Cikkek

A SZÁNTÓFÖLD MEGTRÁGYÁZÁSA

"Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, aki az ö földébe jó magot vetett-

(Máté: 13:24)



Nemrégiben beszéltem és tanítottam, a kertépítő apostolról: Jeremiásról.
Arról a prófétáról, aki Isten Kertjében, Izrael népe közt kapta a parancsot:

"írts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj- (Jeremiás 1:10)


Manapság pontosan ilyen, prófétai látással bíró apostolokra volna szükség, hogy az elgazosodott, elvadult világunkban a sok-sok gyümölcsöt nem hozó fa, cserje, és még több engedély nélkül épített építmény eltűnjön, és Isten Terve szerint gyümölcsöző fák, és szentélyek-oltárai épülhessenek.
Otthonainkban éppúgy, mint szerte a világon...


Évszázadok során a keresztények között el is kezdett működni e Jeremiási munka.
Csak valami hiba jelentkezett mindig...
Az írtás, a rossz dolgok elpusztítása, sőt az Isten szerinti rombolás is elkezdődött néhol.
A folytatás, pedig elmaradt.
A régit szerették volna restaurálni, vagyis reformálva megújítani, vagy éppen újabb és újabb tervekkel álltak elő emberek.
Így vált az apostoli szolgálat missziós munkává, amikor emberek küldtek el embereket nemcsak rombolni, és írtani, pusztítani, hanem egyházakat, mozgalmakat plántálni, építeni...
A Szent Szellem el nem fogadása által, vagy a mai működésének elutasításának okán nem maradt más, mint hogy emberi, vagyis lelki tervek megvalósítása indult meg.
Nincs ez másként ma sem.


Amikor Jeremiás ezt az öt feladatot "egy csomagként-, egyetlen komplex tervként és parancsként kapta, e teljességben volt elrejtve egy Új kezdetének isteni akarata...
Nem kívánom az ötös szám bibliai üzenetét kibontani, de szándékozom kijelenteni.
Isten kijelentett akarata csak akkor működik, amikor a részfeladatok a megadott sorrendben, valamennyi egymásra épülve és egymást segítve, kiegészítve általunk beteljesedik és Isten parancsának valamennyi apró részletét is engedelmesen megtartjuk, betöltjük, vagy megcselekedjük.


Az apostoli és prófétai szolgálat közismerten, ma is csak együtt, és egymással működhet.
Miképpen Jeremiás Isten egységes Tervét kapta feladatul, akképpen a Messiás Testében is e két szolgálat össze van kötve..
Mert vezetés, és látás nélkül nincs hasznos rombolás, vagy írtás, pusztítás, de plántálni is csak Isten kijelentett tervének, vezetésének, és a prófécia ismeretében lehetséges.


Ma is működik tehát e két szolgálati ajándék, helyesebben fogalmazva: együtt kellene, egyidőben és egy helyen működnie.


Vannak tehát, akik kitisztítják a területet, és mégsem növekedik azon semmi!
Voltak, akik a Törvény ismeretével tisztítottak, azokat családi, egyházi, vallási törvényként betartatták másokon.., és mégsem növekedett ki gyümölcsöző fa.


Születnek gyülekezetek, felekezetek. Növekednek, majd a látványos lombosodás után hiába keresünk gyümölcsöket.
Másutt a rombolás, tisztítás, írtás után, bármennyire megtörténik a mélyszántás, bizony egyetlen növényecske sem bújik ki a földből.
Aztán mindkét esetben újra átveszi az uralmat a gazosodás, növekednek a semmirekellő cserjék, fák, valóságos dzsungel alakul ki.

Mi a hiba tehát?

A válasz e két esetben is azonos:

Nem működnek a szolgálati ajándékok, és ezek közül a prófétai szolgálat nem működik az apostoli szolgálattal harmonikus rendben, vagy valamelyik nem elfogadott.
Ilyenkor lép be a szellemi helyett a lelki, vagyis emberi elgondolás, terv.

A másik lehetőség, hogy terv ugyan van, de nincs, aki a jeremiási feladatot elvégezze.
Az engedékenység, félelem, a tolerancia és a leginkább a hit gyengesége a megtisztított területen nem plántál és nem épít senki.
Mindenki vár, és az oly divatos "majd az Úr- felkiáltással tétlenkednek.


Írásom a trágyaszórással kezdtem.
Nem véletlen, mert ez az önámító tevékenység a legáltalánosabb.
A felszántott előkészített talajt annak rendje és módja szerint elő kell készíteni a vetésre.

A talaj meglazításán maga Isten Szelleme dolgozik, amikor valakit elvisz a megtérésig.
Majd a szántás során elkezdődik a tisztítás, amikor a nagy köveket és az egészen, egészen apró kavicsokig minden a felszínre kerül, hogy ki legyenek dobva azok.

Aztán a földet trágyázzák ..,trágyázzák...
Mert a magnak kel ám segítség, energia, tápanyag!
A szorgos munkások tehát kihordják a szántóföldre, és beleássák azt oda.
Bizony sok-sok munkával, erőfeszítéssel járó idő ez.
A fáradt munkás pedig leül dolga végezetével, és már az aratásra gondol....
A talaj laza, megtisztított, tápanyaggal feldúsított, az időjárás szép..
Telnek a napok, a hónapok majd évek és évtizedek ..., sehol semmi nyoma a vetésnek.

Kedves Barátom!


Egy valami kimaradt!

Kimaradt: a Mag!

Szórtad Te a teológiai ismereteket, szórtad és ástad be valamennyi segédtudományt. Talán kevertél hozzá görögöt, hébert, arameust is.
Bőséggel tanulmányoztad a módszertani szakkönyveket is, hogy mindezt hatásosan műveld.
Mindez valóban jó és hasznos, mindez akár serkentheti a hivő ember növekedését.

De ha nincs Mag, előbb-utóbb újra jön a gaz és elvadul minden.
Sőt, az általad szórt teológia és segédtudományai, de a műtrágyaként minősíthető világi tudományok ismerete is a gaznak adnak bőséges erőt!
Elsősorban a gőg, a hiuság, hamis méltóság, a vitatkozás szellemiségei zöldellnek ki, hogy beérjen a vallásosság hamis, bálványozó szellemisége, és annak magjai szétszóródhassanak.
Akár szektákat alkotva....

Sok teológus, hivatásos pap észre sem veszi, hogy milyen baj okozója, ha a felszántott termőtalajt csak trágyázza szavaival..!
Sőt a körülötte kinövekvő növénykének örülve abban a hiszemben díszeleg, hogy milyen nagy eszköze ő Istennek...
Így válik az apostolból valamiféle emberi szervezet misszionáriusává, vagy valaki egy egyház törvényeit és útját felcseréli a prófétai ajándékkal.



Kedves Testvérem!


Isten valóban adott értelmet, ismereteket, valóban sok-sok hasznos tudomány alkalmazható a szellemi uralma alatt hasznos kisegítőként is.
De trágya nem cserélhető fel a vetőmaggal!
Még vasárnap sem a templomokban...


Sok-sok "papipari szakipari" földmunkásnak végre rá kellene ébrednie:
Nem a szántás, nem a trágyázás, hanem a vetés a mi elsődleges feladatunk!
Sokan ezt nem értve, amikor nincs termés, - mert miképp lehetne vetés nélkül?-, még abba a hibába is beleesnek, hogy fokozzák a trágya mennyiségét.
Nem tudva, hogy a túlzott trágyázás kiégeti a talajt és benne minden magot.
Jót és rosszat egyaránt.
Mert ilyenkor a vallásosság elöl is menekülnek az emberek éppúgy, mint akiben élő mag lett ültetve, ekkor elég benne minden, ami élő volt és lehetett volna...


E földmunka nem könnyű, és sok ismeretet kíván. Többet, mint amit az emberi elme ismerhet, ezért aki szolgál Isten földjén, csak szellemben szolgálhat.
Méghozzá egyedül a Messiás Szellemében, mely magában foglalja a prófétai és apostoli szellemet is.

Ha most szolgálni mész, mert Isten e feladatra hívott el, kérd tehát, hogy a benned lévő Messiás Király belőled uralkodjon, és ne a te akaratod, lelked és elméd adjon számodra feladatot és ahhoz látást.

Légy eszköz Jeremiásként, aki írt, rombol,...
De légy az is , aki Isten Terve szerint épít, és Isten által kapott Magot elültet, vagy plántál egyaránt...

Tudásod, ismereteid lehetnek ebben segítők, de ne a trágyával dicsekedj, és ne az legyen, hogy elsődleges feladatodnak hidd a trágyaszórást, azt helyezd e munka céljának!

Szabad akaratod szerint teheted, de ne várj olyan gyümölcsöt, melyet egykor Isten Oltárára, Őeléje tehetnél...

Végezetül, pedig minden földművesnek, aki szomorú a gyümölcstelenségén:


Van Mag, lehet azoknak gyümölcse!

" A mag az Isten beszéde- (Luk.8:11)

" A magvető az Igét hinti" ( Márk 4:11)


Isten Igéje pedig Isten Törvénye, Isten bizonyságai, és a próféciák, Isten kinyilatkoztatott ígéretei...
Mindezek beteljesedve Jeshua HaMassiah által.
Isten Szeretetével, mely a kegyelem, a megváltás és az örök élet, a Mennyország bizonysága, mely lehetősége ma már minden népből való ember számára.

Olykor szükséges az ekét fognunk, a kövektől kitisztítanunk a ránk bízott földet, sőt a trágyát is kell hordanunk, azonban mégis legyen mindig első:

Isten Akarata és Terve: Isten Igéje

2007-07-09
Orbán Béla

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél