Mult es jelen
Pontos adatok nincsenek arról, hogy a reformáció mikor nyert teret Mezosámsondon, de már egy 1618-as évbol származó feljegyzésben megtalálható az egyház vagyonainak számbavétele. Ebbol az a következtetés vonható le, hogy már az 1500-as évek végén volt Sámsondon református gyülekezet. Az elso református templom a Rhédey család birtokán állt, arról azonban, hogy mikor épült, nincsenek adatok. A viszony a református egyház és a Rhédey család között már az 1700-as években megromlott, az 1840-es években az egyházi bíróság úgy döntött, hogy a grófnak új templom építésérol kell gondoskodni. Telket adományozott és hozzájárulását ígérte az építéshez, minek fejében a reformátusok lemondtak a régi templomról. Ezért van szó Orbán Balázs leírásában 2 református templomról, a réginek azonban, gondozás hiányában enyészet lett a sorsa, ma már csak a helyét lehet látni. A jelenlegi templom 1845-47 között épült, 1847 Pünkösd elotti vasárnapon szentelték fel. 250 férohelyes, egyszeru téglalap alakú, keleti végében egy szintén téglalap alakú szentély-szeru résszel, a torony magassága 30 méter. Többször volt javítva, legutóbb 1997-ben, fennállásának 150. évfordulóján. A templomban eredetileg ko szószék állott,
ezt cseréltette ki a jelenlegi, muvészeti értékkel bíró fa szószékre gr. Bethlen Istvánné Teleky Ilona, az o adománya a szószékkorona, a papi szék ész a szintén értékes úrasztala is. Az elso, 6 regiszteres orgonát 1874-ben Szabó János marosvásárhelyi orgonaépíto készítette, ez azonban a jelenlegi 8 regiszteres orgona készítésekor 1907-ben átadatott Simon János kolozsvári orgonaépítonek, 1300 koronával együtt az új orgona fejében. A mechanikus, lábfújtatásos orgona azonban jelenleg használhatatlan, teljes felújításra szorul. A nagyobbik harang 160 kg-os, feliratán az 1597-es évszám szerepel, azóta kétszer volt újraöntve 1961-ben és 1964-ben, azonban megorizték eredeti feliratát, súlyát és alakját. Ez olvasható rajta: "Anno Domini 1597. Verbum Domini Manet in Aeternum-. Az elso kisebbik harang 1710-ben készült, ezt ágyúöntésre áldozták 1848-ban. Újat öntöttek a helyébe 1853-ban, azonban ezt is elvitte az elso világháború. 1924-ben készült helyébe a jelenlegi kisebbik harang a kudzsiri Oszkar Klein öntödéjében. Felirata: "Isten a mi oltalmunk és erosségünk. Készült a mezosámsondi ref. gyülekezet tagjainak adományából 1924-ben-. Ez is újraöntésre kényszerült 1962-ben.

A parókia 1885-ben épült, ezt bizonyítja a fobejárat fölötti márványtábla is, melynek felirata: "Isten kegyelmébol a mezo-sámsondi ev. ref. egyházközség tagjainak buzgósága és özv. gróf Bethlen Istvánné, gróf Teleky Ilona nagymérvu segedelmezésével épült e papi lak, az 1885-ik évben, Szekeres József úr gondnoksága alatt-. Azóta 1906-ban kibovítették egy irodahelységgel, többször volt javítva, felújítva, legutolsó teljes külso javítása 2005-2006-ban.

A marosi egyházmegye vizitációs jegyzokönyvei Sámsond református papjait az 1692-es évtol tartják nyilván. Azóta összesen 26 lelkipásztor élt és szolgált a gyülekezetben:

1. Zaláni János (1692-1695)
2. Vásárhelyi Sámuel (1697)
3. Sz. Mihályfalvi József (1699)
4. Szokolyai György (1701)
5. Dálnoki Márton (1702)
6. Daróczi István (1711-1722)
7. Vásárhelyi György (1723-1730)
8. Ajtai István (1731-1741)
9. Détsei Sámuel (1747-1749)
10. Vásárhelyi János (1752-1753)
11. Sz. Simoni István (1758-\'60)
12. Huszti Sámuel (1761-1762)
13. Makkai Sámuel (1763)
14. Olszemi Székely Sámuel (1765-72)
15. Gyalai K. István (1772-1775)
16. Pápai István (1777-1800)
17. Aszalos János (1801-1835)
18. Gergely Lajos (1836-1841)
19. Makkai József (1842-1847)
20. Ráduly Sámuel (1849)
21. Vizi György (1879)
22. Molnár Albert (1879-)
23. Rákosi Lajos (1886-1898)
24. Muzsnai Pál (1899-1928)
25. Klozer György (1929-1967)
26. Bíró Albert (1967-1993)
27. Balogh Károly (1993-2000)
28. Sikó Domokos-Csaba (2001-)