A II. világháború végére kialakult katonai helyzet és a győztes nagyhatalmak (Anglia, Franciaország, Szovjetunió, USA) érdekei úgy kívánták, hogy Magyarország északi, keleti és déli szomszédaival együtt a szovjet érdekszféra részévé váljon. A magyar politikai és társadalmi élet 1945-től 1990-ig a jaltai egyezmény szerint alakult. "1944 és 1949 közötti átmeneti időszakot népi demokráciának vagy koaliciós éveknek nevezi, amint az elmúlt évtizedek magyar histográfiája általában tette, tehát olyan eufemizmus, amely éppen az átalakulás lényegét és irányát hagyja homályban. Azt, hogy ezt sokan nem látták előre, mások pedig nem így élték meg, nem változtat azon, hogy a Szovjetunió és a magyar kommunisták célja kezdettől az ország szovjetizálása volt". (13, 273. o.)
1944. december 21-22-én a debreceni Református Kollégium Oratóriumában kommunista többséggel Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult. 1945. január 20-án Moszkvában fegyverszüneti megállapodás született. Február 24-én Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt (MKP) főtitkára lett. November 4-én az országgyűlési választásokon a Független Kisgazda Párt (FKGP) abszolút többséghez jutott. Az új kormány elnöke: Tildy Zoltán, református lelkipásztor lett. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ragaszkodott a koaliciós kormányhoz. 1946. március 5-én Baloldali Blokk alakult. A belügyminiszter, Rajk László feloszlatta a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet, a Magyar Cserkészszövetséget és számos más társadalmi szervezetet. Elkezdődött az egyházi szervezetek feloszlatása is. A Bethániára csak 1950-ben kerül sor. Ezzel elejét vette a "szalámitaktika". A kifejezés Rákosi Mátyástól származik, lényege, hogy a demokratikus pártok újabb és újabb csoportjait ("szeleteit") az MKP kiszorítja a hatalomból. A történelmi, egyházi és politikai szervezeteket kis lépésekkel felszámolták. Nagy Ferencet lemondatták, majd az események hatására Svájcba menekült. A kommunista párt már nem is leplezte, hogy egyeduralomra törekszik. Megkezdődött az egyház lebontása is. A kormány először a népszerű vezetőket váltotta le, majd új teológiát kreált, melynek célja, hogy az igét a templom négy fala közé szorítsa.
1947. február 10. Párizsban aláírták a békeszerződést, mely az 1920-as trianoni határokat ismerte el. Magyarország szuverenitása csak papíron született meg, hiszen a Szovjetunió csapatai az országból nem vonultak ki.
1947. májusában Nagy Ferenc helyére Dinnyés Lajos került. Elutasította a Marshall-segélyt és elfogadtatta a "hároméves tervet". Ezzel kezdetét vette a tervgazdálkodási rendszer.
Új választásokat tartottak 1947. augusztus 31-én. Az MKP által kinyomtatott "kék cédulákkal" megbízható helyeken ugyanaz a személy többször is leszavazott, s bár a lakosság többsége a polgári demokratikus erők mellett állt, mégis az MKP győzött. A csalás kiderült, ám a hamis szavazatokat nem érvénytelenítették.
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András
pünkösdi homíliá
járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 4394
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62528985
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.