Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Történet

Salgótarjáni Református Egyházközség története

    

A Salgótarjáni Református Egyházközség történetében sarkalatos dátum 1916. szeptember 24-e, mikor az első önálló hitoktató segédlelkész érkezik Salgótarjánba, Bereczky Albert későbbi Dunamelléki püspök személyében, aki így lelkészi szolgálatában felváltja Kovács Sebestyén József balassagyarmati lelkészt.

Ezzel a dátummal indul el a gyülekezetben egy hosszabb folyamat, a gyülekezet fiókegyházközségből anyaegyházközséggé válása. 1919 decemberére sikerül megteremteni ennek feltételeit., s megkapni az Egyházkerület jóváhagyását. Az anyaegyházzá válás súlyos terhet jelent a kis létszámú gyülekezet számára, szinte mindennapos küzdelmet, melyben azonban hősiesen helytáll.

1920-ban választja első önálló lelkipásztorát Szabó Dezső személyében.

Évről évre meg kell küzdeni az önállóság megtartásáért, hiszen a lelkészi állás, a lakásbérlet, a terem illetve a templomhasználatért fizetett összeg meghaladja a gyülekezet teherviselését.

1927-ben kezd foglalkozni a gyülekezet vezetése a saját templom építésének gondolatával, s nagy lelkesedéssel kezd hozzá a munkához. Kap engedélyt országos gyűjtés folytatására, ez azonban csekély eredménnyel ját. Év végén a várostól megkapja a régi vágóhíd telkét templomépítés céljára.

1928. április elsején nagy csapás érte a gyülekezetet, főgondnoka Liptay B. Jenő elhunytával, hiszen ő volt a templomépítés fő mozgatója. A hálás gyülekezet kriptát építtet számára templomában. Folyamatos gyülekezeti gyűjtés mellett megszületik az elhatározás: a templom Obrincsák Ernő építész tervei alapján némi egyszerűsítéssel épül meg, 58. 000 pengő építési költséggel.

Lehetőség adódik az építéshez kölcsön felvételére, mely 30. 000 pengő 35 évre, fedezetül az egyház ingatlan vagyona és kétszeres egyházi adója köttetik le, de ennek törlesztésére a Magyar Királyi Vallás és Közoktatási Minisztérium évi 2. 700 pengő állami segélyt ígér.

1929. márciusában a Salgótarjáni Vasmű Rt. 5. 000 pengő adományt ad. A templomépítés története a város összefogását mutatja, hiszen a Bánya Rt. Meszet és munkásokat küld, a Salgótarjáni Villamossági Rt. adományként végzi el a templom villany-bevezetési munkáit.

1929-ben megrendeli a presbitérium Barankovits János rákospalotai cégétől az orgonát. A várostól még 7. 000 pengő kölcsönt kell felvennie a belső berendezések elkészítéséhez.

A várva várt időpont is eljön:

 1929. november 24. ünnepélyes templomszentelés a püspök úr részvételével.

A templom építésétől kezdődő időkben, bár a gyülekezet továbbra is küzd anyagi gondokkal, mégis annak erősödése tapasztalható. 1947-ig még gondolni is csak álmodozva mert saját lelkészlakás és gyülekezeti terem vásárlásáról, építéséről vagy kialakításáról. 1947-ben sikerül épületet vásárolni, ám annak renoválása nagyon nehezen halad. Az épület vizessége, tetőzeti beázásai állandó gondot okoznak. A változó politikai helyzet teljesen átalakítja a gyülekezet életét. Alkalmak maradnak el, szűnnek meg látogatottság hiányában. Az anyagi gondok mindennapossá válnak, a gyülekezeti élet minimálisra szűkül. Küzdelmes évtizedek ezek, melyben a gyülekezet a túléléséért küzd.

1970-ben a Városi Tanács megvásárolja a parókia épületét, így lehetőség nyílik arra, hogy a parókia felépüljön a templommal azonos telken. A város bontási anyagot is biztosít az építkezéshez. Az új parókiára fiatal lelkipásztor költözik, Végh Tamás, aki nagy fáradsággal, missziói lelkülettel fog hozzá a gyülekezet összegyűjtéséhez, a vasárnapi gyermek istentisztelet újraindításához. A gyülekezet lassan erősödni kezd, apróbb munkálatok elvégzését is magára tudja vállalni. Megjavítja a kerítést alapozással. Elkészül a templom fűtése, villanyfólia fűtés, mely a pad felületét melegíti át. Nagy feladatként tornyosult elé a parókia épületének megerősítése és tetőcseréje. A használtan beépített és a nem kellően gombátlanított és féregtelenített faszerkezet életveszélyessé vált. A felújítás 1999. nyarán készült el Németh Judit lelkésznő vezetése mellett. 2004-ben sikeresn elkészült a templom felújítása. S most a mintegy 200 lelket számláló élni és erősödni akaró gyülekezet előtt ott a cél a templomi orgona felújítására.

 

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 56, összesen: 58954

  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.
  • 2024. július 10., szerda

    Önismeret és párkapcsolati kérdések színházzal és pszichológiával