Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Történetünk

Gyúró Kuldóval teljesen összeépült község, a két falut csak egy kis patak választotta el egymástól. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori épületkövek és a ma is „római út”-nak nevezett régi út igazol.
1306-ban Gyúró falunak plébánosa volt, de templomának romja sem ismert (Balázs). Az írások szerint már 1340-ben lakott falu volt (bár a három évvel korábban felvett kuldói határjárás részletes jegyzőkönyve nem említi, viszont ettől kezdve a törökvilág-végéig Kuldóról nincs említés téve). Sok minden arra enged következtetni, hogy a két falu tulajdonképpen egy volt, de mivel nem egy birtokosé volt, az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak. 1340-ben „Gyrou,"1377-ben „Gyurou"s már 1443-ban mai formájában említik. Neve személynévből keletkezett magyar névadással, és köze lehet a György keresztnévhez is. A török hódítás kezdetén elpusztult, majd hamar benépesült és már 1565-re újra lakott falu, mely 1580-8l-ben 15 házzal adózott a töröknek. A reformációt hamar befogadta, azonban prédikátorainak nevét csak 1628-tól ismerjük. 1650 körül olyan jelentős falu, amelyik Bicske és Pákozd után következett a megyében. 1699-1700-ban Heister generális itt tartotta főhadiszállását. Gyúró 1702-ben a komáromi jezsuiták birtoka lett.
Kuldó feltehetően szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. Kuldó a szolgagyőri vár, a királyi tárnokok és csőszök közös birtoka volt, részint Pest, részint Fejér megyében, melyet lakói közös osztással bírtak. De minthogy azt IV. Béla lakatlannak találta, a margitszigeti apácáknak ajándékozta. Miklós nevű papja az 1317-42 között két kis penzát fizetett évente pápai tizedként. Kuldón kisnemesek laktak, határa Tordas templomáig terjedt, Kuldó 1935-től Gyúró falu része (Kiss, Győrffy, Károly, F. Szabó).
A XVIII. századi templomot 1778-ban engedély nélkül akarták kijavítani, ezért azt az akkori földesúr, a székesfejérvári Káptalan 1780 február 19-én bezáratta és lerontatta, továbbá a gyúrói reformátusok vallásgyakorlatát is megszüntette, pedig artikuláris (szabad vallásgyakorlattal bíró hely) voltak. Az anyakönyvbe is bejegyezték e határozatot és azt is, hogy „akik az 1780. és 81. esztendőkben születtek, azok a Vaáli róm. katholikus plébános által kereszteltettek"és ugyanott anyakönyveztettek. Az egyház e templom nélküli időben is tartotta papját, tanítóját és Kajászóra jártak istentiszteletre, úgy, hogy az asszonyok korán reggel megfőzték a vasárnapi ebédet, majd kocsin vagy gyalog átmentek a szomszédos falu templomába, s amikor haza érkeztek, megebédeltek. Amikor megjelent a Türelmi Rendelet, nemes Lázár Péter kuldói kurátor ment fel gyalogosan Bécsbe, hogy megszerezze a templomépítési engedélyt. (Útja több hétig tartott, beleértve a bécsi kihallgatásra való várakozást is, mégis szívesen vállalta, mert hitéért elment volna a világ végére is.) Amikor megkapta az engedélyt, az egyház népe hozzáfogott a munkához, s bár messziről kellett hordani az anyagot, örömmel vállalták a feladatot. Minden család egy-egy tehén árát adta a templomra. 1782-83-ban a megmaradt templom fundamentumára épült fel a jelenlegi templom, amelyet 1783 június 1-én szenteltek fel, majd ahhoz tornyot 1784-87 között építettek. 1805-ben két öllel meghosszabbították a templomot, 1837-ben a tornyot feljebb emelték, 1864-ben az udvar felé egy ölnyivel szélesítették a templomot, 191l-ben a torony sisakját mai formájára alakították. 1929-ben renoválták a templomot és az 1980-as években kívül-belül teljesen felújították azt.
A templom kelet-nyugati tengelyben épült keleti, homlokzat előtti 22 m magas tornyával. A sima felületű tornyon csupán a harangházablakok - fölöttük órahellyel - vannak kis falmélyedésben elhelyezve. A templom két hosszanti oldalán négy-négy szegmensíves záródású vakolatkeretes ablak, a karzatok megvilágítására egy méter magasságban félkör alakú kis ablakok készültek, a templom nyugati vége egyenes záródású. A 8 x 16 méteres belső tér mennyezte sík, vakolt, s annak minkét végében könnyű fakarzatok vannak, a szószék a déli falra van erősítve. A fehér márvány úrasztalát Pásztor Dénes presbiter készíttette 1940-ben felesége emlékére. A többször átépített templom 160 ülőhelyes.
A 147 kg-os harangját Johann Kohl öntötte 1798-ban Budán, felirata: „agyúrói és kuldói ekklésiáé vagyok, öntetém közönségesköltségen 1798, pred. Menyhárt Miklós, N. Lázár Péter, N. Lázár János, N. Réczi György, Szántó István, Udvaros István, kuldói Pásztor Pál idejekben." A 77 kg-osat Szlezák László öntötte 1937-ben Budapesten, felirata: „Te benned bíztunk eleitől fogva. Lázár Zsófia, szül. 1903 március 21, megh. 1930 dec. 30. Éltünknek még alig örültünk / Máris sötét sírunk fenekére dűltünk, / Érc szavunkat onnan hallatjuk / Mellyel a megholtakat elsiratjuk, / Az élőket megvigasztaljuk." (Az I. világháborúban rekviráltak egy nagyharangot, a helyére 1926-ban öntetett 350 kg-osat pedig a II. világháború vitte el.) - Fényes Elek szerint Gyúrón 232 református, 310 katholikus, 345 evangélikus, Kuldón 300 többnyire református, „kik a gyuraiakkal tesznek egy anyaekklésiát,"az 191l-es névtár szerint Gyúrón 280 református és 863 másvallású, Kuldón 174 református és 32 másvallású lakott. - Lelkészei: Tóthfalusi Péter 1628-30, az első ismert. - Pósfai János 1754-84. a templomépítő. - Kádár Péter († 84 évesen 1860 aug. 1) 1814-60. - Vasadi Balogh Lajos*(1847 mára 3-1926 aug. 26) 1872-1926. - dr. vitéz Bogár János*(1898-1975 szept.) 1926-75. - Alföldi Boruss Dezső (Bp. 1948 febr. 15-) 1976-tól a mai napig, e munkában segített és a szöveget ellenőrizte. A *-gal jelzettek itt vannak eltemetve. - Ismerjük a tanítók neveit is 1687-től. Közülük megemlítjük: Tormássy Jánost1725-37, itt született fia püspök lett, Bettes Károlyt, aki egy Tóth nevű ember érdekében titokban meghamisította az anyakönyvet, mert neve elé (később) odaírta, hogy ..Marátzy," amiért az egyházi bíróság és a világi hatóság megfosztotta állásától. 299
Az első feljegyzés Gyúróról 1615-ből, az egyházi bíróság házasság-bontóperéről maradt fenn. A per úgy keletkezett, hogy az akkor itt élő kovácsmester elcsábította egy veszprémmegyei ember feleségét, és idehozta élettársul magához. A férj kérte, hogy a bíróság válassza el őt hűtlenné lett feleségétől, amit a bíróság teljesített, de a kovácsnak az asszonnyal való házasságkötését nem engedélyezte, sőt őket kiközösítéssel sújtotta. Ez azt jelentette, hogy egyszer s mindenkorra minden egyházi szolgáltatást megtagadott tőlük, haláluk e -tére nézve is, azaz egyiken sem részesülhettek egyházi temetésben.

Szórványa: Tordas (3 km,) neve 1270-ben bukkant fel „Thordos” formában (Kiss). A középkori falu a hódoltság alatt elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc bukása után földesura, Sajnovits Mátyás a felvidékről (Nyitra, Túróc és Pozsony vármegyékből) jött evangélikus telepesekkel népesítette be birtokát, nekik 1713 április 6-án - életkörülményeiket és szabad vallásgyakorlatukat biztosító ígéret mellett - letelepülésre engedélyt ad. A mai község nem a régi Tordas helyén épült, mert az a mostanitól északra, Gyúró felé terült el, ahol a XIX. század elején még álltak a középkori templom falai, e köré temették el az 1738. évi pestis-járvány 322 áldozatát. Az evangélikus templom a Türelmi Rendelet után épült (F. Szabó), ebben tartja a gyúrói lelkipásztor református lakóinak az istentiszteleteket. Fényes Elek szerint „Tordacs"500 evangélikus, 205 katholikus, 14 református, 6 zsidó, az 1930-as népszámlálás szerint 1018 evangélikus, 413 katholikus, 30 református és 20 egyéb lakosa volt. 1993-ban egyházfenntartást fizető reformátusok lélekszáma 15 fő.

forrás: Várady József: Dunamellék református templomai, 2. rész A Vértesaljai Egyházmegye, Miskolc 1994

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 8, összesen: 43608

  • 2019. augusztus 23., péntek

    Rendhagyó olvasónapló és könyvajánló - 2.rész
  • 2019. augusztus 22., csütörtök

    Szerette a csendet. A vidék csendjét különösen. Ritkán volt alkalma itt lenni. Megállt a kertben és nézte a fákat, bokrokat. A szilvafa ágai roskadozt...
  • 2019. augusztus 21., szerda

    A valódi önmegvalósítás nemcsak rólunk szól, hanem a kapcsolatainkról is. Ez egyszerre szabadság és kihívás. Pál Feri ennek a lehetőségeiről és dilemm...
  • 2019. augusztus 20., kedd

    Isten háza nem a változatlanság, hanem a gyógyulás és a remény helye. Akkor van értelme felújítani, ha a benne élő gyülekezet erőt és hitet ad a telep...
  • 2019. augusztus 19., hétfő

    Mit jelent érettnek lenni?
  • 2019. augusztus 18., vasárnap

    Miért és hogyan lesz valakiből kutató-mentő, és mi ad neki erőt ehhez az elhíváshoz a bevetések során? Többek között erről is mesélt nekünk Hegedüs Gá...
  • 2019. augusztus 17., szombat

    Kinek ne lennének fontosak a kapcsolatok…hiszen kapcsolatra vagyunk teremtve! Rendhagyó olvasónapló és könyvajánló – első rész
  • 2019. augusztus 16., péntek

    Segítség a lelkipásztoroknak, hogy a saját gyülekezetükben a szolgálatba bekapcsolódó aktív munkatársakat, világi vezetőket, presbitereket, tanítókat ...
  • 2019. augusztus 15., csütörtök

    Az érzelmi intelligencia fontosságát nem szabad se túlmisztifikálni, se lebecsülni. De fejleszthető-e mindenkinél? Amennyiben igen, akkor milyen mérté...
  • 2019. augusztus 15., csütörtök

    Sokunknak magától értetődő dolog a címben foglalt feltétel, bármerre indulunk, nálunk van a Szentírás. De akad olyan úticél is, amelyik kifejezetten t...