A könyv
Jelképnek és jelvénynek nevezzük azt, ami képben fejezi ki a szó helyett, a szemnek mondja el a fül helyett a hitvallást.
A jelképek lelket hordoznak, és mint kibontott zászlók lelkesítenek, de mihelyt a lélek elszáll, a szimbólumok is elvesztik értelmüket s üres ábrázolatok lesznek. Itt van a szimbólumok nagy varázsa és nagy veszedelme. A keresztyén szimbólumnak, hogy beszédes, jelbeszédes legyen, Krisztus urunkra kell mutatnia, vele, az ô életével és váltságmunkájával kell összeforrnia. A szimbólumokat a hit szülte s az is tartja fenn.
A szerző
Szabó Imre (1891-1955) református lelkipásztor, budapesti esperes korának egyik legnevesebb igehirdetôje, a budapesti református egyházi élet kiemelkedô szervezôje. Számos igehirdetése jelent meg több kötetben, ezek közül több 1990 után új kiadásban is. Esperessége idején épült számos budapesti református templom, és a Lónyai utcai református gimnázium is. Munkásságának kevésbé ismert oldala a keresztyén társadalmi szolidaritás elkötelezett képviselete a huszadik század diktatúráinak nehéz korszakában. A kommunista hatalom eltávolíttatta Budapestrôl.
A grafikus
Bogárdi Szabó Eszter tervezôgrafikus, 2009-ben végzett a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakán, majd 2010-ben ugyanott vizuális-és környezetkultúra tanári szakon. Jelenleg szabadúszó grafi kusként dolgozik Budapesten. A grafi kai mûfajok közül leginkább a könyvtervezés áll hozzá közel.
Kiadó neve: Keresztút Kiadó
Címe: 1037 Budapest, Jablonka út 95/b
Telefon / Fax:
E-mail: tamas@parokia.hu
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 8269
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57888096
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.