A történelemből:
A cserhát délkeleti nyúlványának legvégén, erdős dombvidék tágas völgyében fekszik Pánd, ez az egynépiségű és egyvallású falu. Szinte páratlan jelenség e kettős tulajdonsága. A sok jóhangzású magyar családnév között csak ezrelékben lehetne kifejezni az itt-ott feltűnő idegen hangzású nevek számarányát. Ez a néhány is a török világ után felvidéki lutheránus tótokkal újratelepített szomszédos falvakból származott át, s ma már szintén magyar és református. Így kezdődik dr. Nagy Kálóczi Balázs által készített egyháztörténeti beszámoló. Az egységes reformátusságára adatait felhozva 1935-ből: 2131 lakosból 2032 református, 3 evangélikus, 80 katolikus, 16 izraelita. A Tápió vidék katolikus környezetében ez nagyon kirívó, még a másik "református- településen, Szentmártonkátán, is 3833 lakosból csak 1881 református.
Pánd reformációját a tanulmány szerint 1600-ra teszik, de a szerző elképzelhetőnek tartja, hogy az 1546-49 között Cegléden szolgáló Szegedi Kis István hatása eljutott Pándra is. A hódoltság idején a faluról kevés adat található, 1630-ban "pusztafalu--nak minősítik. Az első hiteles adatot 1645-ből kapjuk, egy hagyatéki okiraton szerepel "akkori helység lelki tanítója Halasi Gergely Uram- is.
1700-as adat szerint Pándnak van romos, de kijavítható temploma a török idők végén. A jelentés, amiből az adat való, nem jelzi a templom katolikus eredetét, amiből a gyülekezet régi voltára lehet utalni. Végül is ezt a romos templomot kijavítják, és megindul a gyülekezeti élet. 1757-re a templom ismét tragikus állapotba kerül, de ismét kijavítják, míg végül hosszas kérvényezés után történelmi különlegességként lebontják, és helyére 1779. szeptember 7-én elkezdenek felépíteni egy új templomot, aminek a szentelése 1784. augusztusában történt meg. Sajnos ennek a templomnak a statikai állapota nem megfelelő, 1891-es püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint már többszörösen hatalmas repedések jelentkeztek rajta, amiket a kor lehetőségei szerint 1901 nyarán, simán bevakoltak, és a kiváltó okot nem szüntették meg. Azóta is fennáll a repedések veszélye, ill. többször be is következtek, de érdemleges javításra eddig semmilyen lépés nem történt.
A pándi református templom műemlék, azon belül is érdekességét az adja, hogy még a "Türelmi Rendelet- előtt, Mária Terézia engedélyezi az építkezést. Egy feltöltött dombra épült, az akkori községen áthaladó főútvonalra nyíló ajtóval.

Jelenlegi állapotok:
1999. nyarán hatalmas eső zúdult a falura, aminek következtében a templom állapota nagymértékben megromlott. A gyülekezet anyagi helyzete miatt kilátástalannak tűnt a kijavíttatása. Mégis Istenben bízva gyűjtést hirdettünk, minden lehetséges pályázatot benyújtottunk, ennek következtében 2002-ben sikerült a templomot felújítani kb. 12 millió Ft.- összegben. A költségekre támogatást kaptunk az akkori miniszterelnöktől, Dr. Orbán Viktortól, a Dunamelléki Református Egyházkerülettől, a Délpest Református Egyházmegyétől és a Pándi Önkormányzattól. Sokat adakoztak a gyülekezet tagjai, a falu lakossága, felekezettől függetlenül. Szeptember 14-én hálaadó istentiszteletet tarthattunk, amelyen Komlósi Péter esperes hirdette az igét. A textus: Felépítik az ősi romokat, helyreállítják a régi omladékokat, újjáépítik a lerombolt városokat, amelyek nemzedékeken át romokban hevertek. (Ézs. 61,4)
2003-ban rendbe tettük a parókiát. Ehhez az anyagiak - 5,5 millió Ft. - egy részét szintén pályázaton nyertük, a Széchenyi terv keretén belül.
Fontos feladat a lelki építkezés, a gyülekezet építése. Ennek érdekében missziói munka folyik gyülekezeten belül, de a kívül valók irányába is, hiszen a magát reformátusnak valló lakosságnak csupán 1/3-a tartozik szorosan hozzánk. A többiek többnyire temetéskor jelentkeznek. További alkalmakon gondolkodunk, amik eddig nem voltak, minden lehetőséget megragadunk, hogy minél szélesebb rétegeket érjünk el.
Hisszük, hogy az Egyház Ura mellénk áll minden igyekezetünkben, megáldja mindazt, ami jó tetszése szerint való.