Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

 

A római és középkori virágzó időszak után Csákvár a Hódoltság idején a Török birodalom és a
császári Magyarország háborús határvidékére kerülve szinte teljesen elnéptelenedett. Még a
17. század végén, házasság útján a gesztesi uradalom részeként került az Esterházy család
birtokába. Annak ellenére, hogy a lakosság betelepítéséről, helyesebben újratelepítéséről, nem
áll rendelkezésre közvetlen forrás 1696-ban már újra lakottnak írták. Fél évszáddal később
több mint háromszáz magyar család lakta, akiknek többsége protestáns volt (1753-ban 37
evangélikus és 186 református háztartást jegyeztek fel).
Az Esterházy család a birtoklása kezdetétől a katolikus egyház érdekeit tartotta szem előtt, a
protestáns felekezetű lakosokkal ugyan belegyező, de nem túl támogató magatartást
tanúsított. A református egyházközség részben spontán visszavándorlás és nem a tudatos
telepítés után viszonylag korai időtől kimutatható volt, 1702-ben létszámuk nagysága és
dominanciája miatt birtokba vették a katolikusok által elhagyott templomot. Ennek az lett a
következménye, hogy a telepített, de kisebbségben lévő katolikusok 1717-ben magánházat
alakított át oratórium céljaira. A korai forrásokból az is kiderül, hogy a református hívek
jellemzően a módosabb családok tagjai közül kerültek ki, így elűzésük, vagy a
vallásgyakorlásuk tiltása nem volt érdekében a katolikus birtokos családnak. Az Esterházyak
másik ágának közeli birtokán, Tatán, ugyanekkor betiltották a protestáns vallásgyakorlást.
Csákváron nem sokkal később, 1749-ben, mégis visszavették a katolikusok a templomot, a
reformátusoknak csak a mozgatható berendezések elvitelét engedélyezték, az egyik harang
kivételével, melyet megtartottak. A katolikusok templomrenoválási és építési költségeit a
későbbiekben a földesúr, kegyúr viselte, aki engedélyt adott a reformátusoknak, hogy
maguknak, saját költségen új egyházat emeljenek. A veszprémi püspök egyetértésével
továbbá hozzájárult ahhoz is, hogy prédikátort és mestert tartsanak. Ez a korabeli magyar
viszonyok között, a veszprémi püspökség területén pedig kifejezetten, kivételesnek számított,
és a protestáns hívek településen betöltött töretlen társadalmi és gazdasági súlyát jelzi.
Az új református templom már a mai telken 1750-re épült fel, a szokások és elvárások szerint
torony nélkül, az utca vonalától beljebb, a telek belsejében. A kialakult helyzet a türelmi
rendelet közé tétele után, és az eredetileg abban szereplő építési kikötések teljes feloldásával
az 1790-es években javult jelentősen. 1786-ból, és 1836-ból is származik építési felirat, a
templom mai képe azonban leginkább az utóbbihoz kapcsolható.
Az épület a legelterjedtebb, türelmi rendelet utáni, a katolikus templomtípus jellegzetes
példája.
A hosszanti téglalap alaprajzú teremtemplomot a téglalap egyik rövidebb oldalán
középtorony, egyik (jellemzően a déli) hosszabb oldalán egy alacsony előcsarnok bővíti. A
csákvári épület belsejében, a hajó mindkét végén karzat emelkedik, ezzel funkcionálisan
központosítva a hosszanti teret. Az épület liturgiai súlypontja a hajó északi oldalfalának
közepén lett elhelyezve.
A homlokzat tagolási rendszerében visszafogott, és kissé provinciális klasszicista ízű elemek a
jellemzőek. A széles lunettaablakok, a torony homlokzattagolási részletei, a kapukeretek
tagolása késő klasszicista eredetre vall, így a záróköveken olvasható évszámok nem a templom
mai formájának létrejöttére, hanem a korábbi, nagyrészt eltüntetett átalakításokra
vonatkoznak. Ezen a ponton az építéssel kapcsolatos, 1836-nál korábbi évszámok értelmezése
nem lehetséges. Egyetlen látható szerkezetről feltételezhető, hogy korábbi eredetű, és mai
helyén másodlagos beépítésben van: a déli homlokzat keleti ajtókerete. Ez a darab, általános
forma lévén, éppúgy tartozhatott az első, 1750-es, vagy az átépített, 1786-os templomhoz is.
Pontosabb információnk ezekről az épületről jelenleg nincsen, a szakirodalomban szereplő
utalások szerint talán a hajó falainak középső szakasza tartozhatott a nyilvánvalóan kisebb, és
talán fakarzatos korai épülethez. A mai épület mérete e korai egyház két irányú hosszanti
bővítésével, és a falkorona emelésével jött létre. A torony, az előcsarnok az azonos
nyílásformák tanúsága szerint lehet egykorú is, de ha 1836-ban csak a korábbi homlokzatok
egységesítését képzeljük el, akkor az előbbi épületrész származhat az 1786-os, az utóbbi egy
1806-os bővítésből is. A többperiódusos építésmenetet csak falkutatással lehet bizonyítani
vagy cáfolni.
A visszafogott, de arányos és ízléses, klasszicista bővítés korából származhat a szószék, a
legtöbb pad, a bejárati ajtók (részben?), és az ablakok. Az adományozási felirat tanúsága
szerint az Úrasztal 1824-ben készült.
A település fejlődése sokáig töretlen volt, 1792-ben I. Ferenc, gróf Esterházy János kérelmére,
Csákvárt mezővárosi rangra emelte, a település a 19. század első harmadában élte virágkorát.
A 19. század közepe után Esterházy Miklós az erdők, a csákvári és a tatai gazdaság kivételével
az egész majorsági birtokállományt bérbe adta, és nem sokkal később kettévált a reformkor
óta Tatával egységben kormányzott birtoktest. Az uradalom központja és házi kezelésű
gazdasága Csákvár maradt. Az úrbéri elkülönítés következménye hosszabb távon negatív volt,
a település nem tudott lépést tartani az országos fejlődéssel, és a korábbi szinten megrekedve
a 19. század végén már csak községi szinten működött. A 19. század közepére a lakosság
csaknem fele már katolikus volt, a protestánsok jelentősége azonban tovább már nem
csökkent.
A templom még egy komolyabb átépítésen esett át. 1890 után a kazettás famennyezetét
szegecselt, hengeres vaspilléreken nyugvó poroszsüveg boltozatra cserélték. Ekkor készült a
keleti karzaton álló orgona, amit Angster József szállított 1894-ben.
Az adományként készült keresztelő kútfelirata szerint 1938-as, a lap alján olvasható utólagos
felirat szerint 1945-ben azonban súlyosan megrongálódott, de a törött darabokat újra
összeillesztették.

(Biczó P.: A csákvári református egyház története. Nagykőrös 1896 MNL Fejér Megyei Levéltár-
Másolattár, Székesfehérvár, Záborszky M.: Csákvár. Községtörténeti tanulmányok. Fejér Megyei

Történeti Évkönyv 15. Székesfehérvár 1981 105-181., Magyarország Műemlékjegyzéke, Fejér megye.
Szer.: Bardoly I.- Haris A. Bp. 2008. 23., Sztana-Kovács A.: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és
vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében. In: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök
emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. Veszprém 2014 194-225.

Sisa J. (szerk.): A magyar művészet a 19. században, Építészet és iparművészet. Bp. 2013 134-137,
146-148.)

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 2, összesen: 3155

  • 2018. október 23., kedd

    Isten „csak arra jó”, hogy vigasztalódjunk, miután túltettük magunkat a Mikuláson és a fogtündéren? Vagy Ő csak a számon kérő szülők állandó hangja a ...
  • 2018. október 23., kedd

    Ma van a születésnapom. Születtem 1989. október 23-án.
  • 2018. október 21., vasárnap

    A legfontosabb lelkészi tulajdonságoknak a kedvességet és a készséget tartja. Bár egyházmegyéjében sokan küzdenek anyagi gondokkal, mégis azt kéri, im...
  • 2018. október 21., vasárnap

    Veres Sándor világi főjegyzőt választották a Dunamelléki Református Egyházkerület új főgondnokának. A választást a korábbi főgondnok, Tőkéczki László ...
  • 2018. október 18., csütörtök

    Hit és értelem – Iskola- és egyházközeli írások címmel jelent meg ifjabb Bibó István könyve. A kötetet Velkey György mutatta be a budapesti Bibliamúze...
  • 2018. október 17., szerda

    Miért engedi Isten a szenvedést? A kérdésről, amely próbára teszi hitünket, Philip Yancey keresztyén író, újságíró, a Hol van Isten, amikor fáj? című,...
  • 2018. október 16., kedd

    „Istennek az az egyik ajándéka, hogy nem vagyunk egyformák" – Orosz Gábor Viktor előadásából megtudhattuk, hogy nem csak a szépségipar formálhatja át ...
  • 2018. október 15., hétfő

    Vallja, hogy a lelkészek vannak a gyülekezetekért, de ezzel senki sem élhet vissza. Hálás tud lenni a bejáratott dolgokért is, nem akar mindig forrada...
  • 2018. október 14., vasárnap

    Mitől érezzük jól magunkat a munkahelyünkön? Hogyan válhatunk jobb vezetővé? Erről gondolkodtak az idei GLS Nemzetközi Vezetői Konferencia résztvevői.
  • 2018. október 12., péntek

    A háborúknál és a népirtásnál kevés szörnyűbb dolog van a világon. A szenvedés univerzális tapasztalat, ahogy az is, hogy minden tragédiára reagálni k...