Egyházközségünk az 1500-as évek közepén jött létre. Az akkori török hatóság döntése értelmében őseink több, mint száz éven keresztül a szent Urbán templomot (Gyöngyöspata felé menet, a patakon áthaladva jobbra bent a mai Eötvös téren álló kéttornyú templom) használták az istentisztelet céljára. A török kiűzése után egy Habsburg uralkodói rendelet hatására ezt a templomot ellenszolgáltatás nélkül vették el a gyülekezettől, s az akkor Gyöngyösre települő jezsuita rendnek adták. Még a nyilvános működés jogát is megvonták tőlünk. Szigorúan a családi körben olvashatták csak a Bibliát, de így is megmaradtak eleink hitükben. Egy évszázaddal később II. József türelmi rendelete nyújtott csak lehetőséget újra a templomépítésre. A gyöngyösi kérelmet csak tíz év késéssel fogadták el. Így épült fel 1793-ra mai templomunk, egyelőre még - a türelmi rendeletnek megfelelve - utcai bejárat, torony és harangok nélkül. 1844-ben aztán ezeket is pótolhatták.

Templomunk értékes műemlék, a gyöngyösi Rábl Károly munkája, aki pl. a debreceni Nagytemplomnak végleges formát adott. Mivel gyülekezetünk azóta sem volt gazdag, hogy bővítse vagy átépítse, teljesen az eredeti alakjában, berendezéseivel maradt meg. Az előző századforduló táján több, mint ötven évig -lévén akkor közös gyülekezetünk - a gyöngyösi evangélikusok templomaként is szolgált
A II. Világháború utáni idők közismert politikai helyzetében szülőfalujukban is sokan szakadtak el gyülekezetüktől. Itt, a messzi idegenben, ahová idecsöppentek, egyszerűen nem is keresték meg a lakásuktól távol eső templomot. A maroknyi hűséges emberből álló közösség ezekben az évtizedekben gondolni sem mert nagyobb felújításra. A templomépítés 200. évfordulójára (1993) azonban, a rendszer-váltás után, komoly állami, önkormányzati és egyházi segítséggel az addigi elvékonyodott, toldozott-foltozott bádogtetőt - az ácsszerkezet felújítása mellett - csornai cserepekre cseréltük.
E felújítás során került napvilágra, hogy a födémszerkezettel is baj van. Ezt 2002. októberére sikerült kicserélni. E munkálatok akkori értékeken számolva több, mint 7 millió forintba kerültek, melyet (1 millió Ft egyházi támogatá-son kívül) a hívek adományaiból fedeztünk.
Mint azt a testvérek már hallhatták, a templom felújításának folytatása megkezdődött. Hozzáértő presbitereink áthuzalozták a villamos hálózatot a falakban, így ez a munka már nem fogja késleltetni a meszelést. Reményeink szerint hamarosan megérkezik a szóban már többször megígért restaurálási engedély a Műemlékvédelmi Hivataltól, és ezzel elhárul az utolsó akadály is a falfestés elől.
Eddig több, mint 800.000 Ft gyűlt össze a befizetett adományokból. Nagyon köszönjük testvéreink áldozatvállalását, és kérjük a további szíves segítségüket! Tapasztaljuk meg együttesen az igét: "Aki bőven vet, bőven is arat"!