Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten fia?!

(1Jn 5,5)

A bűn világbeli jelenléte arra összpontosul, hogy tagadja le,
tagadja meg az alkotót. De ez nem sikerül. Ateista nincs! A
démoni lényeknek sem sikerül letagadniuk Isten létét, lényegét
- hiszik Őt, de rettegnek. Akkor mennyivel kevésbé sikerül
ez a sokkal kisebb erővel bíró embernek. Mint abban a
történetben, amikor a szombatnapon zsinagógába tartó rabbi
találkozik Weisszal. Weis régi megrögzött ateista. Megkérdezi
a rabbi: - Na hova mész, Weis? - Megyek a zsinagógába.
- Dehát te ateista vagy, te tagadod az Istent! - Azt mondja
erre Weis: - Igen, afelől biztos vagyok, hogy nincs Isten, de
hogy igaz-é az én bizonyosságom, afelől nagyon bizonytalan
vagyok. - A tiltakozás is egyfajta bizonyítás. Ezt bizonyítja
Péter helyzete. Péter melegszik a tűz mellett, feloldódik - a
meleg kioldja a görcseinket -, és jön egy kis szolgálóleány, s
azt mondja: "Te tanítvány vagy; rólad lerí." Péter bizonygatja:
"Nem vagyok, nem vagyok". De a kutya se hiszi el neki - hogyan
higgye el róla a világ, hogy nem a Krisztus tanítványa,
amikor ő maga sem hiszi?

A világ démoni arca küzd azok ellen, akik tanúi Jézus Krisztusnak,
a Teremtőnek, a Megváltónak - nem bírja őket elviselni.
(Ugyanakkor mi, az Isten népe sem mondhatjuk, hogy
olyan nagyon tiszta volna a kezünk. A keresztes hadak által
a Jézus nevében elpusztított falvak, városok egész sora
szembesít azzal, hogy hova vezethet a bigott állapot.) Ám a világ által legyőzöttek éppen a legyőzöttségük pillanatában
győzik le a világot! Maga a vereség a győzelem. Vállaljuk fel,
hogy a leghatalmasabb vereség lett a leghatalmasabb győzelem:
Jézus kereszthalála ezért a világért, amelyik üldözi
az Isten népét. Pascal mondja, hogy az Egyház mindig azokon
keresztül áldatott meg, azokon keresztül fiatalodott meg,
akiket lábbal tiport.

A kalauzról

Visky Ferenc: Méz a sziklából (Koinónia Kiadó, 2003)
Visky Ferenc református lelkésznek az év minden napjára szóló bibliai elmélkedései hiteles bizonyságai az Istennel való élő kapcsolatnak, olyan egyetemes témákat feszegetnek, mint a boldogság, a szenvedés és a szabadság.