Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Történetünk

A mohácsi csata (1526), majd Budavár elfoglalása (1541) után Magyarország középső része - vele együtt a Dráva-menti Baranya - török uralom alá került. Sokan menekültek el az idegen elnyomás elől: elsősorban a birtokosok, illetve a papság. A keresztyén templomokat felgyújtották, kifosztották. A teljes rablást megelőzendő a lelkipásztorok szekérre rakták a templomok berendezéseit: képeket, klenódiumokat, szobrokat. Az otthon maradt egyszerű emberek sírtak: „elhagyott bennünket az Isten”, „elhagytak a szentjeink és a papjaink is”… Ebben az időben tért vissza Nyugat-Európából szülőföldjére Sztárai Mihály, volt ferences szerzetes, hozva magával a vallási reformáció eszméit. 1544-1553 között Laskón prédikátor, és ez idő tájt mintegy 120 „új hitű” gyülekezetet alapított a Dráva két partján, megvetve ezzel a református tanítás alapját. Mivel az iszlám tiltja az ember „vallásos” ábrázolását, ezért a keresztyénség reformáció-ágát jobban kedvelte, hiszen ennek lényege szerint nem voltak képek, szobrok a templomokban, s az Ige hirdetése állt a középpontban. Így maradhatott fenn a keresztyénség, illetőleg így fejlődhetett a magyar anyanyelvi kultúra. 1554-ben Szegedi Kis István reformátor vette át a laskói gyülekezetet. 1567-ben a magyarországi reformáció két ágra oszlott: a lutheri és a kálvini irányzatra. Ez utóbbiból alakult ki a mai református egyház. Az 1576. augusztus 16 -17 - én Hercegszőlősön tartott zsinaton létrejött az Alsódunamelléki Református Egyházkerület, és megalkották a református szellemű Hercegszőlősi Kánonok-at. A református falvak mind arra törekedtek, hogy saját templomuk, papjuk és iskolájuk legyen. Ezek a templomok kezdetben egyszerű, paticsfalú, zsindelyes, talpas megoldásúak voltak. Az ellenreformáció után, II. József türelmi rendeletével (1790), a reformátusok is engedélyt kaptak tornyos kőtemplomok építésére. A XIX. század első felében épült meg csaknem száz templomuk, elsősorban az Ormányságban és a régi Belső-Somogyban: Szigetvár környékén. Ezek egy részébe „átmentették” a fatemplomok festett kazettás mennyezetét és padjait, illetve eleve így építették őket (pl.: Kórós, Drávaiványi). A virágzó gyülekezeteket hamarosan azonban halálos veszedelembe sodorta az „egyke” eszméjének elterjedése. Az 1920-as, ’30-as években Csikesz Sándor, csányoszrói, Kiss Géza, kákicsi lelkész az elsők között hívta fel a nemzet lelkiismeretét a veszélyre, a tragédiára. A baranyai reformátusság szinte „vérátömlesztést” kapott a század harmincas éveiben a Szabolcs megyéből áttelepített sokgyermekes református családok (ONCSA-telepítés: Magyarbóly, Kistótfalu), majd a negyvenes években a németajkú falvakba telepített felvidéki magyarok és bukovinai székelyek által. Ekkor több új egyházközség alakult (Bóly, Dunaszekcső, Hidas, Újpetre, Véménd stb.). Az ötvenes években az önfenntartó kisgyülekezetek földjeit államosították, kisbirtokos „polgár” egyháztagjait termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Az eredmény: rohamosan ellehetetlenült a reformátusság helyzete: nyomorgó papok, romba dőlő templomok és elfogyó gyülekezetek jellemezték a területet. A kilátástalan gazdasági állapotok mellett még az „ideológiai harc” is fojtogatta a kis egyházakat. A 80-as évek végétől, a 90-es évek elejétől kissé fellélegezhetett ez a történelmi egyház is: hetven renovált templom és több új (pl.: Bóly, Drávaszabolcs, Komló, Pécs, Szederkény,Villány), valamint a Pécsi Református Kollégium és a siklósi Sztárai Mihály Általános Iskola és Óvoda mutatja a jövőépítő reménységet a jelenleg 31 szervezett egyházközségben élő mintegy 25 000 baranyai reformátusnak. Hird, Hidas, Kozármisleny, Pellérd templomépítő akarata már a XXI. század történetéhez tartozik…

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Kapcsolat

Látogatók ma: 47, összesen: 349050

  • 2021. szeptember 17., péntek

    Megnyitották a regisztrációt a 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes ifjúsági akciójára
  • 2021. szeptember 17., péntek

    Tizenöt csapat főzött finomabbnál finomabb bográcsos ételeket az ötödik vértesaljai egyházmegyei főzőversenyen Tabajdon.
  • 2021. szeptember 16., csütörtök

    Az Ige egyháza vagyunk, a reformátusoknak mégis mindössze egyötöde veszi kezébe bármilyen rendszerességgel a Szentírást. Nemcsak ismerni jó a Bibliát,...
  • 2021. szeptember 15., szerda

    Nincs az a válsághelyzet, amely ne hozhatna áldásokat, de ehhez jól kell sáfárkodnunk a lehetőségekkel. Szontagh Pállal az oktatás aktuális helyzetér...
  • 2021. szeptember 14., kedd

    A református identitás megtartó erő lehet a cigányság számára is – vallja Balogh Róbert, cigány származású református lelkész. Szerinte az evang...
  • 2021. szeptember 13., hétfő

    Kiskunhalason több évtizedes álom valósulhatott meg az idén 173 éves műemlék orgona felújításával. Az ünnepi istentiszteleten egyúttal a műemlék épüle...
  • 2021. szeptember 13., hétfő

    A hívők megújulása címmel hirdetnek háromszor háromnapos online evangelizációs sorozatot az északír magyar reformátusok idén ősszel. Igét hirdet Végh ...
  • 2021. szeptember 11., szombat

    Beiktatták hivatalába Pálinkás Gyula és Pálinkásné Balogi Beáta szabadszállási lelkipásztorokat szeptember 11-én, szombaton.
  • 2021. szeptember 09., csütörtök

    Sokan előszeretettel hivatkoznak Karl Barth-ra vagy magyarosan Barth Károlyra, de vajon értik is? A világhírű svájci protestáns teológus életművének s...
  • 2021. szeptember 08., szerda

    Könnyed beszélgetések a református keresztyén élet kérdéseiről és a gyülekezeti lét mindennapjairól.