Nyomtat Elküld Olvasási nézet

TÖRTÉNELMÜNK

XVI-XVII. SZÁZAD
Településünkre az első református lelkipásztor 1590-ben érkezett. Ekkorra már az egész falu kálvinista volt. A falu egykori katolikus temploma és a hozzátartozó ingatlanok a református egyház kezébe kerültek át, amit egészen 1719-ig használt is a gyülekezet. Ettől az esztendőtől változás következett be a helybéliek életében. Az Úr házát gróf Károlyi Sándor a hívektől elvette és a folyamatosan betelepített sváb származású katolikusoknak adta át. Így a gyülekezet évtizedekig templom nélkül maradt.

XVIII. SZÁZAD
Kedvező változást az 1760-as évek hoztak. A falu ismét új lelkipásztort kapott Székely Mihály személyében. Ez az esztendő azért is bír nagy jelentőséggel a reformátusok életében, mert ekkor sikerült kedvezményesen egy telket vásárolni Bagossy Mártontól 100 forintért, azzal a szándékkal, hogy később egy templomot és egy parókiát épít a gyülekezet. Ám nem nagyon gyűlhetett a pénz, mert az építésre még nagyon sokat kellett várni. A következő nagyobb adomány 1770-re esett, amikor a templomépítés céljára 50 forintot adott az egyházkerület. A császárnő engedélyére is sokáig hiába vártak a kaplonyiak. Mária Terézia uralkodása alatt ugyanis az "egy állam, egy vallás- eszméjétől vezetett államtanács mindent elkövetett azért, hogy túlságosan a protestánsok meg ne erősödjenek. Mária Terézia fia, II. József uralkodásának ideje alatt azonban megváltozott az udvar valláspolitikája. Ő 1781-ben egy türelmi rendeletet adott ki, amely a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot engedélyezett mindazokon a helyeken, ahol legalább 100, később 50 családjuk együtt él. Sőt, nekik a templomépítést is megengedte, azzal a kikötéssel, hogy a templom főbejárata nem nyílhat az utcára és a templomnak nem lehet tornya. 1781-ben új lelkipásztor jött a faluba: Túri Ferenc. Reá hárult az a feladat, hogy elődei vetését learassa. Három évre volt szüksége ahhoz, hogy a templomépítéshez még szükséges anyagiakat összegyűjtse. 1784-ben készült el a fából készített és náddal fedett, kényelmes Isten háza. A Túri után következő lelkipásztorokról annyit tudunk, hogy aránylag rövid ideig voltak nálunk.

XIX. SZÁZAD
Jelentős még Szoboszlai István neve, akiről azt írja az 1822-es esperesi jelentés, hogy "tiszta- ember, aki rendszeresen készül és tanul. Ő tanítja az iskolában mind a fiúkat, mind a lányokat. Szoboszlai Istvánt nemcsak azért zárták a szívükbe a kaplonyi atyafiak, mert 18 évig működött példásan az egyházközségben, hanem azért is, mert az ő nevéhez fűződik az új református templom felépítése. A templomépítésre azért volt szükség, mert az előbbi nagyon gyenge alapokon állott. Azonkívül a hívek száma is annyira meggyarapodott, hogy a kicsi vályogtemplom már nem tudta magába fogadni az istentiszteletekre összegyűlteket. Az 1822-es esperesi tudósítás 224 református vallású hívőt említ ekkor. 1823-ban fogtak hozzá a munkához. Az egyházközség gondnoka Tsobi Mihály volt. A templom méretei is megnőttek: 10 méter hosszú, 5 méter széles és ugyanennyi magas lett. Három ablakkal és egy ajtóval látták el. Kívülről is jól mutathatott a csupa fehérre meszelt, minden felírást nélkülöző, fazsindellyel fedett templom a maga 8 méter magas tornyával.
Az 1848-as forradalalom eseményei nagyon megtizedelték a falu magyar lakosságának lélekszámát. Ám más probléma is akadt bőven: új temetőre volt szükség. A parókia épülete sem felelhetett már meg rendeltetési céljának, mert egy évre rá a presbitérium arra kéri fel a főgondnokot Reök Pált, hogy forduljon gróf Károlyi Györgyhöz egy új parókia vásárlásához szükésges engedély megszerzése ügyében. Az új temető területét Reöck Pál, földbirtokos adományozta a falunak a Kálmánd felőli oldalon. A falu felőli részt a reformátusoknak, míg a Kálmánd felőli részt a katolikusoknak ajánlta fel.
Új kezdetre került sor Kováts Lajos György (1851-1858) lelkész ideje alatt is. 1858-ban felújításra került a templom, amit kiszélesítettek 12 m hosszúra és 6,50 m szélesre. A Reök Pál ajándéka az a szószék, amelyet 1870-ben készítettek, és amelyhez a börvelyi egyházközség 1877-ben egy faragott koronát ajándékozott. Tukacs Lajos (1876-1883) és Kiss Lajos (1883-1893) idején építették újjá az eklézsia parókiáját. Az épület 24 m hosszú, 6 m széles, tornáca 8 méteres lett.

XX. SZÁZAD
Szabó Menyhért (1894-1915) 21 évet szolgálta a közösséget. Ám korántsem volt könnyű dolga. A nyáj egyre fogyott, és gazdaságilag is egyre gyengébben állt az egyházközség. Bár a hívei közadakozási készsége még ebben a háború előtti időszakban is töretlen volt, mégis egy ilyen kis létszámú közösség számára (kb. 270) minden nagyobb beruházás óriási áldozatott jelentett. Ők mégis több dolognak nekikezdtek. 1904-ben új karzatot építettek. A kis orgona 1912-ben készült a debreceni Kerékgyártó István orgonakészítő műhelyében. Az 1914-es nagy világégés nemcsak számos fiát vitte el, de a papi lak és iskola pénzét is felemésztette. 1916-ban megérkezett az új lelkész: Szabó Lajos. Ő mint helyettes lelkész nem sokáig maradt. Gyülekezete erejéből csak annyira futotta, hogy segélyalapot létesített, amelynek bevételéből szegényeiről és árváiról igyekezett gondoskodni. Utóda Ludmán Lajos volt. Ami a lelkészt leginkább izgatta az az iskola volt. Mikor látta, hogy az eklézsia nem tud megbirkózni a kiadásokkal, beterjesztette a népiskola segély iránti kérvényt. A közösség kálváriája még nem ért véget: 1917. november. 2-án elrekviálták a temploma kisebbik harangját. Az 1922-ben fazsindellyel fedték be a templomot, és ugyanilyen tetőt kapott a torony is, amely abban az időben elég alacsony lehetett, mert az új torony ablakáig ért csupán, és egyszerű lapos, négyszögletű toronysisakja volt, csillaggal és zászlóval a tetején. A munkálatok befejeztével két új harang is került a toronyba. Az egyiket az "amerikás- Amaczi fivérek, a másikat pedig az egyházközség öntette. Ludmant Lovász Béla (1923-1951) követte. A gyülekezet nagy átalakítási munkálathoz fogott. 1939-ben a fazsindelyes tetőt kicserélték cserepesre, a tornyot 9 méterrel megemelték. Lovász tiszteletes úr után Asztalos Endre Zoltán következett (1951-1971). Az új lelkész a templom fennállásának 100. évfordulója előtt, 1957-ben egy új templom építésére vette rá a gyülekezetet. A hívek száma ekkorra 290-re volt tehető. A templom már nem volt képes helyet adni ennyi embernek. Volt azonban egy másik ok is, ami miatt új templom építése mellett határozta el magát a gyülekezet: a régi romlott állapota, valamint folyamatos süllyedése. Akkor az építőanyag egy részét megvásárolták. Az állami engedély is megérkezett, azonban mégsem fogtak hozzá az építéshez, mert a gyülekezetben szakadás támadt. Az anyag még 16 év után is ott hevert a szabad ég alatt felhasználatlanul. A régi templom mellett kardoskodók értékesíteni szerették volna a megvásárolt téglát, az új templom pártiak pedig megakadályozták azt. Asztalos tiszteletes tett, amit tehetett: 1968-ban a cseréptetőt bádogra cseréltette és kifestette a templom belsejét. Őt Fehér Sándor (1971-1984) követte. Ő 1975-ben a templom külső renoválásának munkálatait vezette le, majd a tető és a torony következett. Ekkor a torony új csillagot kapott. 1977-ben nagy belső felújításra került sor. A falakat és a templom teljes bútorzatát világos színűre festették és a gyülekezet vásárolt a templomba egy 3 égős, 81 darabból álló villanycsillárt. Fehér Sándor után Oláh Tibor következett (1984-1992). Őt Genda Attila, majd Petkes György követte.

XXI. SZÁZAD
Petkes György, tiszteletes szolgálati ideje alatt fogtak neki az új templom felépítéséhez 1996-ban, melynek munkálataival 2004-ben végeztek, és az utolsó simításokat Tolnay István beszolgáló lelkipásztor ideje alatt tették meg.
Jelenleg az egyházközség 225 lelket számlál, alig egy személlyel többet mint 1822-ben, amikor 224 magyar atyafi tartozott a közösséghez. Amint a tudosításokból kiderül a kaplonyi reformátusok mindig szerették az egyházukat. Sokszor szűkös körülmények között fogtak neki, ám akkor is nekifogtak egy-egy újabb terv kivitelezéséhez. Munkakedvűket semmi meg nem törte, ennek csodás bizonyítéka az az impozáns templom elkészítése, mely a Partiumnak egyik legszebb szent hajléka.
A régi templomban az utolsó istentiszteletre 2006. február 26-án került sor.
















Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 6, összesen: 31524

  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...
  • 2024. április 22., hétfő

    „Az esperesi szolgálat nem plecsni, nem kitüntetés, hanem lehetőség a szolgálatra.” Beiktatták Kovács Gergely esperest a Budapest-Déli Református Egyh...
  • 2024. április 22., hétfő

    Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat a Dunamelléki Katechetikai Tá...
  • 2024. április 21., vasárnap

    Közelebb a teremtett világhoz, közelebb egymáshoz, közelebb az Ige megéléséhez. A Gyökössy Intézet a lelkészeket hívja ki a mindennapok terhei közül. ...
  • 2024. április 18., csütörtök

    Az egyházkerületi konferencia-központok helyzetéről, a Kákicson nyíló ifjúsági házról és az elsőként megválasztott presbiterek közelgő találkozójáról ...
  • 2024. április 17., szerda

    A HolddalaNap zenekar újra hangszőnyeget sző a csendből. Imádságban fogant koncertjükről Gulyás Anna énekessel, dalszerzővel beszélgettünk.
  • 2024. április 16., kedd

    Duráczky Bálint szociológus szerint a tradicionális keretek lebomlása az elköteleződés megerősödését hozhatja egyházunkban.
  • 2024. április 16., kedd

    A Református Pulmonológiai Centrumban kapta meg Közép-Európában elsőként a gyógyszeres kezelést egy hatévesnél fiatalabb cisztás fibrózisos gyermek.