Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Rövid Története

Kisoroszi Református Egyház története
egykori feljegyzések alapján összeállította ifj. Tóth József


A kisoroszi református egyház már a reformáció elterjedése után létrejött, azonban annak 1783 előtti történetéről alig tudunk valamit,
mivel az ellenreformáció minden idevonatkozó okmányt és feljegyzést megsemmisített. Annyit tudunk, hogy Kisoroszi némely
feljegyzés szerint Oroszfalu tagja volt a váci egyházmegyének, melynek gyűlésén például 1652-ben Kóródi Mihály nevű lelkész
képviseli. Ebben az időben a szomszédos Bogdány is anyaegyház volt, melynek akkori lelkipásztora Pátkai István szintén jelen van a
gyűlésen.
A pesti egyházmegye liber matrikularisa 1719-ben agy Paulus Bihari nevű kisoroszi lévitáról tesz említést. 1735-ben az
ellenreformáció elpusztítja ezen első egyház szervezett életét, templomát minden hozzátartozóval elveszi és akkori prédikátorát,
Czokolai Jánost elűzi. Ez után 48 évig árvaságban élt az egyház, sem temploma, sem lelkipásztora nem volt. Az egyháztagok
létszáma 578-ról 453-ra apadt ezalatt.
II. József császár türelmi rendelete után támadt új életre az egyház 178. decemberében, amikor Bogdány és Dömös is Kisoroszihoz
csatlakozott leányegyházként. Újonnan való felállítása után első prédikátora Ecsedi Mihály. 1782-ban jött Kisorosziba, de hogy honnan
jött, azt nem tudjuk. 14 évig működött itt, majd 179-ben Gyónra ment. A pesti egyházmegye liber matrikularisának 1797.III.15-i
bejegyzése szerint a Monoron tartott partialis gyűlés, az Ecsedi Mihály lelkész ellen beadott vádak alapján szabadságot engedett a
gyülekezetnek új lelkipásztort kérni kompetens helyen, az eddig volt prédikátort pedig elmozdítani. Szomorú befejezése ez Ecsedi
Mihály kisoroszi pályafutásának, különösen, ha meggondoljuk, hogy az ő idejében kezdték építeni a templomot 1794-ben kőből és
téglából. Hogy mikor és milyen körülmények között készült el teljesen, azt nem tudjuk. Annyit azonban tudunk, hogy 1803-ban épült
meg a torony. 1792-ben öntötték az első harangot az eklézsia költségén. 1809-ben öntötték a második, kisebb harangot, amelynek
árához Surányi József egyháztag 110.- Ft-ot adott. Itt egy kicsit előre léptünk az időben.
Ezért térjünk vissza 1797-re, mikor is Ecsedi Mihály prédikátor távozása után Kalós Mózes lett a lelkész. Ő csak két évig működött
Kisorosziban, mert 1799-ben Kecskemétre hívták meg professzornak. Utóda Tóth István lett, ki 1799-ben jött Ordasról. Az ő idejében
épült a torony. 6 évi működés után Iregre távozott. 1805-ben csereképen Iregről jött utóda Szúdi István, ki 1805-től 1808-ig, 3 évig
teljesített Kisorosziban lelkészi szolgálatot. 1808-ban jött Pándról Kisházi István, aki 9 évi működés után 1817-ben ment innen
Váchartyánba.
Innen jött 1817-ben Kisorosziba Csáthi Szakács István, aki Kisoroszi gyülekezetének egyik leghosszabb szolgálati idejű lelkipásztora
volt. 22 évig szolgált a kisoroszi gyülekezetben 1839-ben bekövetkezett haláláig. Itt nyugszik a kisoroszi ref. temetőben. Az ő
idejében részesült a gyülekezet az első püspöki látogatásban, 1819-ben, mikor a nagynak nevezett Báthori Gábor püspök végzett
benne vizitációt. Ugyanezen lelkipásztor idejében újítják először a templomot. A deszka mennyezet helyett stukatúrt készítettek.
Ekkor épült a cintérium, a templom belsejében pedig szószék, papszék és hangfogó készült. Ugyanez alkalommal javították és
meszelték kívül és belül a templomot. 1829-ben azután nagy kár érte az egyházközséget. Elhasadt a kisebbik harang. Ehelyett egy
jóval nagyobbat öntetett a gyülekezet. Ennek költségeihez Kiss Mihály molnár 100.- Ft-ot ajándékozott. Hogy mennyi költséget
fordítottak a harangöntésre, nincs feljegyezve, csak annyit tudunk, hogy az egyház költségén.
Csáthi Szakács István 1839-ben bekövetkezett halála után Bújdosó Mihály jött prédikátornak Pomázról. Ő azonban csak egy évig volt
Kisorosziban lelkész, mert 1840-ben az első jegyzőkönyvet, melyből és melynek máig tartó sorozatából sok mindent megtudhatunk
egyházunk belső életéből. Utóda, Laki Jósa István ugyanez évben jön Gyónról, ahová Bújdosó Mihály távozott. Laki Jósa István
különösen az itt talált laza erkölcsi élet megjavításán fáradozott sokat. 1841-ben toronyzsindelyezés, 1843-ban toronygomb és csillag
javítás történt szolgálata alatt. 1846-ban itt halt meg Kisorosziban, és itt is nyugszik a ref. temetőben. Czike Dániel következett
utána, ki 1848-ban jött Nagymarosról. 6 évig tartó szolgálata alatt irodalmi munkásságot is fejtett ki. Sok zaklatásnak volt kitéve ez
idő alatt, melyet különösen egy tanító okozott neki, kit végül is elmozdítottak állásából. Az ő idejében voltak olyan zavarok, melyek
sokszor presbiteri gyűlések tartását is lehetetlenné tettek.
1852 ápr. 28.-án ment el Óbudára Czike Dániel közvetlen utóda Virágh Lajos, aki a leghosszabb szolgálati időt töltötte Kisorosziban:
26 évig szolgált itt a gyülekezetben. Szabad idejében kuruzsló orvosként gyógyított, fűként füvekkel. 1852-ben kezdi 1878-ban teszi
le életével együtt hivatalát. Későbbi utóda, Dobos Ferenc úgy jellemzi Virágh Lajos működését, hogy az ő idejében áll helyre a
gyülekezetben a rend és béke. Szeretet fűzi egybe a pásztort és nyájat.
Hogy a békességes idő alatt külsőleg nem virágoztathatta jobban az egyházat, ennek magyarázata abban rejlik, hogy a
reformátusság egy része kivonta magát az anyagi teherhordozás kötelezettsége alól. Azért voltak, akik abban az időben is hoztak
áldozatot. 1863-ban tűzvész pusztít Kisorosziban, a parochia is elpusztul. 1870-ben Kis József és neje, Kis Zsuzsánna kis harangot
ajándékozott az egyháznak. 1878-ban 1700.-Ft értékű renoválást végeztek a templomon. Ebből 700.-Ft adakozásból jött össze,
1000.- Ft-ot pedig az egyházkerülettől kölcsönöztek.
Virágh Lajos 1878-ban, Kisorosziban bekövetkezett halála után 11 éven keresztül nem volt rendes lelkésze az egyházközségnek,
hanem két helyettes lelkész működött egymás után, név szerint Tóth József és Szabó Nándor. A helyettes lelkészek korszakának az a
magyarázata, hogy a gyülekezet Virágh Lajos lelkész idejében az egyházmegye által megállapított 1.200.-Ft évi fizetés helyett alig
400-500.- Ft fizetést adott lelkipásztorának, ezért állandó lelkipásztort nem választhatott. Az ide helyezett Tóth József helyettes
lelkész éppen azon fáradozott, hogy a lelkészi fizetést emelje. A gyülekezet meg is hozta a tőle telhető áldozatot. 700-800.- Ft-ra
emelte a lelkészi fizetést.
Ebben az időben a gyülekezet az anyagi hanyatlás lejtőjére jutott, ezért az egyházmegye kívülről rendelt főgondnokot Matyók Bence
főszolgabíró és egyh.m. tanácsbíró személyében, ki a hátralékok behajtását megkezdte és új adózási rendszert vezetett be. Ezek
következtében Tóth József helyettes lelkész is népszerűtlenné vált és ezért 1883-ban más gyülekezetbe rendelték.
Szabó Nándor helyettes lelkész lett Tóth József utóda, akit úgy jellemez Dobos Ferenc, hogy működése mind anyagi, mind
valláserkölcsi tekintetben inkább kárral, mint haszonnal járt a gyülekezetre nézve.
Az 1882. évben hozott zsinati törvények visszaadják ugyan a gyülekezet lelkipásztori választó jogát, a közönyösség folytán 1888-ig
nem él ezzel a jogával a gyülekezet.
Ebben az időben is voltak azonban a gyülekezetnek áldozatkész tagjai: 1880-ban Bognár Béniné vörös márványból készíttetett
úrasztalát a templom számára, Espár György asztalos mester, presbiter pedig keresztelő medencét készített fából.
1889. április 24-én foglalta el helyét a gyülekezeti szolgálatban helyét Dobos Ferenc megválasztott lelkipásztor. A kisoroszi gyülekezet
rajzában önmagát nem jellemzi, nem is méltatja, hanem ezt az utókornak engedi át. Mi megállapíthatjuk munkáiból és írásaiból, hogy
mély lelkű, igazság- és rendszerető ember volt, aki egyrészt sok oda nem illő dologtól tisztította meg a templom belsejét
(menyasszonyi és halotti koszorúk tömegétől), másrészt nagy fáradsággal gondoskodott arról, hogy fennmaradjon az utókor számára
a kisoroszi egyházközség történetének általa ismert szakasza. Sok szeretetlenséget és ridegséget kellett elviselnie. Már érkezésekor
kis híja, hogy a nagy tolongásban ki nem lökték a ladikból, itt pedig nem várta senki. A többi sok bántást és méltánytalanságot,
melyben a kisoroszi gyülekezetben része volt, az ártatlanul szenvedő Jézusra gondolva tudta elviselni. 1904. márc. 20-án távozott el
Kiskovácsira.
1904. március 26-án jött Baranyai Károly Diósjenőről és 5 évi működés után 1909. március 24-én távozott Diósjenőre. Működése
alatt a presbiteri jegyzőkönyvek tanúsága szerint nagyobb dolog nem történt, de hátrahagyott irodai munkái szerint pontos

adminisztrátor lehetett.
1909. ápr. 24-én jött lelkész utóda, Kovács Géza Dunabogdányból. 21 évi működésére sokan emlékeznek Kisorosziban. Igehirdetését
a racionalizmus szellemi irányzata határozza meg. Típusa volt a jómódú, gazdálkodó papnak. Minden dolgában rendes és pontos volt
és másoktól is pontosságot kívánt. A liberalizmus szellemében jó barátságot tartott fenn rk. kollegájával, Prágai plébánossal. Nagyobb
építkezés nem volt az ő idejében. Léckerítést és fakaput létesített a paróchia kertje és udvara körül. Harmóniumot adományozott az
egyházközségnek és feleségének, báró Pongrácz Máriának halála után 4 mázsás harangot öntetett a templom számára régi
legnagyobb harang helyett, melyet 1914-ben, az első világháború kezdetén vittek el ágyúnak. Innen, a kisoroszi paróchiáról indult
lelkészi pályafutására Bereczky Albert, későbbi püspökünk. 1927. ápr. 1-én halt meg Kovács Géza első felesége. 1928 aug. 19-én
másodszor házasodott 68 éves korában: özv. Kata Zsigmondné, B. Czikora Esztert vette feleségül a község lakói közül. Ugyanez év
decemberében másodszor is özvegyen maradt az idős lelkipásztor. 1931. februárjában azután ő is eltávozott az élők sorából a
kisoroszi temetőben.
1931. június 7-én egyhangú meghívás által jött a gyülekezetbe Kontra János lelkipásztor az alsóbaranyai jugoszláv területről,
Csúzáról. Mivel az Egyetemes Konvent 5 évi itthoni szolgálathoz kötötte nyugdíjazását, 1936. június 30-ig szolgált itt, azután Tahiba
költözött 78 éves korában. Jelentősebb esemény nem történt ezalatt az egyházközség életében.
Kontra János működése előtt hónapokon át környékbeli lelkészek végezték helyettesítés által a lelkészi szolgálatot. Eltávozása után
pedig az új lelkipásztor megválasztásáig László János helyettes lelkész működött a kisoroszi gyülekezetben. Szeretettel emlékezik
szolgálatára a gyülekezet.
1937-ben új lelkipásztort választott a gyülekezet Rohonczy János üllői esperesi segédlelkész személyében. Méltán nevezték és nevezik
őt sokan ma is „építő lelkésznek”. Kitűnő gyakorlati érzékkel és kitartó akarattal, sok építkezéssel gyarapította az egyházközség
vagyonát. Iskolát és tanítói lakot építtetett. A paróchiát egy nagy helyiséggel bővítette ki. Kutat létesített a paróchia udvarán,
vasszerkezettel és betonfedlappal ellátott kőkerítést építtetett a paróchia előkertje és a templom előtt. Igehirdetését a pozitív
evangelizálás és a ma követelményeinek megfelelő gyakorlati tanítás jellemzi. Itteni működését két fájdalmas esemény nehezítette
meg. Felesége, Gyarmathy Márta, aki nemcsak élettársa volt, de egyszersmind mély hitű, buzgó munkatársa a gyülekezet építésében,
25 éves korában májgyulladásban elhunyt 1939. június 3-án. 1941. január 2-án újra házasodott: Csuka Erzsébet tanítónőt vette
feleségül. Ez a második feleség 1944-ben gránátsérülés folytán halt meg a paróchia épületében. 1945. okt. 23-án házasodott
harmadszor: Szűcs József presbiter lányát, Máriát vette feleségül. Rohonczy János lelkipásztorsága alatt államosították az egyházi
földeket. 16 hold egyházi föld után 1 hold háztáji föld maradt az egyház tulajdonában, mint a mindenkori lelkész illetményföldje.
1952. szept. 14-én lelkészcsere folytán került Rohonczy János Szokolyára, a szokolyai lelkész, Makár János pedig Kisorosziba. Makár
János építtette meg a paróchiához tartozó veteményes kert 40 m hosszú kerítésének betonfundamentumát. Rövid, 4 évig tartó
lelkészi működés után 1957. jan. 16-án, családjával együtt külföldre távozott. Távozása után és az új lelkipásztor megválasztásáig
több lelkész is végzett itt helyettesítő szolgálatot.
Az újonnan megválasztott lelkipásztor, ifj. Tóth József helyettes lelkész 1957. ápr. 26-án jött Piliscsabáról, ahol 8 évig teljesített
szolgálatot. 6 gyermekes család gondját vette magára a gyülekezet. Még ebben az esztendőben folytatta a gyülekezet a Makár János
lelkész idején épített fundamentumon a kőkerítés építését. 5 év leforgása alatt 62 folyóméter ciklopkőkerítés épült beton fedőlappal
és vasszerkezettel. Ehhez készült két vaskapu, egyik személyek, másik kocsik számára. Az ötödik évben pedig példás
áldozatkészséggel, 30.000.- Ft-os költséggel renováltatta a gyülekezet a templomot. Ebből kb. 8500.- Ft egyházi felső hatóságaink és
az egyházmegye gyülekezetinek ajándéka volt. A nagy építkezések és renoválás utáni évben igen nagy anyagi terhek nehezedtek és
nehezednek a község lakóira, így gyülekezetünk tagjaira is a mezőgazdaság átalakulásával kapcsolatos beruházási költségek folytán.
Még sok renoválásra volna szükség, de jelenleg nincs erre a gyülekezetnek anyagi ereje. A sokgyermekes lelkészcsalád
növekedésével, egyenes arányban növő szükségleteknek és alapvető igényeknek sem tud megfelelni a gyülekezet, így a lelkész nehéz
fizikai munkálatokkal napszámosként dolgozva állami üdülőben vagy egyházi szeretetotthonban próbálja megszerezni a család
számára szükséges életfeltételeket. A nehéz, küzdelmes években igen gyér a templomlátogatás, holott a lelkész igyekszik érthetően
és a mindennapi életre vonatkoztatva hirdetni Isten Igéjét. Vajha adna az Úristen lelki megújulást a gyülekezet számára, akkor a
lelkiekkel együtt az egyház külső problémái

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 8, összesen: 18199

  • 2023. január 30., hétfő

    Tallózónkban bekukkantunk a Ráday Ház falai közé és bemutatjuk a teológusok világát mindazoknak, akik elhívást éreznek magukban arra, hogy ezen a terü...
  • 2023. január 30., hétfő

    Felhívás a 2023. évi Dobos Károly lelkészi díjra való felterjesztésre
  • 2023. január 29., vasárnap

    A Bethesda Gyermekkórház Fájdalomkezelő Ambulanciája fennállásának tizedik évfordulóján a művészet eszközeivel szeretné megfoghatóbbá tenni számunkra ...
  • 2023. január 26., csütörtök

    Úgy érdemes élni, ha kicsit jobb állapotban hagyjuk magunk mögött a világot, mint ahogy találtuk – a cserkészet alapítójának üzenetét Szabó Már...
  • 2023. január 25., szerda

    A Lelki éhség 7.0 konferencia szeretne minél több oldalról közelíteni a lelkészi lét felé, ezért hív párbeszédbe lelkészeket és nem lelkészeket.
  • 2023. január 24., kedd

    A Parókia portál szerkesztőségvezetője, Füle Tamás képeiből rendezi idei első időszaki kiállítását a budapesti Bibliamúzeum. A február 2-án nyíló tárl...
  • 2023. január 23., hétfő

    Megemlékezést tartottak a budapesti Ráday Ház udvarán a négy évvel ezelőtti tragikus tűzeset évfordulóján.
  • 2023. január 21., szombat

    A Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján az az igazi kérdés, hogy hogyan szeretnénk majd megünnepelni a háromszázadik és a négyszázadik évfordu...
  • 2023. január 19., csütörtök

    Oikumene az ókorban a kulturált népek gyűjtőneve volt. Sokat lehet töprengeni azon, hogy mit is jelent ez a tulajdonság: kulturált.
  • 2023. január 19., csütörtök

    Gyülekezetek, civil és egyházi szervezetek számára nyújtanak segítséget a tudatos pénzügyi tervezésben és az energiahatékonyság növelésében önkéntes v...