A NEVEK JELENTŐSÉGE

A Teremtő Isten a Teremtéskor, és a mindenkori új teremtés születésekor nevet ad minden teremtményének. E rend lényege, hogy Istennel való kapcsolata személyes jelleget kapjon, mert Isten minden teremtményével, és ezen belül minden emberrel személyes kapcsolatban akar lenni.
Teszi ezt azért, hogy a megszólított önmaga, teljes szabadságában és felelősségével így válaszolhasson :
Itt vagyok.
Vagyis a névadás az Uralkodó joga, illetve azé, aki az uralkodó akaratát adja tovább az új teremtmény számára.
Azé, aki a névadással összekapcsolja az új embert Istennel, aki megismerteti Istent és törvényeit, valamint Isten akaratát, melyet akár prófétikusan is kifejez személyre szólóan.


A NÉVADÁS

Isten által...: kiválsztottaknak-küldötteknek

A Szentírás tanúsága szerint amikor Isten adott nevet bárkinek, akkor azt jelentette, hogy különös gonddal figyeli, különleges elhívással-elküldéssel bízta meg az illető személyt.
Vagyis az üdvtervben olyan feladatot kapott, ami eleve elrendelt.
Ezeknek az emberek az útja a kiválasztottság volt, mely feladatot kivétel nélkül be is töltötték.

Ilyen névadás az ősatyák után egy Néppel is folytatódott, hiszen a sémiták ( a Név hordozói) közül Isten kiválasztott egy Népet, melynek új nevet adott: Izrael (Isten harcosa...).
Szemmel láthatóan az Isten által adott név meghatározza Isten Tervét, akaratát, és ezáltal a hordozójának szolgálatát, bizonyságtevő útját, és próféciákat, személyes elhívásának betöltését , és annak útjának jellemzőit.

A család és emberek által- újszülötteknek

A Szentírás tanúsága szerint az újszülötteknek szülei adták nevüket. Nem törvényszerű, hogy az apa, vagy az anya tette ezt, sőt sok esetben a környezet, vagy a bővebb család ismerte fel a gyermek külső, vagy belső tulajdonságait elsőként, mely jegyeket később nevükben is hordozták.
Más esetekben a szülök hitük megvallásaként is adtak nevet gyermeküknek, miszerint e névvel hitet tettek arról, hogy Isten ígéretei gyermekükben, vagy gyermekeik által beteljesednek.
Jó példa erre Sámuel...-Az Úr meghallgat-..., Dávid bizonysága a Templom építéséről, arról, hogy fia megépíti azt...

Jeshua HaMassiah által....-újjászületetteknek

Jeshuával való találkozás a megtérés utáni, újjászületett állapot.
A megtérés minden esetben Istenhez történik, azonban a Messiás, Jeshua HaMassiah uralmának életbe lépése akár névbeli változásokat is okozhatott és okozhat.
Urunk földi szolgálata során nem minden tanítványának, és nem minden embernek adott egy új nevet.
Csak különleges elhíváskor ad Isten valakinek nevet, és Jeshua is csak külön, valamire kiválasztott feladat esetén tette ezt.
Ez történt Máté, vagy Péter esetében.
Egyik esetben a névvel járó megbélyegzés alól vonta ki Lévit, és lett Máté (lásd: Lukács Evangéliuma), másik esetben a szolgálat kiemelkedő fontossága miatt lett Péter Kéfás (János 1:42)..., mely név a feladatra mutatott.
Saulus esetében a Paulus névváltozás azonban csak két, egy időben működő név közül a fontosabbik első helyre kerülése volt.
Ez esetben a zsidó farizeusnak latin, a teljes Birodalomban használatos nyelv szerinti nevét kellett továbbá használnia, mivel az ő elküldése a pogányok, illetve az elhellenizálódott zsidók felé ekkor kezdődött.

Azonban e történetek senki se vezessenek farizeusi, vagy elmisztifikáló névváltoztatásra.
Azért sem, mert ilyen esetekben legfeljebb a régi énünk megtagadása a cél, és a régi életünk szereplőivel szeretnénk szakítani, vagy mindezek következményei alóli elmenekülés vágya vezérel.
Ma számunkra a Szent Szellem elsőként az elhívásunkat jelentheti ki, ha arra felkészültünk, alkalmasak lettünk teljes életátadásunk által...
Ekkor tud megszólítani uralmi szóval, és szellemi nevünkön Jeshua HaMassiah....E név pedig olyan szellemi érzés, mely betűkkel le nem irható.

A megszólítás szívünkből érkezik szívünkig, mikor a bennünk lévő krisztusi felel Krisztusnak. Egy folyamatos beszélgetés Urunkkal a belsőnkben.

Olykor ez idő alatt felfedezhetünk bibliai hasonlatosságokat személyekkel, történetekkel, és Igékkel is, de ez nem jelenti, hogy azokkal teljességgel azonosulnunk kell.
Azonosulnunk csupán a nekünk elrendelt identitással, isteni tervvel és akarattal kell, mely Jeshua HaMassiah uralma, parancsai, vagyis a Szent Szellem folyamatos működése által válik valósággá és személyessé életünkben.
Őtőle, Őáltala Egyetlen Nevet kaphatunk:
Amikor mások (!) mondják ki rólunk: krisztusi...
Mer az Ő uralmát, hatalmát képviselhetjük bizonyságainkkal, mely által Őt láthatják az emberek, és Ő általa Istent...


NÉVVÁLTOZTATÁS

Isten általi névváltoztatás

A bibliai korban Isten nemcsak nevet adott, hanem nevet is változtatott.
Az ősatyáknál látható, hogy a névváltozás ideje az, amikor az elhívott, kihívott személy elkezdi küldetésének betöltését.
Ábrám-Ábrahám, Jákób-Izrael...
E névváltozások akkor valósulnak meg, amikor Isten uralma alá kerül teljességgel egy ember, illetve Isten az Ő küldöttét uralma gyakorlásában erővel és hatalommal elindítja.
A hatalom, uralom megváltoztatására tehát Isten személyes, e célra predestinált, eleve elrendelt embereket küld, vagy indít el...

E névváltozás azonban nemcsak a kegyelem és szolgálatba állítás kifejezője lehet, hanem lehet ítélet is, amikor Isten valaki megbízását visszaveszi, vagy betakarása, hatalma alól ítéletével elkergeti...
Példa erre Pashur, a pap, aki Jeremiás prófétát megverette, és kalodába zárta...
Ekkor Jeremiás által neve megváltozott:
"Nem Pashurnak (köröskörül jólét, szabadság) nevezte az Úr a te nevedet, hanem Mindenfelől-félelemnek.- (Jeremiás 20:1-3)


Névváltoztatás ellenség által

A név, mint az előzőekben írtuk, a hatalom, az uralkodó által adott és annak szándékát tükrözik.
Nem véletlen tehát, hogy az ellenség egyik akarata, hogy az uralmat, az elhívást nemcsak gátolja, de a név hordozójának neve se emlékeztessen arra.

Mi több, az ellenség uralmának érvényre juttatását szintén névváltoztatással próbálja legalizálni.
"és Néko (fáraó)...Eljákimot tette királlyá, elváltoztatta nevét Jojákimra- ( 2.Kir.23:34)
A fáraó ezzel az ő hatalmát, vélt halhatatlanságát, örökkévalóságát hangsúlyozta ki, vagyis Isten elé helyezte önmagát.

Hasonló névváltoztatás történt, amikor
Dániel, Hananja, Misáél, és Azarjá neveit Baltazár, Sadrák, Mésák, Abednégó nevekre cserélte Nabukadneccár a babiloni fogságban.

A névcserék ez esetekben is egyben hatalmi változásokra utalnak, ha elfogadják azokat:
Isten a bírám helyett: Bél oltalmaz
Isten kegyelmes helyett: holdisten parancsol
Ima-kérés helyett: uzsora, kamat, nyereség
JHVH őriz, segít helyett: a tűz, a fény szolgája vagyok.

Ma sincs ez másképpen!
Az elhívást, Isten akaratát ma is a nevek megváltoztatásával lehet kisebbíteni.
A krisztusi helyett más nevek hallhatóak megvallásként.
Az "izmusok-, gyülekezetek, emberek nevei előtérbe kerülnek az Egyetlen Név fölé...
Amit magadra kimondasz, az valósággá, uralkodóvá válik!

Nemcsak jó értelemben, ha elrendelt elhívásod, zsidó, vagy krisztusi identitásod vallod meg hittel és engedelmességgel, hanem a jónak hangzó, mégis fals identitások is uralmat gyakorolnak.
A magunkra vett és elfogadott uralom megvallásai ezek, melyek a Messiás uralmát törik meg, vagy helyettesíthetik bálványként.

A vallásosság így akadályozza a Messiás Király uralmának növekedését és tovább terjedését a megváltás és szabadítás erejének semmibe vételével.
Márpedig a vallásos megnyugvás, a gyülekezeti, pásztori hatalom és uralom Krisztus ellenes!

VÉGEZETÜL...:

Felmerül tehát a kérdés a nevek kapcsán...
Ki adott számodra nevet, mely elhívásodat, feladatodat mutatja?
Kihez tartozol, mely családhoz, mely néphez? Kinek a parancsa érvényes beleegyezésed és elfogadásod által?
Rád, és a rádbízottakra...
A név kötelez, mondja a köznyelv bölcsessége.
Igen a Név kötelez, mert egyedül egy Úrhoz kötheted életedet!
E végleges döntés adja meg életed célját, értelmét, szolgálatod és egykor megítélésed fokát...
Lehet olyan urad, aki felett már ítélt Isten, és ha Ő ad nevet számodra, akkor ezáltal ítéltetsz el egykor!

De minden név felett van egy Név...Sőt, egy személyes név, mely csak benne és általa lehet a tied.
Részedre félretéve...

"Aki győz, annak enni adok az elrejtett mannából, és adok neki egy fehér kövecskét, és a kövecskén

EGY ÚJ NÉV VAN FELÍRVA, melyet senki sem tud, csak az, aki veszi. - ( Jel. 2:17)