Szeretnélek megkérni benneteket, hogy a másik értésétől függetlenül írjátok meg 1-1 IGÉRŐL, hogy ti hogyan értitek, és ha kell akkor tegyetek fel kérdést, nem tudom sikerül e úgy kérdezni, hogy ne a saját értésem kérjem a másikor számon.

Ez egy próba. Kiderül sikerül e elfogadni, hogy mindenkinek egyénileg szól az ÍRÁS.

Rm 3,4 Távol legyen. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és győzedelmes légy, mikor vádolnak téged.

Kedves FM!

Az rendben van, hogy mindenkihez személyesen szól az IGE, de kontextus nélkül - kiragadott - igéhelyek magyarázatával nagyon csínján kell bánni.

Kérlek tedd azt, és annak megfelelően érdemben reagálj kérlek

22,1 A királyi menyegző
Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk:
22,2 "Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának.
22,3 Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.
22,4 Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre!
22,5 De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe.
22,6 A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket.
22,7 Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette.
22,8 Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók.
22,9 Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.
22,1 Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.
22,11 Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve;
22,12 így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
22,13 Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
22,14 Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak."

Engem ez a nem menyegzői ruhás ember, és a sorsa érdekelne.

Miért kérdezte Jézus, hogy:"Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád?", amikor ezt mondta a szolgáknak: "Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre."? Ahogy nézem a meghívás mindenkire vonatkozott, gonoszokra, jókra egyaránt.

Újra lett küldve, töröltem.

Bocs!

Bemásolom mit ír erről a részről Szabó Andor: Lábam előtt mécses a Te igéd-ben:

...egyszer azonban megjelenik majd a király, s akkor derül ki,h. közülük egyvalakinek nincs menyegzői ruhája, amit szintén Isten adhat meg mindenkinek/Ézsaiás 61,10, Jel. 3:4, LK 15: 22/.
A nemakarás, az ellenséges fogadtatás mellett felüti fejét egy új jelenség: vélt előnyök reményében, külső alkalmazkodás, belső megtisztulás nélkül, amit emberek, még a vele együtt ottlévők sem vettek észre, s csak a király állapítja meg, h. az öltözet hiányos. És egyáltalán nem biztos, h. a gonoszok közül való volt, inkább bízott saját öltözete szalonképességében! Makacs hallgatása elárulja igazi énjét társai előtt is. Ekkor vetik, megkötözve, a külső sötétségre. Ő is ama hivatalosokhoz tartozott, akik méltatlannak bizonyultak.
Méltó egyedül az, aki méltatlanságát fölismerve a Bárány vérében megmosott ruhába öltözik./Jel7:14/

az előbb lemaradt a kedvencem

Áthoztunk egy témát ide: Salamon megtért-e élete végén, ill. mikor írta a Prédikátor könyvét ...
Kedves Figyelő!

>alig valószínű, hogy Salamon a neki tulajdonított bölcsességi könyveket élete alkonyán írta

Itthon 2 könyvet találtam Prédikátor könyve szerzősség, keletkezés témában, kivonatosan:
(mindkettő biblia történeti és nem biblia kritikai beállítottságú)

Röv. bev. a Bibliába
A könyv Salamon nyilvános bűnvallomása, élete végén meg akarta alázni magát a nép és vendégei előtt.

Ószöv. bölcsességi könyvek
ie X. sz. Salamon életének utolsó szakasza

Magából Prédikátor könyvéből az alábbiak miatt gondolom, hogy élete végén írta:
-nagyon sok mindent kipróbált már, nagy bűnöket is megjárt - ehhez idő kellett
-sommás összegzés a bűnös kitérők után - ezt se fiatalon szokták megtenni
-az utsó fejezet nagyon szép, kifejező képei az öregségről (ilyen átéléssel, részletes pontossággal az ír róla, aki belülről átérzi, hogy miről ír)

"Míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után. Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők. És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok. Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók. Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba"
Préd. 12. fejezet

->szem meghomályosodás, hallásromlás, madárszóra kelés, félelmek, kortársak kihalása körülöttünk stb.

Nem akarlak mindenáron meggyőzni, hiszen Salamon üdvössége Isten kezében van, de ezeket találtam.

Üdv:
Indu

Érdekes felvetés/magyarázat.

Jobban tudnék hinni neki, ha nem lenne "hazabeszélős" íze, s inkább bibliakritikusok állítanák ugyanezt.

Isten Igéje hagyott volna kétséget afelől, hogy élete alkonyán megtért? Hiszen a krónikák, történelmi beszámolók rendelkeznek ilyenekkel? Sok, nagy bukásról számot ad a Szentírás, de nem múlasztja el a megmenekülés híradását.
Én még mindig jobban tartok az Ez 33,12kk verseitől..

1Kir 11
1. Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait,
2. Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.
3. És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét.
4. És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve.
5. Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát.
6. És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja.
7. Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának.
8. És ekképen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.
9. Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, a ki megjelent volt néki kétszer is,
10. És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját.
11. Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak.
12. Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt.
13. De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.

Sziasztok!
Ezt ti hogy értitek:
"Ezért Jézus is, hogy megszentelje népét, tulajdon vére által a kapun kívül szenvedett. Menjünk ki tehát őhozzá a táboron kívülre, az ő gyalázatát hordozva. Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük"?
üdv.
n.

Ezt ti hogy értitek:
"Ezért Jézus is, hogy megszentelje népét, tulajdon vére által a kapun kívül szenvedett. "

Bocs, hogy ismét kérdezem.
Azt hittem, én írtam el. De nem. Így olvasható az 1979-es ökumenikus fordításban.
n.

Kedves Nemosinex!

Azon gondolkodtam a délután során, hogy Jézus Krisztus nem a halált akarta elkerülni, nem azt kérte az Atyától, hogy ne kelljen szenvednie az emberért és ne kelljen meghalnia.
(Azzal hogy a mennyet elhagyta és a földre jött a szenvedése elkezdődött. Többször kijelentette tanítványainak, hogy az Ember Fia az emberek kezébe adatik, megölik, de harmadnapon feltámad)

Úgy tudom, hogy egyetlen dolog volt, amiért könyörgött az Atyához, hogy ne kelljen megtörténnie:

Máté 26.
39. És egy kissé előre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.

Úgy gondolom ezzel "ajtón kívülre került", hogy aki ezt az áldozatot elfogadja, neki már ne kelljen ajtón kívülre kerülnie, ezért az áldozatért megszentelődjön az élete.