Községünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyírbátor-Nyírábrány útvonaltól 2 kilométerre nyugati irányban, a nyírségre jellemző homokdombok között található.
Területe 3191h.a., lakosainak száma 2059fő.

Önálló önkormányzatú település, amelynek neve először 1321-ben tűnik fel "Enchenck- alakban okleveleken.

A középkorban a Báthori, Rakamazi, Zeleméri családok a gazdái a településnek.
A település a történelem folyamán hol Szatmár, hol Szabolcs vármegyéhez tartozott, s a múltban váltakozva a Báthory, Rakamazi, Zeleméri, Szennyesi, Károlyi és Zselénszky család volt a földesura a községnek.

Az Encsencs név eredetére nézve nincs megnyugtató magyarázat. Valószínűleg személynévből lett földrajzi név. Esetleg a német Hentz, vagy Entz magyar alakja. Ám bizonyíték híján álljon itt két szájhagyomány útján terjedt változat:

"Gyaníthatóan az Encsencs név ebből a magyar szóból eredhetett: incs-incs. Mivel itt hajdan tiszta erdőség lévén a tatátjáráskor a nyílt téren lakó emberek ide menekültek, vagy egymást az iderejtőzésre intették, - s innen származhatott előbb az incs-incs név, mely később Encsencsre változott.-
A másik változat szerint:
"A helyi férfiak szerettek iszogatni s közben bíztatták egymást: öncs-öncs! Feltehetően igen gyakran mondták ezt, s talán ezért nevezték el a települést Encsencsnek.-

Encsencs az I. és a II. világháborúban a környék legtöbbet szenvedett települése volt. A község központjában felállított emlékfal azoknak a neveit őrzi, akik életüket adták a hazáért és falujukért. 214 név szerepel rajta, hat táblán. Az I. világháború hősi halottai: 35 encsencsi katona. A II. világháború hősi halottai 37 encsencsi katona. 52 zsidó lakos, és 90 encsencsi lakos, akik közül hetet községünkben öltek meg, mint a falu református lelkészét Keresztes Sándort és a községi törvény bírót Balogh Istvánt. Őket egy vérbosszútól fűtött orosz katona lőtt le 1944. Október 27-én. Községünk ez időben már hadszíntér volt és még inkább azzá vált. Akik a frontra mentek, nagyon sokan a Don kanyarban és az orosz síkságon kaptak halálos sebet, vagy véreztek el, mert nem kaptak időben segítséget. Sokan a mínusz 35-42 C fokos hidegben fagytak meg vagy szenvedtek hóvakságot, megőrültek vagy éhen haltak. Ők végigjárták a pokol kínját. Még azért is szenvedniük kellett, hogy meghalhassanak. Hogy ezek a katonák hol vannak eltemetve, pár kivételtől eltekintve - nem tudjuk.

A zsidó lakosságot a németek hurcolták el, férfiakat, öregeket, gyermekeket, anyákat az Auschwitz-i haláltáborba, ahol legyilkolták és a holttestüket krematóriumokban elégették
.
1944. október 31-én az oroszok községünkből 90, a környező településekről 66 férfit szedtek össze és vittek el kényszermunkára. 18 és 60 év közötti férfiakat. Közülük 83-an soha nem térhettek vissza. Ők a mai moldáviai Bölci város fogolytáborában haltak meg járványos betegség következtében. Nyugvóhelyük az ottani tömegsír lett. 2001 őszén Bölci temetőjében emlékhely készült. Rajta szomorú felirat orosz és magyar nyelven: "Itt magyar katonai és polgári áldozatok nyugszanak, a 2. világháború áldozatai.- Emlékezésünk így már 4. éve kétpólusúvá vált. Az önkormányzat képviselőtestületének kis küldöttsége azóta minden évben kiutazik Moldáviába és elhelyezi ott is a kegyelet koszorúját. Az áldozatok emléke legyen örökké áldott!

A település lakossága főleg földműveléssel foglalkozott, és foglalkozik jelenleg is.

A régi hagyományokkal rendelkező növényi kultúrákat termesztik, mint a rozs, kukorica, burgonya, dohány, alma, zöldségfélék.

Encsencs község az Észak-Alföldi Régió Dél-Kelet Nyírségi települése, mely a rendszerváltozásig "Zsákfalu- volt, ezt a viszonylagos bezártságot szüntette meg az 1990-es évek elején megépítet Encsencs-Nyírbéltek összekötő út.

Szép látvány a település műemlék református temploma, valamint a katolikus templom.

Muzeális jellegű épület még a század elején a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült Szeszgyár, amely még az 1980-az években működött is, sőt a gőzgépek mai napig megtalálhatók az épültben.
A jellegzetes akác, tölgy és fenyő erdeivel megkapó a táj szépsége. Ezt a természeti adottságot kihasználva az önkormányzat 1993-ban épített egy szabadidő központot, mely kilátót, focipályát, kerékpáros cross pályát, íjász lőteret, menedékházat, szalonnasütő helyet, bográcsozó-főzési helyeket foglal magába, mely a falu lakosságának, az idelátogató embereknek ad pihenési, kikapcsolódási lehetőséget. Komoly hagyományokkal rendelkezik a község lövészklubbja, melynek tagjai szép sikert könyvelhetnek el. Lőterünk a település határában akác- és nyárfákkal szegélyezett szép, rendezett környezetben található.
Helyi székhelyű vadásztársaság működik az elsősorban apróvadas területen, amelyen a jó vadgazdálkodás eredményeképpen szép számmal találhatók őzek, de erdeinkben vaddisznó kondák is feltűnnek.
A község lakóinak kikapcsolódását, szórakozását szolgálja ki a szebb napokat is megért helyi futballcsapat, akiknek legfőbb vágya, hogy visszakerüljenek a megyei II. osztályba.

A községet - más településekhez hasonlóan - sújtotta a nagyarányú munkanélküliség, amely szűkítette a megélhetési lehetőséget, ezáltal serkentette a fiatalok elvándorlását. Ez a tendencia napjainkra mérséklődött az önkormányzat szervező tevékenysége eredményeképpen. Egyre több vállalkozás támaszkodik az itt élő emberek szaktudására, szorgalmára. Így a közelmúltban egy fafeldolgozó üzem (20 fő), egy cipőüzem (22 fő), egy rehabilitációs központ (50 fő), csomagolóüzem kezdte meg működését, melyek sok munkanélküli lakosnak teszik könnyebbé a megélhetését.
A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat: iskola (26 fő), óvoda (15 fő), polgármesteri hivatal (17 fő), közhasznú, közcélú foglalkoztatás (90-100 fő).
Községünk látványos fejlődését, szolgáltatásainak minőségi változását eredményezte és a közeljövőben eredményezi az összességében több mint százharminc millió forint értékű beruházás, mely magába foglalja a 400 adagos konyhát, óvodát, a 6 tanteremmel bővített és felújított iskolát, a 4 lakásos bérlakást.
Ezen beruházásokat az önkormányzat - jelentős sajáterő vállalása mellett - sikeres pályázatok segítségével valósította meg.

Településünk lakónépességében 280 fő a 62 év feletti lakosok száma, akik közül a rászorulókról szociális gondozók révén gondoskodik az önkormányzat. Éves kifizetett szociális támogatás 55.737.000 forint.

Az általános iskolai tanulók száma 302 fő, a középiskolásaink száma 82 fő, a felsőoktatásban tanulók száma 17 fő. A vezetékes ivóvízrendszerbe bekötött lakások száma 488, a vezetékes gázhálózatba bekötötteké 287, a település 659 lakásából.

Tervek között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése, Encsencs-Nyírbogát összekötő út megépítése, felhagyott agyagbánya tájrendezése, a község köztereinek, középülteinek további felújítása, csinosítása, az egyházakkal kialakított jó kapcsolat további ápolása, további munkahelyteremtő vállalkozások helybe építése.