Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Református Műemléktemplom története

A Kossuth tér 29. szám alatt áll a gótikus stílusú, négy fiatornyos, fagalériás, toronysisakú, egyhajós, kontytetős előcsarnokú, kétlépcsős pillérek támasztotta református templom, amelynek 37,4 m magas, téglából épült tornya a város fölé magasodik. A torony sisakját - miként a fiatornyokét is - fazsindely fedi.

Fehérgyarmatot először az 1334. évi pápai tizedjegyzék említi: akkor az ugocsai főesperességhez tartozott. Birtokosa a Gyarmati Massel család volt, melyet Nagy Lajos király 1363-ban Gilet Miklós nádor fiainak ajándékozta. 1410-ben jutott Gyarmat a Báthory család birtokába, melynek a későbbiekben lett nagy jelentősége. 1479. október 13-án ugyanis Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál Kenyérmezőn fényes győzelmet aratott a török felett, s a zsákmányból Báthory megépíttette a két nyírbátori illetve a jóval kisebb fehérgyarmati templomot.

A gyarmati templom végül 1486-ban elkészült. A munkálatokat Mátyás király olasz építésze, az éppen Kolozsvárra tartó János mester is ellenőrizte. Hajója ekkor mindössze 15 méter hosszú volt. A toronytól a templom közepéig ma is megvannak a gótikát idéző támpillérek, valamint a főbejárat ma is őrzi a gótikára jellemző stílusjegyeket.

A templom eleinte a katolikus egyház szolgálatában állt, ám a reformáció ezt a vidéket is elérte. 1545. szeptember 20-án Erdődőn tartották az első protestáns zsinatot, amikor már csaknem egész Szatmár megye csatlakozott a reformációhoz. Így ez a templom is az új vallás híveinek gyülekezeti helyévé vált.

Egy századdal a templomavatás után az építtető dédunokája, ecsedi Báthory István országbíró egy hatalmas 15 mázsa körüli harangot öntetett és adományozott a gyarmati gyülekezetnek A toronyba beemelt harang megrepedt, ma az 1815-ben öntött másolat látható, oldalán latin nyelvű körirat, miszerint: "Hoc opus fieri curavit oppido Fehérgyarmat illustris ac magnus Dominus Stephanus de Bator Anno 1587." - azaz: "Készíttette Fehérgyarmat erődített mezővárosának tekintetes és nagyságos Báthory István úr 1587-ben."

A fehérgyarmati református egyház számára a válságos idő akkor következett el, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után, felesége Báthory Zsófia visszavonult magyarországi birtokaira. 1673-ban Fehérgyarmaton is elvették a templomot a reformátusoktól, a lelkészt elűzték, és helyébe katolikus papot hoztak. A helybéli lakosság panasszal fordult először Szatmár vármegyéhez, aztán a királyhoz, de a helyzet mit sem változott. Ám amikor 1682-ben Zrínyi Ilona Thököly Imre felesége lett, ismét protestáns fejedelem lett az úr e vidéken és a reformátusok így visszakaphatták templomukat.

A templomot többször átépítették. Először 1671-ben, ahogyan ezt az egyik mennyezeti gerendán is olvashatjuk, majd 1766-ban és 1794-ben került sor újabb bővítésre. Hajójának mérete megkétszereződött, mivel a régi kis méretű templomban a gyülekezet már nem fért el. Hozzáértő mesterek hiányában a gótikus stílust megszüntették és virágos deszka mennyezetet építettek.

A régi harang mellé később egy másikat, bár jóval kisebbet készíttetett az egyház, de ezt az első világháború idején leemelték, elvitték és ágyút öntöttek belőle. Helyére 1922-ben került egy újabb - 432 kg - a hívek költségén.

A templom 1766-ban készíttetett és 1900-ban lebontott festett famennyezetéből két zsoltárszövegekkel telerótt kazetta maradt meg.

A templom első orgonáját Szatmárnémetiban készítette Blaunka Sámuel, melyet 1869. májusában avattak fel. 1910-ben ezt az orgonát eladták Zsarolyánnak, és Rieger Ottó budapesti mesternél rendeltek új orgonát. Mindkét orgona megépítése a lelkipásztorok mellett Gacsályi Lajos és felesége Ács Zsófia buzgó alapítványtevők érdeme.

Belső berendezéséből figyelemre méltó a szószék és a csipkeszerűen kifaragott hangvető, és a templom rövidebb oldalán az orgonát hordozó karzat díszítése. A szószék és a papi szék késő barokk illetve copf stílusban készült a 18. század végén.























Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2024. szeptember 22., vasárnap

    Interjú Káli-Horváth Kálmán képzőművésszel, a nemrég megjelent A cigányok pasztorációjának teológiája című könyvéről.
  • 2024. szeptember 20., péntek

    Visky Andrásnak, az élő Ige éve fővédnökének írása
  • 2024. szeptember 20., péntek

    „Egeknek egei – A gondolat festett terei” címmel nyílt időszaki kiállítás Gyarmathy Tihamér avantgárd festőművész képeiből a budapesti Bibliamúzeumban...
  • 2024. szeptember 19., csütörtök

    A Szentírás Szövetség és a Református Pedagógiai Intézet pályázata 1-8. osztályosoknak.
  • 2024. szeptember 18., szerda

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Kaczor Dorottya csengő hangú népzenész. Élete alapja viszo...
  • 2024. szeptember 17., kedd

    Közel negyven éves vezetése alatt a kecskeméti Ráday Múzeum több lábon álló professzionális intézménnyé vált, szervezői munkáját idén Móra Ferenc-díjj...
  • 2024. szeptember 16., hétfő

    Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a szolnoki reformátusok templomuk és a parókia felújítását szeptember 14-én, szombaton.
  • 2024. szeptember 16., hétfő

    Elődje futását szeretné folytatni a Pozsonyi úton, ebben támogatja a gyülekezet is. Beiktatták új szolgálati helyére Kovách Tamás lelkipásztort.
  • 2024. szeptember 16., hétfő

    Önkéntesek jelentkezését várja az árvízi védekezéshez a fővárosban a Magyar Református Szeretetszolgálat. A munkálatokat adományainkkal is támogathatj...
  • 2024. szeptember 12., csütörtök

    A lelkiéletünk minősége az életminőségünket is meghatározza. A jelen terápiás kultúrájában a keresztény ember választhat az Isten-kapcsolattal számoló...