Korábbi számok Elküld Nyomtat

Ki vagyok? – önmagamban.

Gyermek vagyok. Magzat szeretnék lenni. Visszabújni anyám hasába, szívdobogásról szívdobogásra élni, álmodni ismeretlen világot.
Tini vagyok. Felnőtt szeretnék lenni. A lakásomban majd’ minden szerteszéjjel. Akkor és azokkal találkozom, akikkel csak akarok. Hajnalig hallgatom a kedvenc zenéim, órákat lógok a telefonon.
Felnőtt vagyok. Gyermek szeretnék lenni. Patakot járni, sziklát mászni. Játszani, csak játszani napestig, nem ismerni a múltat és nem félni a jövőt.
Felnőtt vagyok. Ifjú szeretnék lenni. Kiállni a szirtre, hajamat fújja a szél. Megázni a tavaszi esőben. Vacogva táncolni. Keringőt járni a pocsolyás utca szélén.
Idősödöm. Fiatal szeretnék lenni. Álmokat kergetni és értük tűzbe menni. Hinni, hogy minden megváltozhat, hogy a tetteknek igazán értelmük van.
Öreg vagyok. Istennél szeretnék lenni. Letenni ruhát, kanalat, tányért. Elengedni a reggelt és az estét. Visszatérni a hazába. Magzat szeretnék lenni a Teremtő országában.  

Kislány vagyok. Menyasszony szeretnék lenni, habos hófehér ruhában, fátyol a fejemen, kezemben csokor.
Lány vagyok. Nagylány szeretnék lenni. Kihúzni magam, ahogy utánam fordulnak a fiúk.
Nő vagyok. Feleség szeretnék lenni. Kockás takaró alatt, kandalló párkányán összebújni. Öreg, ráncos kezekben is hűséggel megmaradni.
Feleség vagyok. Anya szeretnék lenni. Kezem a méhem elé fut. Ringatnám, szoptatnám. Énekelnénk, mondókáznánk együtt.
Anya vagyok. Feleség szeretnék lenni. Leülni csendben az asztalhoz, gyereksírás, mondókák nélkül. Csak csendben, ketten beszélgetni.
Anya vagyok. Gyermek szeretnék lenni. Kiskezed alá bújni, hallgatni hamiskás dúdoló hangod, hogy most Te vigasztalj meg.

Ki vagyok? – a számodra.

Magzatod vagyok. De Te azt mondod, most nincs helyem. Teher vagyok Neked.
Gyermeked vagyok. Mégis azt hallom, ne legyek gyerekes.
Kislányod vagyok. Azt mondod, legyek már nagylány.
Nagylány vagyok. Így szólítasz: kislányom.
Feleség vagyok. Anyjuknak nevezel.
Anyád vagyok. De csak kibírhatatlan ősöd lettem.
Nő vagyok. Autógumit cserélek.
Gyermek vagyok. Anyádként ápollak.
Testvér vagyok. Azt mondod, becsaptalak.
Barát vagyok. Árulónak nevezel.
Tanár vagyok. Kioktatsz.
Diák vagyok. Szerinted már mindezt tudnom kellene.
Főnök vagyok. Lekezelsz.
Beosztott vagyok. Számon kérsz, hogy helyetted döntöttem.

Ki vagyok? Istenem!

„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok.” 1Tim 1,15

„Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” Róm 8,16-17