Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Bemutatkozás

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Nagyrév roppant jelentős bronzkori maradványok lelőhelye, ennek köszönhetően a falu az archeológiába is beírta nevét.
Azt a korszakot, amelyhez az itt talált leletek köthetők, a magyar régészet "Nagyrévi kultúra", a nemzetközi szakirodalom
pedig "Nagyrév Culture" néven jelöli.

A falu az ősi Kécskére vezető tiszai átkelőről kapta nevét. Mint község már 1318-tól megjelenik különböző írásos
dokumentumokban. Az Egyetemes Névtár 1886-ban emlíést tesz arról, hogy egyházközségünk 1609-ben megalakult.

A falu lelkipásztorait 1659-től kezdve Jenei Albert személyétől ismerjük. 1674-ben Kökényesi Pál nagyrévi lelkipásztort a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, és ott mártírhalált halt.
A falu 1697-ben a tatárjáráskor teljesen elszéledt. Csak 1720-ban települt újra, ekkor 14 jobbágy lakta a falut.
1721-ben a Pesti Commissio előtt a nagyréviek igazolták ősi jussukat az egyházhoz, melynek élete ekkor kezdődött újra. Ekkor építettek imaházat is, amely azonban inkább hasonlított egy pajtára, mint templomra.

1764-től rendelkezett az egyház haranggal, vagy ahogy a történelem említi "egy harangocskával, avagy csengettyűvel".
1772-ben építettek egy torony nélküli, vályogfalú, nádtetős templomot. Ennek a templomnak egy ideig tornya is volt, mivel
megvették a tiszaföldvári templom fatornyát. Ez nem sokáig bírta, így lebontották, és haranglábat építettek a templom mellé. 1795-ben jószágtenyésztésből és kocsma-üzemeltetésből egy kétmázsás harangot vásároltak. 1826-ban Mikolay József lett Nagyrév lelkésze. Ő kezdte el a jelenlegi templom építését 1833-ban. Mint rézmetsző deák megtanulta a tervezést, így az ő tervei alapján épült a templom. A munka több fokozatban haladt, ahogy a nagyréviek anyagi helyzete megengedte. A templom kizárólag a falusiak pénzéből és áldozatos munkájából épült, mintegy húsz éven keresztül. 1847-ben már állt a templomépület - ezt az évszámot őrzi a bejárati ajtó felett található római szám. A berendezés azonban ekkor még hiányzott. 1849. január 3-án Mikolay József halála után Nagy Sándor lett Nagyrév új lelkésze, aki az egyházközség életét az akkori viszonyok között korszerűnek számító új utakra terelte, és az egyházmegye tanácsbírája is volt 1870-1875 között. Nagy Sándor vezetésével a templomot berendezték, majd 1853-ban fel is szentelték - ezt az évszámot a torony tetején levő "szélkakas" őrzi.
1867-ben két harangot vásárolt a gyülekezet: az egyiket Kubinyi Lajos és a hívek adományából, a másikat Ambrus István és neje, Tahon Zsuzsánna hagyatékából.
1904-ben a templom tetejét felújították, tornyát újrabádogozták. (Ez az évszám a toronysüvegen volt látható egy ideig.)
A háború ideje alatt a tornyot sorozatos találatok érték. Mivel bádogja megsérült, sőt süvege is megbillent, ideiglenesen megtámasztották a megrongálódott szerkezetet. Ekkor lett használhatatlan az orgona is, melyet az orosz katonák pusztítottak el.

1961-ben a tetőszerkezetet felújították Ladányi Imre lelkész és id. Pályi Lajos gondnok irányításával. Ennek dokumentumai előkerültek a torony gömbjéből a 2000 utáni templomfelújítás során. A dokumentumok mellett az adományozók névsorát is megtalálták. Volt, aki az új renováció idején még élt a régi felújítók közül.

1986-ban a templom statikai vizsgálata után vette kezdetét annak renoválása - ezt "aranykönyvben" rögzítették. A tornyot újrafestették, a bádogot kijavították és villámhárító rendszert építettek ki. A templom falait vonó-vasalással négy soron körbevették, majd vasbeton gerendákkal megerősítették. Ezek a munkák Katona Gyula lelkipásztorsága és Nagy László gondnoksága idején készültek.

A fenti munkálatok mentették meg a templomot a 2000-es árvíz idején. A víz ekkor Nagyrév főterén a főútig állt, a templom három oldalát teljesen körülvette, a negyediken csurgó erecskék jelentek meg, így a nagypénteki istentiszteletre pallókon és az ereket átugrálva érkeztek a hívek. Az árvíz idején a falu védekezését irányító mérnökök segítségével állapotfelmérés készült. A falu sokat köszönhetett Dr. Csonki István, Mészáros János, Kertész Lóránt, Kassai Balázs és Blaskó István mérnökök áldozatos munkájának.

A felmérések eredményével a gyülekezet hozzákezdett a helyreállítás munkáihoz is. Pályázatok útján, valamint a médiumokon és az Interneten, itthon és külföldön meghirdetett segélyfelhívásokkal jelentős forrásokhoz jutott a gyülekezet. A felújítási munkálatokat Fülöp János gondnok és Baczúr István presbiter irányította. 2001. szeptember 1-én át is adták a belülről felújított templomot és a parókiát. A hálaadó istentiszteletet Nagy Kálmán, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese tartotta.

Az egyházközségnek közel harminc év után ismét lett önálló lelkésze, Palsák Edit Éva lelkipásztor személyében. A lelkésznő 2002 decemberének közepéig szolgált a faluban.

Ezt követően Nagy Sándor és felesége, Nagyné Katona Katalin tiszaföldvári lelkipásztorok helyettesítő szolgálatot láttak el Nagyréven. 2002-ben a gyülekezet ismét jelentős pályázati pénzeket nyert és egy 8 apartmanból álló, 16 férőhelyes vendégházat alakított ki egykori iskolaépületéből.

2004 januárjától a közösség új lelkésze Sőreg Norbert, aki Nagyrév mellett Tiszainokán és Cserkeszőlőn helyettes szolgálatot látott el. Felesége, Búzás Dóra hegedűművész és -tanár, kántori szolgálatot végzett az egyházközségekben. A házaspár 2011 augusztusáig szolgált a három településből álló gyülekezeti körzetben.

2011 novembertől Pinkóczy Károly lelkész látja el a szolgálatot Nagyréven és Tiszainokán.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.
  • 2024. július 10., szerda

    Önismeret és párkapcsolati kérdések színházzal és pszichológiával