthidalni a bibliai kor és a mai világ közötti több évezredes távolságot. Ebben is újat hoz ez a kiadvány."
A családi bibliában a történetek főszereplőit körülvevő alakok is gyakran családok: a háttérben gyerekek életteli játéka látható, vagy éppen az állatok családja jelenik meg.
Megnyugtató és könnyed
„Élénk, de gyermekbarát színek, a háttérben pasztellekkel – megnyugtató, otthonos érzés kézbe venni" – jellemezte a gyermekbibliát Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő, műfordító, az eredetileg holland kiadvány szövegének magyarra ültetője. „Másik előnye, hogy a szerző egyszerű nyelvezettel, tőmondatokban ír, így nemcsak könnyen érthető, de a gyermekek fantáziáját is engedi szabadon szárnyalni" – tette hozzá.
Szabó T. Anna költő a bemutatón kedvenc részleteiből olvasott, többek között Sámuel történetét is. „Gyermekkoromban mindig vártam, mikor ébredek arra, hogy engem is megszólít az Isten. Amikor megengedték, hogy a templomban egy elektromos orgonán játsszam egyedül, akkor tudtam, hogy most Sámueléhez hasonló örömöt érzek."
Önálló olvasókká nevelnének
A kiadót is meggyőzte a figyelmükbe ajánlott holland kiadvány, pedig nem ez az első gyermekbibliájuk – számolt be Galsi Árpád, a Kálvin kiadó igazgatója. „A régóta népszerű Bibliai történetek gyerekeknek című kötetet pár éve újra kiadtuk Keresztes Dóra illusztrációival. Pontos, alapos mű, pedagógiailag és didaktikailag egyaránt. Ám elsősorban a nagyobbaknak szól, egyfajta olvasókönyv, amely kaput nyit ahhoz, hogy önálló bibliaolvasóvá váljon a gyerek. Idén jelent meg egy óvodásoknak szóló képes biblia, a nagyobbaknak pedig képregényes bibliát kínálunk."
A Nagy családi gyermekbiblia sem a „tizenkettő egy tucat" bibliák közé tartozik – folytatta Galsi Árpád. „Egy igazi nagyméretű, képes bibliáról van szó, amelyet kitehetünk az asztalra, körbeülhetjük, letelepedhetünk a babzsákfotelbe vagy a kandalló mellé, felolvashatnak belőle a szülők vagy épp a gyerekek is."
Gyorstalpaló a szülőknek
Az olvasás közben kialakult beszélgetésekhez is segítséget nyújt az új kiadvány. „A szülők gyakran bajban vannak, ha beszélni kell a bibliai történetekről. A könyv végén szerepel egy áttekintés az Ó- és Újszövetségről. Ez egyfajta bibliaismereti gyorstalpaló pusztán azzal a céllal, hogyha a gyerekeknek van kérdése, megkönnyítse a szülők válaszadását" – magyarázta Galsi Árpád.
„Nem érdemes nagyon magasan tartani ezt a bibliát, mert a gyerekek úgyis lerángatják majd a polcról." (Szabó T. Anna)
Nem rágja a szájukba
„Jó érzés volt ezt a könyvet a gyermekeim kezébe adni, látni a tízéves fiam arcát" – számolt be Szabó T. Anna. „Van egy másik bibliájuk, ami kérdéseket tesz fel – ez zavarta a fiaimat, mert úgy érzik, a kérdések sugalmaznak valamit, amit ezekről a történetekről gondolni kell. Ez a kiadvány viszont egyszerűen elmesél történeteket, nem mond többet, és a kérdések bennük fogalmazódnak meg."
„Nagyapám, Szabó T. Attila nyelvész pap volt, Angliában is járt teológiára, ezért is örülök nagyon, hogy felkértek a gyermekbiblia angolról magyarra fordítására." (Szabó T. Anna)
Mosolygó angyalok
A könyvbemutatón részletesebben is szó esett a kiadvány illusztrációiról. Pompor Zoltán szerint a kötet angyalábrázolásai a meglepetés erejével hatnak, jól kifejezik azt, hogy az embertől eltérő teremtményről van szó. Szabó T. Anna szerint ennek ellenére nem ijesztőek a rajzok. „Mindig így képzeltem az angyalokat, ilyen fenséges és fényes lényeknek. Mi erdélyiek vagyunk, a karácsony központja nálunk mindig az angyal. Nem az angyalok, hanem az angyal, aki eljön hozzánk. A nagyobbik fiam egyszer azt mondta, lemegy és benéz a karácsonyfához, megnézi az angyalt, persze, nevetve hozzátette: de én félek. Ez az élmény a félelem és az öröm, az extázis határvidékén van."
Galsi Árpád megerősítette: „amikor a Biblia lapjain egy angyal megjelenéséről olvasunk, az első szó mindig az, hogy ne félj. Az ember fél, amikor találkozik a mással, az Isten világával. Ilyenkor hirtelen megnyílik az az elválasztó fal, ami miatt egyébként nincs rálátásunk, csak a minket körülvevő világra."
„A férjem gyerekkorában nem bírta megállni, hogy be ne lessen a nagyszobába, és meglátta az angyal szárnyát, látta. Én ezt azóta is irigylem, mert én úgy láttam angyalt, hogy a fényt láttam, és azt éreztem" – vette vissza a szót Szabó T. Anna. „Nemes Nagy Ágnesnek van ez a verse, hogy Én láttam angyalt. Az se jó./ Futott, nem értem el./ Olyan mindenki angyala,/ amilyet érdemel. A könyvbeli angyalok jó angyalok, mert mindig mosolyognak, az arcukon van a lényeg. Az égő csipkebokor sem olyan megnyugtató jelenség, de ha az angyalábrázolások puha szépségével összevetjük például Jézus elfogásának pillanatát, láthatjuk, hogy ott az emberek ijesztőek és persze, a lángok is – hiszen azok egész másfajta lángok, mint Isten lángjai vagy az angyal pasztell fényessége."
„A papír vastagsága lehetővé teszi, hogy kicsi gyerekek is lapozgathassák ezt a gyermekbibliát." (Szabó T. Anna)
Emberarcú Jézus
A kiadvány Jézus-ábrázolása szintén érdekes. Galsi Árpád elárulta: a kiadónak korábban került már keze ügyébe olyan gyermekbiblia, amely szerintük zseniális volt, mégis megbukott Jézus-ábrázolása miatt. A Nagy családi gyermekbiblia azonban átment a rostán, noha a Jézust ábrázoló rajzok ebben sem hagyományosak. „Ez a Jézus kicsit Javier Bardem-es (J. B. spanyol színész – a szerk.), kicsit macsós, de barátságos. Az emberségessége közel hozza őt. Nem tudjuk, milyen volt Jézus, egy az emberek közül. Szándékos lehetett az illusztrátor részéről, hogy az emberi oldalát hangsúlyozza, ugyanakkor megvannak a rajzokban ezek a játékos anakronizmusok a macival és a körömlakkal. A kedvencem, amikor Nóé végez a bárkával, kipurcan, és mellette ott van a kávéscsésze. Az illusztrációban van némi humor, ugyanakkor a szöveg jól és pontosan ragadja meg a bibliai történetek elbeszélését – a kettő jól kiegészíti egymást. Azzal együtt, hogy a képi ábrázolásban nem a szentképekről ismert Jézus-arc jelenik meg, hanem egy olyan Jézus, aki egy közülünk – az Emberfia –, nyilvánvaló, hogy a történet nagyon hangsúlyosan Isten Fiáról tesz tanúbizonyságot."
A Nagy családi gyermekbiblia megvásárolható a Ráday utca 28. szám alatt található Bibliás könyvesboltban is.
Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András
pünkösdi homíliá
járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 2399
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62610884
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.