Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

Református Műemléktemplom története

A Kossuth tér 29. szám alatt áll a gótikus stílusú, négy fiatornyos, fagalériás, toronysisakú, egyhajós, kontytetős előcsarnokú, kétlépcsős pillérek támasztotta református templom, amelynek 37,4 m magas, téglából épült tornya a város fölé magasodik. A torony sisakját - miként a fiatornyokét is - fazsindely fedi.

Fehérgyarmatot először az 1334. évi pápai tizedjegyzék említi: akkor az ugocsai főesperességhez tartozott. Birtokosa a Gyarmati Massel család volt, melyet Nagy Lajos király 1363-ban Gilet Miklós nádor fiainak ajándékozta. 1410-ben jutott Gyarmat a Báthory család birtokába, melynek a későbbiekben lett nagy jelentősége. 1479. október 13-án ugyanis Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál Kenyérmezőn fényes győzelmet aratott a török felett, s a zsákmányból Báthory megépíttette a két nyírbátori illetve a jóval kisebb fehérgyarmati templomot.

A gyarmati templom végül 1486-ban elkészült. A munkálatokat Mátyás király olasz építésze, az éppen Kolozsvárra tartó János mester is ellenőrizte. Hajója ekkor mindössze 15 méter hosszú volt. A toronytól a templom közepéig ma is megvannak a gótikát idéző támpillérek, valamint a főbejárat ma is őrzi a gótikára jellemző stílusjegyeket.

A templom eleinte a katolikus egyház szolgálatában állt, ám a reformáció ezt a vidéket is elérte. 1545. szeptember 20-án Erdődőn tartották az első protestáns zsinatot, amikor már csaknem egész Szatmár megye csatlakozott a reformációhoz. Így ez a templom is az új vallás híveinek gyülekezeti helyévé vált.

Egy századdal a templomavatás után az építtető dédunokája, ecsedi Báthory István országbíró egy hatalmas 15 mázsa körüli harangot öntetett és adományozott a gyarmati gyülekezetnek A toronyba beemelt harang megrepedt, ma az 1815-ben öntött másolat látható, oldalán latin nyelvű körirat, miszerint: "Hoc opus fieri curavit oppido Fehérgyarmat illustris ac magnus Dominus Stephanus de Bator Anno 1587." - azaz: "Készíttette Fehérgyarmat erődített mezővárosának tekintetes és nagyságos Báthory István úr 1587-ben."

A fehérgyarmati református egyház számára a válságos idő akkor következett el, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után, felesége Báthory Zsófia visszavonult magyarországi birtokaira. 1673-ban Fehérgyarmaton is elvették a templomot a reformátusoktól, a lelkészt elűzték, és helyébe katolikus papot hoztak. A helybéli lakosság panasszal fordult először Szatmár vármegyéhez, aztán a királyhoz, de a helyzet mit sem változott. Ám amikor 1682-ben Zrínyi Ilona Thököly Imre felesége lett, ismét protestáns fejedelem lett az úr e vidéken és a reformátusok így visszakaphatták templomukat.

A templomot többször átépítették. Először 1671-ben, ahogyan ezt az egyik mennyezeti gerendán is olvashatjuk, majd 1766-ban és 1794-ben került sor újabb bővítésre. Hajójának mérete megkétszereződött, mivel a régi kis méretű templomban a gyülekezet már nem fért el. Hozzáértő mesterek hiányában a gótikus stílust megszüntették és virágos deszka mennyezetet építettek.

A régi harang mellé később egy másikat, bár jóval kisebbet készíttetett az egyház, de ezt az első világháború idején leemelték, elvitték és ágyút öntöttek belőle. Helyére 1922-ben került egy újabb - 432 kg - a hívek költségén.

A templom 1766-ban készíttetett és 1900-ban lebontott festett famennyezetéből két zsoltárszövegekkel telerótt kazetta maradt meg.

A templom első orgonáját Szatmárnémetiban készítette Blaunka Sámuel, melyet 1869. májusában avattak fel. 1910-ben ezt az orgonát eladták Zsarolyánnak, és Rieger Ottó budapesti mesternél rendeltek új orgonát. Mindkét orgona megépítése a lelkipásztorok mellett Gacsályi Lajos és felesége Ács Zsófia buzgó alapítványtevők érdeme.

Belső berendezéséből figyelemre méltó a szószék és a csipkeszerűen kifaragott hangvető, és a templom rövidebb oldalán az orgonát hordozó karzat díszítése. A szószék és a papi szék késő barokk illetve copf stílusban készült a 18. század végén.























Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2018. szeptember 20., csütörtök

    Mi tesz valakit igazi lovaggá? Mit csinálnak ma a lovagok? Hogyan lehetek én is lovag? Ízelítő az idén ötéves CikCakk magazin szeptemberi lapszámából.
  • 2018. szeptember 19., szerda

    Folytatódik a közel-keleti keresztények ellehetetlenítése. Hősies küzdelemről, fegyveres és szellemi hadviselésről hallottunk Észak-Irakban. Az ott él...
  • 2018. szeptember 18., kedd

    Hős Csaba felcsúti lelkészt az elmúlt hétvégén iktatták be lelkipásztori szolgálatába.
  • 2018. szeptember 18., kedd

    Az esperesválasztási időszakban a másik jelölt őt ajánlotta a saját bemutatkozásában. Ígéretes kezdet ez, ha valakit fontos tisztségre jelölnek. Ám bü...
  • 2018. szeptember 16., vasárnap

    Új református templom és közösségi ház épül Taksonyban. Megvalósulását számos csoda és nem várt fordulat tette lehetővé, de Stefán Attila szerint ehhe...
  • 2018. szeptember 13., csütörtök

    Miről álmodnak az állatok, és miről a számítógépek? Vajon miről álmodtak a Biblia szereplői? Ízelítő az idén ötéves CikCakk magazin májusi lapszámábó...
  • 2018. szeptember 13., csütörtök

    Pályakezdő kutatók, valamint a korai protestáns egyház-, irodalom-, liturgiatörténeti és egyházművészeti kutatások támogatására írt ki pályázatot az á...
  • 2018. szeptember 13., csütörtök

    Lemondott képviselői mandátumáról és visszatér az aktív egyházi szolgálatba Balog Zoltán református lelkipásztor, korábbi emberierőforrás-miniszter. N...
  • 2018. szeptember 12., szerda

    Nehezen tudom elképzelni, hogy van ember, aki még nem alkotott közösségben. De naponta tapasztalom, hogy az emlék feledhető, hogy egyedül akarunk mego...
  • 2018. szeptember 11., kedd

    Idén a Tágas Tér keretein belül fesztivál helyett kétnapos konferencia lesz, hogy ezúttal a közösségek megerősítésére helyeződjön a hangsúly.