2. Témánk szempontjából érdemes megvizsgálnunk, hogy mik voltak ezeknek az ébredéseknek a jellegzetességei.
2.1. Az első, amit feltétlen látnunk kell, a spontaneitás. Ha valahol joggal lehet idézni a János 3:8-at, " A szél fú, ahová akar és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő…" akkor ezt minden ébredés megindulásával kapcsolatban megtehetjük. Erre a momentumra szeretném felhívni mindenki figyelmét most is. Ha valahol felfedezhető a Szentlélek-Isten szuverénitása, akkor ezt az ébredésekben figyelhetjük meg!
2.2. Ezek az ébredések mindíg úgy indultak, hogy lelkipásztorok "csupán" hirdették az Igét ( Lásd az első nagy ébredést!). Az igehirdetők tulajdonképpen az erőtlenné vált népegyházi gyülekezeteiket akarták lelkileg felrázni.
2.2. Az ébredések másik kísérő jelensége volt a napokon keresztül tartó, megtérésre felszólító igehirdetés sorozat, melyet evangélizációnak neveztek. Az evangélizáló igehirdetések kialakulása mögött az, a pietizmus által erőteljesen hangsúlyozott meggyőződés állt, hogy mivel a keresztyén élet megtéréssel kezdődik, ezért erre kell az embereket felszólítani. Ennek eszköze pedig az evangélizáció. Az evangélizáló igehirdetések ezért egy világosan artikulálható paradigma szerint hangzottak el: bűnös vagy és elveszett - de Jézus a kereszten életét adta érted - térj meg és megmenekülsz.
2.3. Az ébredések harmadik jellegzetessége a tömegevangélizációkat kísérő tömeges megtérések eseménye volt. A megtéréseket úgy regisztrálták, hogy a megtérteket az igehirdetések után előrehívták és megszámolták. Vagyis az ervangélizáció célja a "megtérés előidézése" (J.A. Packer) volt.
2.4. Az ébredések negyedik jellegzetessége az a törekvés volt, hogy a népegyházat hitvalló egyházzá tegyék, ezért a megtérteket megkülönböztették a meg nem tértektől, és a tradicionális gyülekezeti alkalmakon kívül külön közösségekbe gyűjtötték össze őket és igyekeztek aktivizálni az evangélium továbbadására. Így az ébredésekben mindig felerősödött egyrészt a szeparáció, másrészt az egyetemes papság elve.
2.5. Mindenképpen ki kell még emelnünk az ébredések, közöttük úgy ez első, mint a magyar protestantizmusra is hatást gyakorló un. második nagy ébredés interkonfesszionális jellegét, mely később az ökumenikus mozgalom megindulására is nagy hatással volt.
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 200
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57864854
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.