Izrael és a kereszténység viharos kapcsolata, és az egymáshoz közeledés sikertelen próbálkozásai felvetik a kérdést:

Miért nem tud egymással szót érteni, és egymással testvéri viszonyban élni e két fél?

Másik fontos kérdés is előtérbe kerül:

Lesz-e testvéri találkozás, és mikor lesz eggyé e két nép?
Mindehhez szükséges megvizsgálni e két fél Isten előtti állapotát, és jogi helyzetét.

Izrael, az elsőszülött, aki felelősséggel tartozik fiatalabb testvéreiért.
Azokért, akik minden népből Jeshua HaMassiah által születtek meg.
Mint egykor József gyermekeit az atya, Jákob adoptálta, ma Jeshua gyermekei is az Örökkévaló Isten gyermekei lettek.
E felelősség azonban Ábrahámig is visszavezethető, mivel az ő magvából más testvér is született, de a közös atya általi rokonsághoz való viszony mégis valamelyest különbözik attól a felelősségtől, melyet hordoznunk és betöltenünk kell a pogányokból lett keresztények felé.
A régi és más irányba elindult, más úton járó testvérek, és az "új testvérek- felé egyaránt és hamarosan, elsőként a Választott Nép tagjainak kell szolgálniuk.
Most azonban e kétféle szolgálatból, a pogányokból lett keresztények és Izrael népének viszonyáról feladatunk szólni.

Elsőként látnunk kell Isten Tervét, mely Terv családról, Népről, melyet családok alkotnak, majd népek családjáról és végső soron minden ember szellemi egységéről készült.

E Terv legelső pontját ismernünk és el kell fogadnunk:

Az elsőszülött: Izrael.


Az Elsőszülött pedig ma is él, és a jövőben is be fogja teljesíteni Isten Akaratát, mert erre ma is élő, és az aláírókat kötelező, érvényes Szövetség van.
Ennek elfogadása nélkül a kereszténység helyzete csak egyre inkább romlik, illetve képtelen helyreállni.

Az elsőszülöttség pedig nem hatalmi jog, hanem olyan kötelesség, mely szolgálat a fiatalabbak felé, és ráadásul mindez érdek nélkül történhet.
Vagyis tanítás, segítés, és bizonyos mértékig gondoskodás mindabból, amit az Atya reánk bízott.
Miképpen egy idősebb gyermek a tipegő-topogó testvérkéjét tanítja, mellette van, eteti, tisztába teszi, és mindenek felett, szeretetével veszi körbe.
Az elsőszülött feladata jól látható hazánkban, amikor visszatekintünk a múltba.

A felnövekvő legidősebb fiú az atyai örökség kezelője volt.
Amikor átvette apja feladatát és az általa kapott birtokot, értékeket, azt neki kellett szétosztania.
Ő volt, aki húgait férjhez adta, hozományt adott nekik, a gyerekeket és betegeket neki kellett mindenben gondviselésébe venni.
Az örökséget tehát nem tehette magáévá, mintegy vagyonkezelője lett a családnak, hogy újabb családok jöhessenek létre.

Ehhez hasonló, világra szóló feladatot kapott az elsőszülött: Izrael
Olyan feladatot, melyet hamarosan újra köteles lesz végrehajtani.
Mindezt azért, mert testvérei a kamaszkorba léptek.


A kamaszkorba lépett kereszténység


Az Elsőszülött kamaszkori engedetlensége a Tanach (Szentírás) lapjain olvashatóak. Bizony hosszasan tartó időszak volt ez, amikor, bár az Atyát ismerte és félte is, de minden lehetőséget kipróbált arra, hogy az Atyai Ház rendje, Törvénye alól kibújjon.
Számtalan elbukás után újra és újra hazaérkezett az Atyához, aki újra és újra megbocsátott, és tovább nevelte hűtlen gyermekét.
Tette, hogy felkészítse arra a feladatra, amit neki szánt, tette, mert az Izraellel kötött Szövetség legfőbb célja, hogy egykor a legidősebb gyermek a többi testvérét összegyűjti, és megmutatja a haza vezető utat számukra úgy, hogy e hazamenetelben előttük, Zászlóként járva minden régi és új testvérének Utat mutasson.
Vagyis népek zászlajaként a Zászlót, vagyis a Messiás Nevét magasra emelve induljon el.

A kamaszkor után következik az életre való felkészülés, a tanulás újabb szakasza:
az ifjúkor.

Az idő haladtával testvérei is felcseperedtek. Most ők lettek a kamaszok.
Izrael kamaszkora idején egyedül volt, most viszont ifjúságában előkerült számtalan testvére.
E testvérek koruknak jellegzetessége szerint elérkeztek a lázadó korszakukhoz.
Az Atya felügyelete alól ők is szökni próbálnak, saját utakat keresnek.
Eközben ráadásul ahány gyerek, annyi ötlet, annyi versengés, annyi testvérharc ....
Bár testvérek, és egy családhoz tartozónak vallják magukat, szinte valamennyi lehetőséget megragadnak egymás legyőzésére, az egymás feletti uralom megszerzésére.
Immáron évszázadok sokasága telt el, és születnek megint testvérek, majd azok is, megerősödve, szintén a kamaszok olykor kegyetlen módszereivel és eszközeivel elsőként a testvéreikkel kerülnek összetűzésbe.
Harc harcot követ és a család ifjú tagjai alig tudnak egy-egy lépést előre menni, megtenni az Atyai Ház felé, hazafelé...
Igazából nem is nagyon szeretnék a találkozást az Atyával...

A keresztény kamaszkor jellemzői

Az Atyai Ház törvényeinek tagadása

Amint a kamasz elérkezik oda, hogy kezdi felismerni képességeit, ereje növekedik, elsőként a szülői felügyelet és a házirend ellen lázad.
Bár tudja, hogy az Atya erősebb nála, érzi, hogy szemével kíséri minden léptét, mégis ...
Keresi tehát azt a pillanatot, amikor elbújva saját akaratát érvényesítheti.
Ez pedig nem más, mint az öntörvényűség kialakulása.
Kezdetben a Törvényt megtagadni nem meri, de máris megindul a Törvény felülbírálása.
Ez ad hamis alapot, hogy némely törvény alól önmagát felmentve kibújhasson.
Ezzel elindul egy folyamat.
A ma is oly divatos engedékenység, önmagához és kamasz testvéreihez alkalmazott tolerancia lényegében a kamaszkor egyik természetes, bár nem jó jelensége.
A törvénytagadás egyik formája, hiszen a lázadó gyermek sem mer nyíltan ellent mondani az apának, de mégis ki akar bújni kötelezettségei alól.


Az egymással veszekedő kamaszok

A Törvény elöl való elszökés folyamata, pedig azt okozza, hogy testvéreivel kerül szembe.
A család felbomlása olyan mértékű, hogy többé nincs közös Rend.
Mindez azért történhet meg, mert nem egységes módon indul meg a törvények megszegése sem.
Minden egység felbomlik, és csak részletekben találnak közös nevezőt egymással, vagyis együtt haladni, közösen, egy cél felé egységben menni többé képtelenek.
Egyik testvér azt tagadja, ami a másiknak mégiscsak fontos, így elindul a másikra való mutogatás. Megindul a rivalizálás és a vita szellemisége.
Ennek alapja mélyen az, hogy a kamasz kettősségben él.
Az atyai háztól még nem ment el, hiszen önállóságra képtelen, már elindult, kint van, de mégsem meri megtenni, hogy szakít a család fejével.
Önmagát felmentve a többi testvérében látja az engedetlenséget, melyért meg is vádolja azokat.
Bírálata és ítéletei mögött önmaga kettős állapota rejtőzik.

Ennek eredménye mégis az, hogy egyre inkább elhalványul az Atya tekintélye őelőtte, önmagát pedig egyre erőteljesebb státusba helyezi.
Még társai fölött is...


A kamaszból áradó testvérgyűlölet, - antiszemitizmus

A lázadó az Atyától való távolodása mégsem vezet eredményhez!
Azért, mert Isten az Elsőszülöttre bízta az Atyai Ház Törvényeit és Rendjét.
Sőt úgy, hogy számon is kéri Izraeltől, hogy azokat tovább adta-e?
A legidősebb testvér pedig csak egyetlen módon tud tanítani a többieknek:
A Törvény betartásával, Isten bizonyságaként.
Nincs más lehetősége, mert a kamaszok, és a fiatalok közt sosincs érintkezés.
A kommunikáció hiánya elsősorban a kamasz magabiztos lázadásának köszönhető.
Nem volt ez másként akkor sem, amikor Izrael, az Elsőszülött, az Atya egyetlen otthon lévő gyermekeként érte el serdülő korát, és ennek köszönhetően közte és az Atya között szűnt meg a kapcsolat..

Izrael tehát elbújt, majd elvándorolt az Atyai Háztól, az új és régi testvérek azonban naponta látják legidősebb testvérüket.
Rajta pedig az Atya hatalma, uralma, bizonysága és így Törvényének áldása, vagy éppen az engedetlenség következménye tükröződik vissza.

Ezért legtöbb testvére szeretné őt nem látni, mert benne az Atya meg nem szűnt uralmát láthatja folyamatosan, és így a saját számonkérését ismeri fel naponta.
A Törvénytől és számonkéréstől, a saját akarat és engedetlenség bűnös vágyainak kívánságainak következményétől való félelem így testvérgyűlöletet ölt.
Gondolván, hogy ha testvére nincs, akkor nincs törvény, ha pedig testvérét eltávolítja, akkor nincs, akik újra és újra elébe adja az Atya rendeléseit...

Az antiszemitizmus tehát a kamaszkorú lázadó kereszténység tulajdonsága is, mely rejtetten Isten uralma ellen lázad.
Ebből következik, hogy ahol Isten Törvényei helyreálnak, ahol Isten tisztelete a helyére kerül, ott elő sem fordulhat többé az Elsőszülött gyűlölete.
Helyette inkább az Elsőszülött elfogadása és szeretete kezd el működni, mert általa van ismeret az Atyai Ház rendjéről, ahova valamennyien szeretnénk egykor hazajutni...
Ez az idő azonban akkor jön el, amikor a serdülőből ifjú lesz, és az ifjúságát élő zsidóság a felnőttkorába lép.
Mert ifjú és felnőtt között már lehetséges kommunikáció, és egy idő multával megszűnik a korkülönbség ellenére is a különbözőség a fiatal felnőtt és idősebb felnőtt között.

Erre azonban még várni kell.

Térjünk ki inkább arra kérdésre, hogy miben különbözhet kamasz a kamasztól.


Különböző érzésű kamaszok.
A keresztények más-más viszonya Izraelhez.

Miképpen többféle ember és emberi kapcsolat létezik, így a keresztények kamaszkori kapcsolatai és viszonyulásai is mások idősebb testvére felé.

- Aktív, tevőleges gyűlölet
Sajnos létezik ma is, mint anticionizmus, antijudaizmus, vagy antiszemitizmus.
Korunk kereszténysége súlyosan terhelt ezektől.
Hagyományosan a helyettesítő teológia által ma is hirdetik neoprotestánsok és karizmatikusok egyaránt, hogy Izrael elrendelt küldetése megszűnt, és azt a keresztények vették át örökségként..
Számtalan helyen hangzik el hamisan a "szellemben zsidó-, Szellemi Izrael- önmeghatározás.
Ez nem más, mint az Elsőszülött feladatainak, kötelességének tagadása, hamis átruházása, jogszerűtlen átvétele.
Mindehhez társul a pálizmus (Pál szavainak önkényes használata..) hamis tanításainak sokasága, mellyel mindezt magyarázni is kívánják.
E tevékenység szándékaiban, semmiben sem különbözik a fizikai megsemmisítéstől!
Szomorú, de mindezek a szószékekről, szolgálók szájából elhangzó szellemi-lelki holokauszt rossz és egyre több helyen tapasztalható bizonyságai!

- A passzív viselkedés...
Miképpen József kútba dobásánál voltak passzív testvérek, így vannak ma is.
" A zsidóság nem a mi dolgunk..-, talán ez a legáltalánosabb és elhatárolódó véleménynyilvánítás .
Se jót, se rosszat tenni struccpolitikája ez.
Kényelmes álláspont, de altató hatása miatt mindenkire káros!
A zsidóságnak jónak tűnő, hiszen nem bántják legalább.
E hamis béke egyben akadályozza elhívásának, feladatának betöltésében is.
A passzivitás a másik oldal, a fiatalabb testvér számára pedig szintén veszteség, hiszen így tanácstalan magányosságában nem ismertetheti meg vele az Atyát és annak akaratát.
Szegényebb lesz Izrael szolgálata és bizonyságainak hiánya miatt.


- A hamis és rejtetten gőgös szeretet: filoszemitizmus
A legérdekesebb azon testvéreink helyzete, akik félnek az Atyától, és nem merik megtagadni ezért az Elsőszülöttet.
Ők, akik szeretik is őt, de mégsem jól.
Látva testvéreik gyűlöletét, a passzivitás működését, mintegy védelmükre kelnek ifjú bátyjuknak, mely a felnőttkor küszöbén van, de még csak készül vezetői feladatára.
Ők a humanisták, akik szeretnék a gyámságot is gyakorolni.
"Szegény- testvérüket úgy kívánják megmenteni, hogy ők maguk akarnak védelmet adni számára a többi testvértől óvni.
Önként vállalnak egy jószolgálati tevékenységet testvér és testvérek között.
Bár ne tennék!
Ezáltal ők lesznek, akik jó szándékú tudatlanságukban Isten Tervét és Akaratát szándékoznak megakadályozni...
A zsidóság védelmét, megmentését ők abban látják, hogy valamennyi testvért egyenrangúvá kívánják tenni.
Amikor pedig ezt a filoszemita, zsidóbarát tevékenységüket sikerre viszik, ekkor válnak a zsidó, elsőszülött testvér legnagyobb kártevő ellenségévé!
Hamis szeretetükkel, amikor a zsidót egyenrangúvá teszik a más nemzetből lett keresztényekkel, és önmagukkal, az Elsőszülöttet teszik engedetlenné Istennel szemben!
A testvérek ilyenfajta békéje a zsidó identitás megölése, vagy hamis identitás létrehozása.
Mert a zsidóságnak, az Elsőszülöttnek más a feladata, mint a többi, jelenleg kamaszkorú testvérének.


- Valódi testvéreink
Mindazok, akik felismerték, hogy Istennek mi a Terve Izraellel, az Elsőszülöttel.
Ők, akik újjászületve Krisztus Szellemében élnek, járnak.
Mert ahol Krisztus Szelleme uralkodik, ott tiszta látás, és elfogadás él.
Olyan, ahol semmi kétség nincs, hogy a Messiás Teste két azonos értékű, de mégis más és más elhívással bíró részből áll, vagyis a Választott Népből és a többi, más népekből a Messiás (Krisztus) által Isten Népévé lett két részből.
Ahol a Messiás Szelleme uralkodik, ott nincs antiszemitizmus, ott nincs passzivitás, és hamar megszűnik, rendeződik, vagyis valódi Szeretetté lesz a hamis, filoszemita szeretet.


A Messiás Teste a Választott Nép szolgálata, bizonysága által újra megismeri az Örökkévaló Istent, Törvényeit, rendelkezéseit, bizonyságait.
Az Elsőszülött útjának ismeretében láthatja saját és következő lépéseit.
Próbáit, veszélyeit, áldásait és Isten Tervét a Messiás Testével is....
E testvéreink, akik újjászületésük által már nagyrészt mentesek a kamaszkor minden elferdülésétől, engedetlenségétől, és a lázadás szellemiségétől.
Ők, akik egyre inkább közelednek az ifjúkorhoz, és így az ifjúkorát élő Elsőszülött Testvérükhöz...
E közelítés által ők, akik a felnőtt korában lévő zsidóság és a kamaszkorát élő kereszténység közt hidat képezhetnek.
Olyan hidat, melyen át közvetíthetik Isten Tervét és Akaratát, melyre a felkészülés az ifjúkorban kezdődik, és a felnőttkorban válik szolgáló valósággá.

Orbán Béla