Adorján Kálmán

10. hét

"Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel, mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak."

(Ef 5,18-19)

A megszokásnak, beidegződött magatartásformáknak nagy hatalmuk van. Még inkább érvényes ez akkor, ha már kialakul valakinél a függőség az alkohollal, kábítószerrel, munkával, szerencsejátékkal vagy egyébbel szemben. Pál apostol gyülekezeti tagoknak, hitre jutott embereknek írta ezt a határozott tiltást. Viszont ugyanolyan határozottan ajánl egy másik beteljesedést, a mámor és a függőség valójában kiüresítő, látszat-beteljesedésével szemben: "...teljetek meg Lélekkel."
Nem csupán a már megrögzött függőség ellen szól e tiltás, hanem az alkalmi "kilengések" ellen is, amelyeket aztán egyre gyakrabban enged meg magának az ember, akár örömét, akár feszültségeinek oldódását keresve.

A részegségben kicsapongás van: kiszámíthatatlan, vissza nem fordítható következményekkel járhat, amelyek felett azután csak bánkódhat az ember. A Szent Lélekkel való beteljesedés szintén valamiféle kiszámíthatatlanságot eredményez - "a szél fú, ahová akar" (Jn 3,8), ami viszont nem jelent megbízhatatlanságot.
Akik Szent Lélekkel teljesednek be, tudnak beszélgetni egymással. A részegeskedés, majd a függőség csak látszólag és rövid ideig teszi közlékennyé az embert. Az ivócimborák társaságában mindenki beszél, de senki sem hallgatja meg a másikat, még akkor sem, ha hálásabb hallgatóságnak mutatkozik, mint a feleség, férj vagy gyermek, aki átlát a szitán. A borban nincs igazság, csak az igazság és őszinteség látszata! Hány ember szégyelli józanul elmondani, amit mámorosan "előszintéskedett"! És lehet borgőzösen is fújni a zsoltárt vagy idézni ájtatosan - esetleg önigazolási szándékkal - az Igét.
Nem garantált szövegek betanulására képesít Isten Lelke, hanem arra, hogy a zsoltár, az ének, a kötött szöveg is sajátomként hangozzék el. Milyen jó hallani, amikor szabadulása történetébe egy asszony beleszövi a Heidelbergi Káté első feleletét: "…a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki minden bűnömért tökéletesen eleget tett…" Ismerek egy férfit, aki sohasem mulasztja el egy ének sorait idézni, amikor hitéről bizonyságot tesz: "Mikor hevertem, bűnben megkötözve, felém kinyújtád irgalmas kezed…" Emellett Isten Lelke zsoltárrá teszi a leghétköznapibb szavakba foglalt gondolatokat, bizonyságtételt is, mely nem csupán embereknek, hanem magának az Úrnak szól.

Napló

Az áhítatok szerzői:
Adorján Kálmán (missziós lelkész)
Dr. Falus András (immunológus, kutató, egyetemi tanár)
Horváth Levente (missziós lelkész)
Kis Mónika (családanya)
Kis Zoltán (programozó)
Dr. Lészai Lehel (lelkész, egyetemi tanár)
Nádori Gergely (tanár)
O'Sullivan, Ailisha (misszionárius)
R. Szabó István (közgazdász)
Szeverényi János (lelkész)
Szucs Teri (író)
Tóth Sára (kiadói szerkesztő)
Visky András (író, dramaturg)
Visky S. Béla (lelkész, egyetemi tanár)
Visky Ferenc (lelkész)
Visky Péter (lelkész)

Információ

Kolozsvár - Cluj-Napoca:
Koinónia, 2002 Descrierea Cip a Bibliotecii Nationale