A Sarkadkeresztúri Református Egyházközség rövid története
1403-ban a település a gyulai uradalom tartozéka. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomától kapta. A falu a történelemben, hol Zaránd, hol Bihar vármegyéhez tartozott. 1567-ben lettek a lakói reformátusokká, amikor a debreceni zsinaton több egyházzal együtt aláírta, hogy követi a helvét hitvallást. Sokáig vályog imaházakat építettek, amelyek mind leomlottak. Hol tűz, hol ellenség pusztított. Az 1716-os tűzvész után 1717-25 között újjáépült a falu. Ekkor a megfogyatkozott lakossághoz ortodox telepesek költöztek be. Az 1782-ben felépült református templomot Holik Bertalan nagyváradi mester tervezte. Az 1826-os építkezéskor bővítették és 14 méter magas toronyfalat raktak. 1858-ban kívül-belül megújíttatott, 1874-ben kimeszelték a külső falakat és szószéket, koronát tettek a templom belsejébe. Isten háza jelenlegi alakját 1913-ban nyerte el. Tornya 26 méter magas. Belseje 8x15 méter. Stílusa: késő barokk.
Tornyában két harang lakik: a 464kg-ost a budapesti Harangművek készítette 1926-ban, a 130 kg-osat Hőnig Frigyes öntötte 1906-ban Aradon.