Bemutatkozás
Békéssámson 1566-ig Csanád megyéhez, 1715-től Csongrád megyéhez, 1877-től Békés megyéhez tartozó falu. 1300 körül a hódmezővásárhelyi uradalom egyik tartozéka, majd a Hunyady család birtoka. A XVI. században a Jaksythoké, majd 1552-ben egy rabló török csapat felégette, lakói elfutottak, ettől kezdve "Sámson elhagyatott, lakatlan". 1722 után gr. Károlyi Sándor birtoka lett, majd utódai dohánykertészeket telepítettek e pusztára, akik annyira elszaporodtak, hogy az addigi lakóhelyükről 1860-ban a mai helyére telepítették a falut. A kb 1000 református lélekre többletadóval kivetett összegből építették Frutsko Ferenc kőműves mester terve alapján 1872-ben észak-déli tengelyben a kicsiny templomot.
A kis fatornyot 1889-ben készítették, a csillag magassága a földszinttől 15 méter. A 8x17 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet, észak felé kőkarzat és 220 ülőhely van.
A 300 kg-os acélharangját 1922-ben készítették Diósgyőrben. A 240 kg-os ércharangot Hőnig Frigyes öntötte 1899-ben Aradon.- Fényes Elek szerint 1000 református és 500 katolikus, az 1911-13. évi névtárak szerint 1010 református és 3136 más vallású lakója volt.
Lelkészei voltak: Tóth Dániel 1817-től, majd fia Tóth János, Udvardi András 1867-től. Somogyi Lajos 1877-1910-ig és Barta György 1910-62-ig, kimketten az egyház temetőjében nyugosznak, majd Rápó Károly 1952-tő 1997-ig. 1997-től Marti Miklós és Marti Márta.
Az egyházközség megalakulásának ideje 1817. Temploma egyszerű magyar építészetri stílusban épült.. A gyülekezet a betelepült lakosság ellenére "nagy" múltra tekint vissza. Volt itt "Aggmenház", iskola. Ma még Tótkomlós is a gyülekezethez tartozik, mint másik önálló gyülekezet, ahová a felvidéki 1947-48-as deportálás során sok magyar került, akik gyülekezetet alapítottak az addig szlovákok lakta városban.
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.