Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Noé Bárkája Református Óvoda

A Mezőtelki Noé Bárkája Református Óvoda története 13 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a faluban a magyar tannyelvű óvodát megszüntették, mondván, hogy nincs elég gyermek. A falu magyar közössége akkor döntött úgy, hogy önálló óvodát alapít. Az akkori lelkipásztor Gavallér Lajos irányításával a Mezőtelki Református Egyházközség vette pártfogásába ezt az ügyet és támogatta azzal, hogy először a gyülekezeti termet bocsátotta a gyerekek rendelkezésére, majd külön épületszárnyat toldott a parókiához, ahol "játszóházként- működtették az újonnan beindult kis intézményt. Ezzel együtt az egyházközség nemcsak az óvónő (közben felére csökkent) fizetésének pótlását, hanem a közköltség terheinek hordozását is vállalta.
Istennek hála a kezdeti mostoha körülmények ellenére is volt igény magyar és immár református óvodai oktatásra. A óvoda (játszóház) egyre népszerűbb és kedveltebb lett. A következő lelkipásztor, Jakabffy Zsolt Attila is szívügyének tekintette az óvodát. Annak ellenére, hogy az állam mindig "mostoha gyermekként- kezelte az intézményt, Istennek hála a gyerekek is szülők között is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. A kezdeti 7-8 gyermek után 2001-re már 17-18 gyermek játszott és tevékenykedett a parókia oltalmában.
Ez az örvendetes tény azonban magával vonta azt is, hogy a gyermekek "kinőtték- a jelenleg használt helyiséget. Ebből a meglátásból született meg a terv, hogy az új lelkipásztor, Fazakas Ferenc Sándor vezetésével bővítsék az óvodát. Sőt! E tervvel még messzebb merészkedtek: elhatározták, hogy napközi otthonossá alakítják, ezzel növelve az óvoda népszerűségét és vonzerejét.
Több mint három év erőfeszítés (imádságos munka és munkás imádság) után Istennek hála 2007 szeptemberében ünnepélyes keretek között egy modern, teljesen átalakított, nagy játszóteremmel és konyhával bővített napköziotthonba járhatnak a mezőtelki (és környékbeli) gyerekek. A 2007-2008-as tanévtől immár két óvónő (Tyirla Éva és Hegedűs Andrea) is oktatja a 22 gyermeket..
A Mezőtelki Noé Bárkája Református Óvoda nevével is szimbolizálja, mennyire a mentés, az (újra)megmaradás feladatát vállalta fel ebben a régióban.
Tudjuk, hogy nem kis feladatot vállaltunk. De hisszük, hogy Isten áldásával a keresztyén nevelés első lépéseivel, keresztyén erkölcsök elültetésével, hitben és hitre nevelhetjük gyermekeinket.




Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2024. augusztus 22., csütörtök

    Vajon megújulnak-e az iskolák kötelező és ajánlott olvasmánylistái? Személyes kedvencünk a kétkötetes ifjúsági regény, a Gömb. Kortárs. Református. Hi...
  • 2024. augusztus 21., szerda

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Horváth Ádám és Bartha Hajnal fiatal, kisgyermekes házaspá...
  • 2024. augusztus 20., kedd

    John Stott életútja számtalan tanulságot hordoz számunkra arról, hogyan tartsunk ki a szolgálat mellett egy életen át.
  • 2024. augusztus 19., hétfő

    Mi kálvinisták nem szeretjük, ha megmondják nekünk, hogy mikor és mit ünnepeljünk. Valahogy hozzátartozik mindez az identitásunkhoz.
  • 2024. augusztus 18., vasárnap

    Lelkész vagyok, a feleségem is az. Közös pályánk elején aprófalvakban, Baranyában, az Ormánságban szolgáltunk. A statisztika szerint évről évre csökke...
  • 2024. augusztus 17., szombat

    Újra benépesült a szaporcai református templom és udvara.
  • 2024. augusztus 14., szerda

    A lajosmizsei református gyülekezet és a templom melletti madárbarát bibliakert növekedése ugyanarról a Gondviselésről tesz tanúbizonyságot – vallja a...
  • 2024. augusztus 13., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Irlandáné Nagy Gabriella, hatgyermekes édesanya vá...
  • 2024. augusztus 12., hétfő

    Pintér Brigitta sosem készült papnénak – mégis ízesíti nem csak a férje, hanem a csömöri gyülekezet életét is. A nyári melegben a papné kamrapol...
  • 2024. augusztus 10., szombat

    A versenypálya mint keresztyén életünk metaforája