belépés | regisztráció RSS

Publikációk Elküld Nyomtat

Árgyelán Erzsébet

Ébredéstörténet a Magyarországi Református Egyházban 1945 és 1950 között

Az egyház és állam egymáshoz való viszonyulása


Mindig nehéz kérdés marad a keresztyén ember számára, hogy hogyan viszonyuljon a fennálló társadalmi rendhez, a kormányhoz. Az Ószövetségben Isten népének az országa Izrael volt, akkor szorosan összefonódott az egyház és az állam. A próféták rendszeresen részt vettek az ország vezetőinek az életében. Azonban ma a keresztyének országa, Isten országa, nem "e világi" ország. Nem tudunk megnevezni egyetlen földi országot sem, ami megkaphatná ezt a dicső nevet. "Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való." (Jn 18, 36)
Mégis, habár újszövetségi korban élünk szükséges megnézni az egyház viszonyulását az államhoz fordítva, mivel ekkor az egyházi vezetők részt vettek a napi politikában. Nem mondhatjuk azt, hogy keresztyén ember ne tartsa szemmel a politikai helyzetet, hisz ez állampolgári kötelessége is. Azért is fontos vizsgálnunk az állam intézkedéseit, mert sokszor az egyház felé irányult, sajnos a kommunista kormány idejében negatív irányban.
"A magunk erejéből sohasem tudunk feljutni arra a magaslatra, ahonnan belátható értelmezhető lenne a történelem..., ezért számunkra a történet kérdése teológiai kérdés."(12, 8. o.)
A történelemben mindig lesznek feltáratlan tények, szándékosan elhallgatott események, spekulációk, szubjektív álláspontok, melyek a történetírás buktatói. Éppen ezért nem is lehet és nem is áll szándékomban kínosan részletes történelmi adatbázissal elhalmozni a dolgozatomat. Arra szeretnék rávilágítani, hogy a történelemben Isten cselekszik, minden az Ő akaratából történik. A történelem által is tanít, az állam is Isten eszköze. Bibliai példákon keresztül is láthatjuk, hogy hogyan neveli az Ő népét és ragyogtatja fel az Ő dicsőségét az adott történelmi helyzeten keresztül. Például a zsidók exodusa az egyiptomi fáraó idején vagy Akháb király idejében Illés által próbálja felkelteni az alvó népet.

Az egyháztörténészek fő szempontja nem lehet az egyház és az állam jó vagy rossz viszonya, hanem csak Isten igéje. A legfőbb mérőeszköz az lehet, hogy az adott korszakban a református egyház Istennek, vagy embereknek engedelmeskedett. Kinek a parancsolatait hajtotta végre? Az egyház és az állam viszonyáról kétféle álláspontot különíthetünk el. Az egyik szerint, csak szabad, virágzó államban folyik intenzív egyházi élet, mert az evangélium hirdetéséhez szabadság és jólét szükséges (vagy éppen az ilyen vegetáló államban sorvad el az egyház). A másik álláspont szerint az üldözésekben és szenvedésekben megmaradhat, sőt megerősödhet az egyház. 1945 -1950 között van a határ, amikor a megerősödő kommunizmus kioltotta az ébredés virágzó lángját, viszont az üldöztetésekben erősödtek meg a már hitben megújult testvéreink A keresztény hit szerint nincs független ember, és nincs sors, véletlen, szerencse, vagy szerencsétlenség, mert minden Isten akarata és terve szerint folyik. Az egyház alkalmazkodik az adott szituációkhoz, korszakokhoz, de cselekedeteit Isten igéje szabja meg. Ezeket a cselekedeteket lehet kutatni, emlékezni rá, akár utólag el is ferdíteni, de az igazságot, a szív titkait csak az Úr tudja. "A végső, tökéletes ítéletet az Úr mondja ki az emberről, történelemről és mindenről." (4, 17. o.)

6. oldal ( összesen 14 ) Következő oldal Előző oldal
2025. június 19., csütörtök,
Gyárfás napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6898
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62531488

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat