Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Történet

Salgótarjáni Református Egyházközség története

    

A Salgótarjáni Református Egyházközség történetében sarkalatos dátum 1916. szeptember 24-e, mikor az első önálló hitoktató segédlelkész érkezik Salgótarjánba, Bereczky Albert későbbi Dunamelléki püspök személyében, aki így lelkészi szolgálatában felváltja Kovács Sebestyén József balassagyarmati lelkészt.

Ezzel a dátummal indul el a gyülekezetben egy hosszabb folyamat, a gyülekezet fiókegyházközségből anyaegyházközséggé válása. 1919 decemberére sikerül megteremteni ennek feltételeit., s megkapni az Egyházkerület jóváhagyását. Az anyaegyházzá válás súlyos terhet jelent a kis létszámú gyülekezet számára, szinte mindennapos küzdelmet, melyben azonban hősiesen helytáll.

1920-ban választja első önálló lelkipásztorát Szabó Dezső személyében.

Évről évre meg kell küzdeni az önállóság megtartásáért, hiszen a lelkészi állás, a lakásbérlet, a terem illetve a templomhasználatért fizetett összeg meghaladja a gyülekezet teherviselését.

1927-ben kezd foglalkozni a gyülekezet vezetése a saját templom építésének gondolatával, s nagy lelkesedéssel kezd hozzá a munkához. Kap engedélyt országos gyűjtés folytatására, ez azonban csekély eredménnyel ját. Év végén a várostól megkapja a régi vágóhíd telkét templomépítés céljára.

1928. április elsején nagy csapás érte a gyülekezetet, főgondnoka Liptay B. Jenő elhunytával, hiszen ő volt a templomépítés fő mozgatója. A hálás gyülekezet kriptát építtet számára templomában. Folyamatos gyülekezeti gyűjtés mellett megszületik az elhatározás: a templom Obrincsák Ernő építész tervei alapján némi egyszerűsítéssel épül meg, 58. 000 pengő építési költséggel.

Lehetőség adódik az építéshez kölcsön felvételére, mely 30. 000 pengő 35 évre, fedezetül az egyház ingatlan vagyona és kétszeres egyházi adója köttetik le, de ennek törlesztésére a Magyar Királyi Vallás és Közoktatási Minisztérium évi 2. 700 pengő állami segélyt ígér.

1929. márciusában a Salgótarjáni Vasmű Rt. 5. 000 pengő adományt ad. A templomépítés története a város összefogását mutatja, hiszen a Bánya Rt. Meszet és munkásokat küld, a Salgótarjáni Villamossági Rt. adományként végzi el a templom villany-bevezetési munkáit.

1929-ben megrendeli a presbitérium Barankovits János rákospalotai cégétől az orgonát. A várostól még 7. 000 pengő kölcsönt kell felvennie a belső berendezések elkészítéséhez.

A várva várt időpont is eljön:

 1929. november 24. ünnepélyes templomszentelés a püspök úr részvételével.

A templom építésétől kezdődő időkben, bár a gyülekezet továbbra is küzd anyagi gondokkal, mégis annak erősödése tapasztalható. 1947-ig még gondolni is csak álmodozva mert saját lelkészlakás és gyülekezeti terem vásárlásáról, építéséről vagy kialakításáról. 1947-ben sikerül épületet vásárolni, ám annak renoválása nagyon nehezen halad. Az épület vizessége, tetőzeti beázásai állandó gondot okoznak. A változó politikai helyzet teljesen átalakítja a gyülekezet életét. Alkalmak maradnak el, szűnnek meg látogatottság hiányában. Az anyagi gondok mindennapossá válnak, a gyülekezeti élet minimálisra szűkül. Küzdelmes évtizedek ezek, melyben a gyülekezet a túléléséért küzd.

1970-ben a Városi Tanács megvásárolja a parókia épületét, így lehetőség nyílik arra, hogy a parókia felépüljön a templommal azonos telken. A város bontási anyagot is biztosít az építkezéshez. Az új parókiára fiatal lelkipásztor költözik, Végh Tamás, aki nagy fáradsággal, missziói lelkülettel fog hozzá a gyülekezet összegyűjtéséhez, a vasárnapi gyermek istentisztelet újraindításához. A gyülekezet lassan erősödni kezd, apróbb munkálatok elvégzését is magára tudja vállalni. Megjavítja a kerítést alapozással. Elkészül a templom fűtése, villanyfólia fűtés, mely a pad felületét melegíti át. Nagy feladatként tornyosult elé a parókia épületének megerősítése és tetőcseréje. A használtan beépített és a nem kellően gombátlanított és féregtelenített faszerkezet életveszélyessé vált. A felújítás 1999. nyarán készült el Németh Judit lelkésznő vezetése mellett. 2004-ben sikeresn elkészült a templom felújítása. S most a mintegy 200 lelket számláló élni és erősödni akaró gyülekezet előtt ott a cél a templomi orgona felújítására.

 

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 31, összesen: 84369

  • 2026. október 15., csütörtök

    Bárány György szolnoki lelkipásztor éppen hatvanéves kora előtt kapott palástot – interjúnkban őszintén mesélt az életében megtett vargabetűkről, az í...
  • 2026. október 14., szerda

    Miben áll a szeretetteljes, biztonságot adó nevelés, amellyel gyermekeinkből egészséges, döntésképes felnőttek válhatnak? Uzsalyné Pécsi Rita erről be...
  • 2026. október 13., kedd

    Kovács M. András életének forgatókönyvét karcolgatjuk. A hitetlenségről, hiteltelenségről, fiúságról és hazatérésről szól. Eddig.
  • 2026. október 12., hétfő

    A mohácsi csata ötszázadik, valamint a Hercegszöllősi Kánonok aláírásának 450. jubileuma állt a Mohácson tartott Ráday Tanulmányi nap középpontjában. ...
  • 2026. október 08., csütörtök

    Nyilas Zoltán a párbeszéd fontosságát, a gyülekezeti szolgálatok erősítését, valamint a szakterületek képviselőinek és az esperesek-főgondnokok bevoná...
  • 2026. október 08., csütörtök

    Lovas András dunamelléki püspökjelölt missziói megújulásra hívná a gyülekezeteket, erősítené a bizalom és a szolidaritás struktúráit, a vezetésben ped...
  • 2026. október 08., csütörtök

    A következő egyházvezetői ciklusra vonatkozó elképzeléseikről kérdeztük a két hivatalos dunamelléki református püspökjelöltet, Lovas Andrást és Nyilas...
  • 2026. október 07., szerda

    A következő egyházvezetői ciklusra vonatkozó elképzeléseikről kérdeztük a két hivatalos dunamelléki református főgondnokjelöltet, Szalai Zsoltot és Sz...
  • 2026. október 07., szerda

    Szathmáry Gergely dunamelléki főgondnokjelölt elősegítené a békességet, támogatná a revitalizálásra váró vidéki gyülekezeteket, megerősítené reformátu...
  • 2026. október 07., szerda

    Szalai Zsolt dunamelléki főgondnokjelölt erősítené a gyülekezetek közötti szolidaritást, hatékonyabbá tenné a tudásmegosztást, újragondolná a misszió ...