2007-02-15 11:13
Az ókori görögök lepipálták a mai sportolókat

Az ókori görög sportolók mindig is mintaképül szolgáltak a ma emberének. A legújabb kutatások szerint azonban úgy tűnik, hogy nemcsak a kiemelkedő atléták, hanem a hétköznapi „gályaszolgák” is döbbenetes fizikai teljesítményekre voltak képesek. Magasságuk nem vetekedett a mai ember magasságával (átlagosan nem érték el a 168 centimétert), ám állóképességük messze meghaladhatta korunk élsportolóiét.



Harry Rossiter, a brit Leeds Egyetem kutatója és Boris Rankov, a London Egyetem professzora mindezt egy furcsa kísérlettel próbálta meg bebizonyítani. Egy rekonstruált ókori háromevezősoros hajóban, úgynevezett trieresbe ültettek be 170 sportolót, akiknek nem volt más feladata, mint hogy teljes erőből evezzenek, és eljussanak egyik pontból a másikba. Eközben a két tudós nemcsak a hajó sebességét, hanem az evezősök energiafelhasználását is mérte, így állapítva meg, mennyire „hatékonyan” eveztek. Az adatokból kiderült, milyen átlagsebességgel haladt a mai evezősök hajója. A kutatók úgy vélik, hogy a ma emberei között igencsak kevés akad, aki az ókori görögökéhez hasonló teljesítményre képes. A kísérletről a New Scientist tudományos folyóirat legfrissebb száma számolt be.

Az ókori görög források szerint ugyanis a háromevezősoros hadihajók képesek voltak akár 7 csomóval is szelni a vizeket, ami hozzávetőleg 15 km/órás sebességnek felel meg. Ráadásul a feljegyzések szerint ezt akár huzamosabb ideig is képesek voltak fenntartani, ahogy arról egy, Boris Rankov által felhozott példa is tanúskodik. Egy feljegyzés szerint ugyanis az athéniek fennhatósága alá tartozó Lesbos szigetén felkelés tört ki, amelyet Athén rövid idő alatt elfojtott. A felkelés leverését követően az athéni népgyűlés a lázadásban részt vett minden mytilenei férfit halálra ítélt, példát akarván statuálni ezzel. Küldtek is a feladat végrehajtására egy háromezevezősoros hadihajót, csakhogy másnapra megenyhültek, és egy másik hajót indítottak az előző napi után, hogy megakadályozza a mészárlást. Ez utóbbi hajó huszonnégy óra alatt beérte a másikat, mivel váltásban eveztek a hajón szolgálók, és enni is csak a fedélzeten ettek. Így sikerült a szigorú ítélet végrehajtását megakadályozni. A feljegyzés a kutató szerint hiteles, és arra lehet belőle következtetni, hogy legalább hét csomós átlagsebességet voltak épesek fenntartani huszonnégy órán keresztül a második hajó evezősei, ellentétben a mostani kísérlet sportolóival, akiknek a maximális sebessége éppen hogy elérte az öt csomót, és azt is csak rövid ideig tudták fenntartani. Rossiterék szerint a rekonstruált hajó pontos mása az ókorinak, a hajón végzett finomítások sem lennének képesek jelentősen megnövelni az evezősök teljesítményét. Sőt, a történészek úgy vélik, hogy a hosszabb edzés, vagy a táplálkozási mód megváltoztatása sem lenne képes jelentősen befolyásolni a kapott eredményt.

A brit kutatók kísérletének végkicsengése az, hogy az ókori evezősök vagy valamilyen különleges, általunk nem ismert technikával eveztek, amely sokkal hatékonyabb a mai stílusnál, vagy genetikus adottságaik voltak sokkal jobbak a ma sportolókénál. Elgondolkoztató ezen túlmenően az is, hogy a feljegyzések nem szólnak elit evezőscsapatokról. Volt olyan idő, amikor csak Athén több mint kétszáz háromevezősoros hadihajóval rendelkezett, egy ilyen hajó fedélzetén pedig százhetven evezős húzta az „igát”. „Ha jól számolunk, ez legalább harmincnégyezer kiváló fizikumú embert feltételez. Ez a mennyiség pedig nem egy szűk elitre vall” – mondja Rossiter.

Persze vannak, akik szkeptikusan fogadták a kísérlet eredményeit. Egyes kifogások szerint a mai sportolók teljesítményét jelentősen ronthatta az a tény, hogy a rekonstruált hajó valóban megfelelhetett ókori elődjének. Azokat pedig alacsonyabb átlagmagasságú emberekre tervezték, méghozzá úgy, hogy az evezősök úgy is szinte egymás nyakában „lógtak”. A mai sportolók pedig már jóval nagyobbak, ami miatt a szűkebb helyen eleve kisebb teljesítményre voltak képesek.

(geographic.hu)

Önmagát bírálhatja felül Gergényi


Várhatóan a jövő héten születik döntés a Magyar Helsinki Bizottság panaszáról. Az emberi jogi szervezet – a Fidesz képviselőitől eltérően – a "szolgálati utat" választva emelt kifogást a szerintük is törvénysértőn fenntartott Kossuth téri kordon ellen.

"Az ügy pikantériája, hogy ugyanazok döntenek a beadványukról, akik korábban elrendelték a Kossuth tér lezárását (műveleti területté nyilvánítását)" – mondta lapunknak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A jogvédők panaszukat eredetileg az Országos Rendőr-főkapitányságnak címezték, ám az időközben átkerült a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Kádár András Kristóf megállapította: a rendőrségi törvény alapján az eljárás nem kifogásolható, ám az már visszatetsző, hogy a Gergényi Péter vezette Budapesti Rendőr-főkapitányság saját intézkedését vizsgálja felül. Az emberi jogi szervezet éppen ezért beadványa elutasítására számít.

"A panaszunkat január 30-án adtuk be, azóta viszont sok minden történt – emlékeztetett Kádár András Kristóf. – Kordonbontás, tüntetés, lövések a rendőrpalotánál, nemzetbiztonsági bejelentés, politikusi nyilatkozatok. Ha korábban indokoltnak tartották a Kossuth tér lezárását, akkor most még inkább kitartanak mellette."

MH

Orbán Viktor, Balás Béla és Balog Zoltán adventi beszélgetése 2005 decemberében Kaposváron:


http://www.hetivalasz.hu/showcontent.ph ... 2&pageid=2

Szőnyi Szilárd, itthon@hetivalasz.hu 7. évfolyam 7. szám, 2007.02.15.

VALLÁSHÁBORÚ


Breviárium

"Rebesgetik, hogy azért van szükség egyházi iskolákra, mert ott az egyház tanításának szellemiségében nevelik a diákokat. De mi is ez a szellemiség? ...az unió alapokmányába belefoglalni törekvők idézte, ősibb szellemiségre gondoljunk? Az idegen földekre támadó keresztes seregekre? Az önemésztő vallásháborúkra? A konkvisztádorok hagyományaira, véres hittérítő buzgalmukra? Netán az inkvizíció embertelenségére?"
(Bitó László, Népszabadság, 2004. december 11.)

"Nem a vallással, nem a hívőkkel, nem az egyházak civil funkcióival van probléma, hanem a klérussal, a klérus hataloméhségével."
(Csányi Vilmos, Népszabadság, 2005 január 8.)

"A templomi hókuszpókusz külsődleges és mellőzhető voltát jól illusztrálja az a körülmény, hogy a vérbő spirituális gyönyörökhöz az is elég, ha az embernek temporális epilepsziája van."
(Váncsa István, Élet és Irodalom, 2005. április 8.)

"Elég sokat tudunk a különböző totális diktatúrák és a "történelmi egyházak" összefonódásairól ahhoz, hogy kijelentsük: hazugság, hogy "az egyházak voltak azok a szervezetek, amelyek a totális rendszerekkel szemben alternatívát jelentettek"."
(Buda Péter-Gábor György, 2006. december 8.)

"E hazában a nem szektaként működő egyházak kohéziós erejét jelentős mértékben nem a születés, a megváltás és a megigazulás evangéliumában való öröm ajándékai nyújtják, hanem a templomi központokból vezényelt nacionális bacchanália tudatmódosító bizsergése. Az evangéliumi üzenet unottan hallgatott részeit (pl. hogy "Jézus Krisztusban nincs sem zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad...") a nemzeti zászlók szószék és oltár körüli fityegése vagy a Himnusz és Szózat pogány dallamai teszik elviselhetővé.
(Majsai Tamás, Élet és Irodalom, 2006. április 21.)

Szőnyi Szilárd, itthon@hetivalasz.hu 7. évfolyam 7. szám, 2007.02.15.

VALLÁSHÁBORÚ

Új fejezetéhez érkezett a hazai vallásháború: balliberális szerzők minden eddiginiél heve-sebb össztűz alá veszik az egyházakat és a Fidesz hitvalló politikusait.

Új fejezetéhez érkezett a hazai vallásháború: balliberális szerzők minden eddiginél hevesebb össztűz alá veszik az egyházakat és a Fidesz hitvalló politikusait. Míg korábban jobbára a felekezetek közéleti szerepét és vélt vagy valós eltévelyedéseit bírálták, most a - nemritkán gyalázkodásig fajuló kritika már a hit lényegét is érinti

"Hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok... Azóta annak a mondatnak a jegyében próbálok élni és végzem a munkámat, ami úgy hangzik, hogy az Isten dicsőségére és az emberek javára élni" - vallotta Orbán Viktor 2005 adventjén Balás Béla kaposvári katolikus megyés püspöknek. A Balog Zoltán református lelkész vezette beszélgetésen elhangzottak csak tavaly novemberre érték el a hitbéli megnyilvánulásokra kiváltképp érzékeny szerzők ingerküszöbét. Miután a Népszabadság elrettentésként hosszan idézett a párbeszédből, Farkasházy Tivadar Orbán "vallási tébolyáról" értekezett, Debreczeni József pedig kifejtette: amit a pártelnök művel, az nettó "elvetemültség", ugyanis szavai a "vallásos politikai fundamentalizmus ideológiáját" teremtik meg.

MOCSKOS INDULATOK

Kijutott a bírálatokból a tavaly a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága elnökévé választott Balog Zoltánnak is. Legutóbb Majsai Tamás, a Wesley János Lelkészképző Főiskola - kiugrott református lelkész - tanára azért szedte le róla a keresztvizet a Népszabadságban, mert tavaly ősszel felszólalt a Kossuth téri tüntetők előtt. A hivatásos egyházkritikus január közepi írásában a tőle megszokott indulattal hánytorgatta fel, hogy felebarátja nem határolódott el egyes korábbi tüntetők antiszemitizmusától azon a téren, ahol "a világtörténelem legmocskosabb indulatai is felszínre gyűrődtek". Balog válaszában rámutatott, hogy bírálója egyetlen szalonképtelen mondatot sem tudott tőle idézni, és hozzátette: "Tőlem a holokauszt, a "soa relativizálását" még nem kérte senki a jobboldalon, de vádlóm és a hozzá hasonló szerzők megteszik ezt kéretlenül is. Naponta relativizálják zsidók szenvedéseit azzal, hogy aktuálpolitikai fegyverként használják őket."

Kiújult hát a rendszerváltozás óta tartó vallásháború, s ha épp nincs napirenden egyházpolitikai ügy, még mindig kijátszható az antiszemita kártya. Míg azonban a kilencvenes években a vallást nem, csak vélt vagy valós túlzásait illett ostorozni, és főként azon folyt vita, hogy az egyházak mekkora állami támogatást élvezzenek, most egyre-másra lett gúny céltáblája a hitvallók személye és közössége. Majsai mellett Bitó László orvos-író és mások tollából sorra jelennek meg a felekezetekről mint valóságos bűnszövetkezetekről megemlékező dolgozatok, mely szervezeteket korlátozni kell, különben hazánk földi pokollá változik. Sőt újabban egyes szerzők zugteológusnak felcsapva kérdőjelezik meg a keresztény tanítást, amint tette Tóta W. Árpád, az Index publicistája is, midőn múlt héten blogjában a Jézus által javallt ellenségszeretetről mutatta ki, mekkora ostobaság.

"A támadók a vallásban kizárólag politikai tényezőt hajlandók látni, és az ő szemükben minden, a közélet terepére merészkedő keresztény idegengyűlölő, nacionalista, zsidóellenes. Az állam-egyház szétválasztásáért folytatott harc, mely a XIX. században haladó eszme volt, mára anakronizmussá vált; helyette az egyházak közösségépítő, mentálhigiénés szerepének erősítésére kellene egyesíteni az erőket" - véli lapunknak Balog Zoltán. Szerinte a kérdés mindig akkor kerül napirendre, ha a baloldal kampányát lehet vele szolgálni, vagy valamiről - most éppen a megszorításokról, a jogsérelmekről - el kell terelni a figyelmet. "Az engesztelhetetlen gyűlölet lehetetlenné teszi a párbeszédet olyan kérdésekben is, amelyekben közös nevezőre juthatnánk. Én az egyházat bírálók nem is egy észrevételével egyetértenék, de amikor ilyen értelmiségi gőggel és fanatizmussal támadnak, akkor nincs mit tenni" - vallja.

Kétségtelen: ahol a Fidesz vezetőjét "vallásvigéc újdondásznak", Semjén Zsoltot "Krisztus-kufárnak" nevezik (Majsai Tamás), s "vallási fanatikusnak" tartják Orbánt és Balogot (Buda Péter), ott nehéz a párbeszéd. Ha valaki az ötvenes éveket idézve a "klérus hataloméhségéről" (Csányi Vilmos), "templomi hókuszpókuszról" szónokol, és az istenhitet párhuzamba állítja az epilepsziával (Váncsa István), azzal nehéz mit kezdeni. Nem lehet épeszű a dialógus, ha valaki az egyházi iskolák szellemiségét a "keresztes seregek"-kel, a "vallásháborúk"-kal, "a konkvisztádorok hagyományai"-val, "a véres hittérítő buzgalom"-mal, "az inkvizíció embertelenségé"-vel azonosítja, és felveti, hogy a katolikus klérus ne szólaljon meg hazai kérdésekben, mert egy idegen államot képvisel (Bitó László). Ennek csak az az eredménye, hogy a keresztények összezárnak, és nem kerülhetnek felszínre például a Semjén Zsolt és Balog Zoltán felfogása közötti különbségek sem, amelyekről a - liberális jelzőt is vállaló - református teológus tavaly májusban így beszélt lapunknak: "A KDNP-nek főként azok fontosak, akik az egyházhoz tartoznak, nekem pedig azok is, akik nem."

ZSIGERI GYŰLÖLKÖDŐK

Bár az egyházat bírálókban sok a közös vonás, jelentős különbségek is mutatkoznak. A vallástalan Csányi Vilmos etológushoz hasonló kívülállóktól megkülönböztetendők a valamely felekezet hívei, köztük a liberális katolikus, kritikáit jobbára építő szellemben megfogalmazó Wildmann János; de vonalat kell húzni a Majsaihoz és Bitóhoz hasonló zsigeri gyűlölködők és mondjuk Buda Péter között is. Utóbbi fiatalember - Buda Ferenc költő fiaként - bár gyakran ilyen durván fogalmaz, nemzeti elkötelezettségű családi háttere, valamint nyugat-európai, katolikus egyetemi tanulmányaiból táplálkozó egyházkritikai hajlama között nemhogy ellentmondást nem, de összefüggést lát. "Sarkos kritikáimat a Fidesz korábban gyakorolt, s most szavakban megfogalmazott egyházpolitikai modellje váltja ki, melyet a közélet intézményes vallások általi újragyarmatosítása szóösszetétellel tudok jellemezni" - nyilatkozza lapunknak a magát istenhívő kereszténynek mondó, ám egyházhoz nem tartozó Buda.

A Zsidó Egyetem tanárával, a témában szintén sokat megnyilvánuló Gábor Györggyel tavaly nyárig a kancellária tanácsadójaként alkalmazott szakértő az állam radikális semlegessége mellett száll síkra. Elismeri, hogy meg kellene teremteni az egyházak anyagi függetlenségét, illetve szükség van a felekezetek és az állam - "egészséges távolságtartáson nyugvó" - együttműködésére, de a közfeladat-átvállalás támogatásán túl hitéleti célokra egy fillér közpénzt sem fordítana. "Orbán Viktorral pedig nem az a baj, hogy megvallja a kereszténységét, hanem hogy a hitet társadalmi elvárássá és politikai eszközzé silányítja" - állítja. Kérdésünkre egyik példaként Balog Zoltán nyilatkozatát említi, melyben az Orbánhoz közel álló teológus arról beszél, hogy a jobboldal a nemzetstratégia részévé kívánja tenni az egyházakkal való szövetséget, ami korábban olyan jelképes gesztusokban fejeződött ki, mint a millenniumi zászlószentelések. "Amikor pedig Orbán olyanokat mond, hogy az egyház mérce, amit a kormánynak el kell fogadnia, akkor azzal azt jelzi, hogy a jövőben is szembe kíván helyezkedni a világnézetileg semleges állam elvével" - teszi hozzá.

DUNAÚJVÁROS SZENTJE

Schanda Balázs egyházjogász ezzel szemben lapunknak azt hangsúlyozza, hogy az állam nem légüres térben mozog, hanem adott történelmi, kulturális, erkölcsi előfeltételek közepette kell különféle identitások együttélését biztosítania úgy, hogy ne azonosuljon egyikkel sem, és intézményesen se fonódjon össze velük. "Ez ma a jog szintjén megvalósul, és nem látok érdemi törekvést arra, hogy valaki megváltoztassa. A jelképes gesztusok terén pedig a mérce az lehet, hogy mi az, amit az emberek általában elfogadnak. Az alapvetően baloldali Dunaújváros vajon miért érezte szükségét, hogy kórházát Szent Pantaleonról nevezze el? Talán mert a nem hívők nagy részében is ott él a vallási elemekkel átszőtt kulturális folytonosság igénye" - érvel, hozzátéve, hogy ez mindaddig nem lehet aggályos, amíg nem jelent kötelező elvárást mindenki számára.

Az egyházjogász még továbbmegy. Szerinte ma az állam és az egyház szétválasztásának és a lelkiismereti szabadságnak az elvét kevésbé az egyházak fenyegetik; ehelyett időszerűbbnek tartja szembenézni azon törekvésekkel, amelyek esetenként - s még csak nem is feltétlenül rossz szándékkal - a hatalom, illetve a felekezeteket bírálók oldaláról látszódnak. Példaként az egyház létjogosultságát is kétségbe vonó támadásokat és az akadozva folyósított egyházi támogatásokat említi, illetve azt a jelentést, amelyet tavaly ősszel a szentszéki-magyar szerződés megvizsgálására létrehozott munkacsoport tett le a kormány asztalára. A szakértők azt javasolják: a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékáról a jövőben ne lehessen állami alap javára rendelkezni, a felekezetek számára így befolyó pénzeket pedig az APEH-nek nem központilag, hanem területi bontásban kellene továbbítani. Schanda Balázs szerint az előbbi kitétel megvalósulása a lelkiismereti szabadság terén lenne visszalépés, utóbbi esetben pedig a hatalom "állami eszközökkel gyámkodva próbálna belső egyházi viszonyokat átrendezni" - nyilván nem az állam-egyház szétválasztását kimondó elv legnagyobb dicsőségére.
Közszereplők?

Közszereplőnek nyilvánított a bíróság múlt héten hat egyházi vezetőt, így - ha a másodfok nem változtat az ítéleten - kutathatóvá válnak az esetleges titkosszolgálati érintettségükről szóló dokumentumok. Két éve egy újságíró fordult bírósághoz, miután Seregély István, Veres András, Bosák Nándor, Szebik Imre, Frenkl Róbert és Zoltai Gusztáv nem vallotta magát közszereplőnek, így nem lehetett róluk anyagot kérni az állambiztonsági levéltártól. Ők ma is vitatják, hogy "feladatszerűen befolyásolnák" a közvéleményt, ezért fellebbeznek. A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ugyanakkor korábban elismerte, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. Az evangélikus egyház új vezetése üdvözölte a bíróság döntését.

Professzorok Batthyány Köre: Oszlassák fel az Országgyűlést!
Elhangzott 2007. február 17-én Kossuth Rádió / Tizenhat óra

Náray-Szabó Gábor szerint a jelenlegi helyzet zsákutca, mert a reform-düh csak rombolni tud, és egy ellenállásba merevedett néppel szemben még egy átgondolt reform is csak torzó lehetne. A kör úgy látja, hogy a válságból kivezető egyetlen alkotmányos út az Országgyűlés feloszlatása.

Új kormányt csak új Parlamenttől várhatunk, új Parlamenthez pedig előrehozott választásokkal lehet eljutni. A Professzorok Batthyány Köre azt érzékeli, hogy az őszi felháborodás hullámai csillapodnak, ezért a kormány egyre inkább föl meri fedni igazi szándékait. A tudósok az egészségügyi reformról írt állásfoglalásukban azt állítják, hogy a mostani lépés sorsdöntő, ha az ellátó-rendszert és az egészségbiztosítást a tervezett módon alakítják át, akkor aligha lesz visszaút, csak romok és sebek maradnak. A jelenlegi helyzet azért zsákutca, mert a reform-düh csak rombolni tud, egy ellenállásba merevedett néppel szemben még egy kimunkált, átgondolt reform is csak torzó lehetne. A kör úgy látja, hogy a válságból kivezető egyetlen alkotmányos út, az Országgyűlés feloszlatása. Kíváncsiak voltunk, hogy felhívásukhoz hányan csatalakoztak.

Náray-Szabó Gábor elnök szerint megfogyatkozott a bizalom. Ha megszorításokra van szükség, akkor közmegegyezés kellene, ennek viszont pont az ellenkezője látszik Ilyenkor példát kell mutatni, ki kell venni a részüket a politikusoknak is belőle. Visszás, hogy a dübörgő gazdaság minisztere 10 millióért rendel jegyet a bécsi operabálba (A Tizenhat óra adása alatt telefonon két helyről is jelezték, hogy Kóka János nem rendelt jegyet, meghívott vendég volt, a professzornak a sajtóból téves információi voltak.) Az elnök szerint egyszer lehet sokkterápiát alkalmazni, de ha nem volt sikeres, akkor az emberek másodjára már nem hiszik el, hogy szükség van rá. Úgy véli, kétkamarás Országgyűlésre lenne szükség, mert a második kamara betölthetne egy finom kiegyensúlyozó szerepet. Náray-Szabó Gábor szerint Nyugaton sem jobbak a politikusok, de a rendszer jobban figyelembe veszi az emberi gyarlóságot. Skandináv példát mond. Emlékezete szerint a finn miniszterelnököt hazugságon kapták, és a saját pártja zavarta el 24 órán belül. – Lehet azt mondani, hogy Magyarországon ilyen nincs, de akkor az ország megérdemli a sorsát – mondja.

Felidézte, hogy február 13-án az Országos Civil Fórum ankétján Gazsó Ferenc beszélt arról, hogy mit lehetne a jelenlegi helyzetben csinálni. Ő a neoliberális politikát csődnek tartja, úgy véli, hosszú távon a társadalmi kohézión alapuló politika lehet nyertes. Náray-Szabó Gábor szerint a reakciókból kitűnt, hogy a jobb- és baloldali hallgatóság nagyon sokszor azonosan gondolkodik ezekről a kérdésekről, csupán a szóhasználatuk más. Ezek azért fontos kérdések, mert az elmúlt 17 év nyertesének csak a lakosság 10 százaléka tekintheti magát. 40 százalék helyzete változatlan, a lakosság fele pedig rosszabb helyzetben van, félmillió ember egyenesen riasztó mélyszegénységben él. Ők alkotják a roncstársadalmat, semmi reményük, gyakorlatilag napról napra élnek. Ő maga ugyan a nyertes 10 százalékban van, mégsem tudja elfogadni, hogy ennyi ember van nehéz helyzetben. A társadalom csak akkor lehet nyertes, ha a leszakadókat is versenyképessé tesszük.

A Professzorok Batthyány Körének elnöke úgy véli, hogy a rendszerváltás idején óriási nyomás nehezedett az országra, azzal hogy az angolszász telepesek rendszerét erőltette ránk a nagytőke. Ennek a minden áron való verseny az alapja, és sokan hullanak ki a rostán, sokan vesznek el. Magyarországon ez nem működik. Ha ez marad továbbra is, az szétveri a társadalmat. Náray-Szabó Gábor szerint meg kell értetni a nagytőkével, hogy az a fejlődés záloga, ha hajlandóak beérni a lassúbb, de hosszú távon biztos fejlődéssel.


Várkonyi Benedek interjúja nyomán

MR 2007. február 19. 18:57

Petrétei kihátrál az SZDSZ mögül gyermekpornó ügyben?


Kikerülhet a büntető törvénykönyv tervezett módosításának javaslatából az a nagy vitát kiváltott szövegrész, amely szerint 14 és 18 év közötti fiatalról - saját célra és az érintett beleegyezésével - büntetlenül lehetne pornográf felvételeket készíteni. A változtatást most már a kormánypártok is ellenzik, így az igazságügyi tárca hajlandó visszakozni.

Az Igazságügyi Minisztérium részben a módosítás keltette felháborodás hatására gondolná meg magát, a tárca vezetőinél ugyanis több egyházi vezető és európai parlamenti képviselő is tiltakozott.

A Parlament hétfői ülésén napirend előtt Pelczné Gáll lldikó Fidesz-alelnök is kritizálta a - szerinte - pedofília terjedésének kedvező tervezetet. Bár Petrétei József igazságügyi miniszter válaszában még nem mondta, hogy visszavonnák a vitatott passzust, Kara Ákos, a tárca büntetőjogi és kodifikációs főosztályának helyettes vezetője azt mondta: készek átgondolni a javaslatot.

Mint ismeretes, Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselő támogatta a törvényjavaslatot.

A tervezet általános vitáját jövő héten zárja le a Parlament. A beérkezett módosító javaslatokról ez után dönthetnek a bizottságok.

2007-02-19 19:10
"A gyermekpornó részbeni legalizálása beteges ötlet"

Beteges ötletnek nevezte a gyermekpornó részbeni legalizálásának tervét napirend előtti felszólalásában a Fidesz alelnöke. Pelczné Gáll Ildikó szerint a kormánynak védeni és óvnia kellene a 14 és 18 év közöttiek testi és szellemi fejlődését, nem pedig veszélyeztetni.

Az igazságügyi miniszter szerint viszont, ha a jog értettnek találta a 14 év felettieket a szexuális kapcsolat létesítésére, akkor annak lehetőségét sem lehet tőlük megtagadni, hogy erről belegyezésükkel felvétel is készüljön.

A Fidesz alelnöke szerint téves uniós hivatkozás alapján a kormánypártok büntetlenül teret engednek a megrontásnak, törvényi védelmet adnak a pedofíliának, és támogatják a perverziót. Pelczné Gáll Ildikó arra kérte az országgyűlés női képviselőit, vessék el a Büntető Törvénykönyv enyhítését (Btk.). Az igazságügyi tárca módosító javaslata részben legalizálná a gyermekpornót.

"Alkossunk egész egyszerűen olyan törvényeket, amelyek védik, óvják a gyermekeket és segítik szellemi testi fejlődésüket és zárjuk ki a világukból azokat a beteg embereket, akik már csak a gyermekpornográfiában élvezhetik az életet" - fogalmazott Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke.

Az igazságügyi miniszter szerint a kormány javaslata összességében szigorítja a Btk.-t.

"Hogyha a 14. életévét betöltött személyt eléggé érettnek tekintjük arra, hogy magába a szexuális aktusba beleegyezzen, akkor arra is meg lehet adni a lehetőséget, hogy erről, szigorúan a beleegyezésével és kizárólag magánhasználatra képfelvétel készülhessen, természetesen a törvényt nem a kormány alkotja, a törvényjavaslatot a minisztérium dolgozta ki. Önnek lehetősége van a törvényjavaslat vitája során módosító indítványt benyújtani" - mondta el Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter.

Hasonlóan éles vita folyt a kisiskolák bezárásáról és a milliós digitális táblák beszerzéséről az Orbán-kormány oktatási minisztere és a jelenlegi tárcavezető között: az elbocsátások és az iskolabezárások miatt interpellálta a volt oktatási miniszter a jelenlegit. Hiller István válaszában a gyermeklétszám csökkenésével és a szerinte alacsony színvonalú kisiskolákkal magyarázta az átalakításokat.

"Ötven fő alatti iskolánk, képviselő úr, 224 van; és van olyan iskolánk, nem osztályunk, iskolánk, ahol kevesebb diák tanul, mint húsz. Egész egyszerűen meg kell tudni tenni azokat az átalakakításokat, amikről - ha önnek életközeli tapasztalatai lennének - már sok-sok szülő megtette a javaslatát" - mondta az oktatási miniszter.

Pálinkás József viszontválaszában azt mondta, ő is egy száz fősnél kisebb iskolában tanult meg olvasni és számolni. Hozzátette, szerinte nem több százezer, esetenként milliós digitális táblák beszerzésére kellene költeni az uniós pénzt.

"Miniszter úr, negyven milliárdot kívánnak erre költeni, ez 13 ezer tanár egy évi bére. Miniszter úr, ez a minőség útja? Nem. Az a minőség útja, ha tanárok tanítanak, nem pedig digitális táblákat vásárolnak számítástechnikai vállalkozóktól... Nem tudom elfogadni a válaszát" - hangsúlyozta Pálinkás József.

A kormánytöbbség elfogadta Hiller István válaszát.

Belföld
Az Index itatta le a "számszeríjas terroristát"?
2007-02-19 08:57:21


Az Index újságírói itatták le azt a személyt, aki a hírportál által közreadott videón a többi közt arról beszélt, hogy számszeríjjal akár három rendőrt is átlő - derítette ki a Hír TV Célpont című műsora. A tévé munkatársai F. Zsoltra, a fenyegetőző volt rendőrre a botrány kirobbanásakor egy kórház addiktológiai osztályán találtak rá, benyugtatózva.

Uj Péter, az Index főszerkesztője a Hír TV-nek azt nyilatkozta, ahhoz nem kell manipulálni senkit, hogy baromságokat mondjon, csak esetleg leitatni, munkatársai azonban nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy ezt megtehetnék. Futó Barnabás büntetőjogász szerint felmerülhet az is, hogy az Index munkatársai elkövették a terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntettét, amely 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

(hirado.hu)

Kóka János szerint "össztűzbe" került
NOL • Népszabadság Online • 2007. február 19.
Rágalomszámlálót indít internetes oldalán Kóka János gazdasági miniszter. Az SZDSZ elnökjelöltje ezt maga jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján.

"A jobboldal, a jobboldal vezető alakjai összefogva néhány szélsőjobboldalival úgy gondolják, hogy ez az a pont, az SZDSZ elnökválasztását megelőző néhány hét, ahol össztüzet kell zúdítani rám" - fogalmazott a liberális politikus. Elmondta: honlapján a személye elleni támadásokat az SZDSZ tisztújítási folyamatának elindulása óta vették sorra, eddig kilenc ilyen tartalmú nyilatkozatot regisztráltak a rágalomszámlálóval.

Ezek között elsőként szerepel Mikola István (Fidesz) decemberi kijelentése, miszerint "nyomul a gazdasági miniszter és az öccse" az egészségügyben. Kóka János kijelentette: minden egyes rágalomra nyilvános választ ad az interneten keresztül, nem hagyja, hogy a következő hetek munkáját megzavarják ezek a nyilatkozatok. Leszögezte: ezek a rágalmak céljától, hogy az SZDSZ elnöke lehessen, nem fogják eltántorítani, végig fogja csinálni kampányát.

Úgy tűnik, érdemes megfogalmazni olyan, teljességgel megalapozatlan rágalmakat, amelyek közpolitikává emelkedve alkalmasak az SZDSZ lejáratására - mondta. Hozzátette: a liberális párt az egyetlen, ahol valódi, demokratikus tisztújítási folyamat zajlik, két jelölt mérkőzik meg egymással. "Ebbe a küzdelembe úgy tűnik, hogy markánsan bele szeretne szólni a jobboldal" - jegyezte meg.

Az okokról úgy vélekedett: az ellenzék így próbál gyengíteni egy egyre inkább erőre kapó, a demagógia háborújában a racionalitást, a piacpártiságot, a demokráciát, a jogállamiságot képviselő pártot. Véleménye szerint a támadás oka lehet, hogy ő személy szerint többször kiállt a párt-, és kampányfinanszírozás átalakítása mellett, de sok érdeket sért azzal is, hogy a gazdasági tárca negyven százalékkal tudta csökkenteni az autópályaépítés költségeit.

Kóka János szerint káros és veszélyes nyilatkozatok ezek. Mint mondta, információi vannak arról, hogy a következő hetekben pontosan megtervezve, a különféle jobboldali sajtótermékekben, a "Kurucinfótól, a Gondolán és a Magyar Nemzeten át egészen a Heti Válaszig különféle megalapozatlan rágalmakat fognak ellenem terjeszteni". Kérdésre válaszolva közölte: minden indokolt esetben helyreigazítási kérelemmel fog élni, ugyanakkor közszereplőként ellenzi ezekben az ügyekben a büntetőjogi felelősségrevonást.

A politikus szintén kérdésre a Népszabadság hétfői számában megjelentekkel kapcsolatban elmondta: nincs napirenden a tárcák újraosztása, ahogyan személyi kérdések sem. Közölte: programjában szerepel, hogy évente át kellene tekinteni a koalíciós megállapodást, szerinte első alkalommal idén áprilisban kell erre sort keríteni. Hozzátette, hogy nem kezdeményezett ilyesmit a kormányfőnél.

(MTI)

Magyar Hírlap online 2007-02-18

Liberalizált gyermekpornográfia
Álláspont


A nagyobbik ellenzéki párt továbbra is a társadalmi feszültség szítására és a kormány megbuktatására játszik, véleményezte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a párt országos tanácsának ülése után Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének pénteken elmondott évértékelő beszédét. A társadalmi feszültségek gerjesztésében az SZDSZ is jeleskedett, a mögöttünk hagyott hét végén is egymást érték a cáfolatok, reakciók, vélemények. A múlt héten, a Teve utcai rendőrpalota elleni fegyveres támadás, az évértékelések mellett mintha egy kicsit a háttérbe szorult volna Hankó Faragó Miklós kétértelmű, többféleképp is értelmezett parlamenti "elszólása", család elleni támadása: nem kevesebbről, mint a gyermekpornográfiára vonatkozó törvények liberalizálásáról volt szó. Hankó Faragó, az SZDSZ vezérszónoka a parlamenti vitában elmondta, egyetért azzal, hogy ne legyen büntethető, aki saját felhasználásra a 14. évét betöltött, de még nem 18 éves személyről annak beleegyezésével pornográf felvételeket készít.

Hiába magyarázta utóbb közleményében Hankó Faragó, hogy szerinte az a helytelen "ha például tíz évre börtönbe zárunk egy 17 éves fiatalt, megvádolva hasonló korú partnere sérelmére elkövetett, tiltott pornográf felvétellel való visszaéléssel". Hiába, mert az sem tekinthető elfogadhatónak, hogy ilyen felvételek készüljenek, s a terjesztésük ne vonjon maga után semmiféle büntetést.

Vajon mi ez, ha nem a társadalmi feszültség szítása?
Véleményünk szerint igenis fenn kell tartani a törvény szigorát annak érdekében, hogy ilyen felvételek egyáltalán ne készülhessenek. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések pedig akkor sem helyeselhetők, ha a szereplők már elmúltak 14 évesek, s akkor sem, ha a beleegyezésükkel készülnek róluk a felvételek. Hankó Faragónak tehát úgy sikerült helyesbítenie, pontosítania meggondolatlan szavait, hogy semmivel sem tette elfogadhatóbbá a nézeteit.

Ha pontosítják a tervezett Btk.-módosítás szövegét, még véletlenül sem Hankó Faragó kijelentéseinek szellemében, hanem csakis olyan irányban szabad megtenni, amelyik azt eredményezheti majd, hogy ilyen, a gyermekpornográfia büntetendő kategóriájába tartozó felvételek egyáltalán ne készülhessenek.

Ilyen az, amikor retteg az Élet és irodalom cikkírója. Szegény áldozat...

HVG online

Áldás vagy nem?
A szoptatás hatásairól vitáznak a kutatók
2007. február 15. 17:00 •

Számos tanulmány szól az anyatej csodálatos hatásairól, sokan azonban kétségbe vonják a kutatási eredményeket, és a szakértők csak abban értenek egyet, hogy a szoptatás erősíti az anya-gyerek kapcsolatot.

A bristoli egyetem kutatói például nemrégiben kimutatták, hogy feljebb jutnak a társadalmi ranglétrán azok, akiket az anyjuk szoptatott. A kutatók egy 1937 és 1939 között végzett vizsgálat dokumentációját porolták le, majd megkeresték a résztvevőket. Ötezerből 1414-et meg is találtak és feljegyezték életútjuk állomásait. Az eredmények szerint azok, akiket anyatejjel tápláltak csecsemőkorban 40 százalékkal nagyobb eséllyel lettek sikeresek, mint azok, akik tápszert kaptak.

Frank Riester, az ulmi egyetem nőgyógyászati klinikájának kutatója szerint azonban igencsak vitatható a brit kollegák állítása: "Nagy baj az ilyen tanulmányoknál, hogy szinte lehetetlen kiszűrni a különböző egyéb változók hatását, amelyek nagyban befolyásolhatják a kimutatott összefüggés természetét" - mondta el a kutató a Der Spiegel című német hírmagazin honlapján megjelent cikk szerint. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy éppen a szoptatás miatt voltak képesek magasabbra mászni a társadalmi ranglétrán a vizsgálat alanyai: könnyen lehet, hogy inkább a családi körülmények vagy a szülők intelligenciája volt a siker kulcsa - érvelt Riester.

Az anyatej okosít - hangzik egy további, széles körben elterjedt vélekedés, amelyet ugyancsak számos tanulmány támaszt alá. Egy nagyszabású dán felmérésben például húsz éven keresztül kísérték figyelemmel több ezer vizsgálati alany életútját. Kimutatták, hogy szoros összefüggés áll fenn a szoptatás és az intelligencia között, a kilenc hónapos korukig anyatejjel táplált gyerekek ugyanis felnőtt korukban sokkal jobban szerepeltek az IQ-teszteken, mint a korábban elválasztott, vagy egyáltalán nem szoptatott társaik.

A British Medical Journal című, igen elismert brit orvosi szaklap azonban egészen más jellegű összefüggésről tudósít: a skóciai Glasgow egészségügyi kutatóintézetében készült tanulmány szerint sokkal inkább az anya eszessége hat a gyermek intelligenciájára. Geoff Der kutatócsoportja mintegy 5000 gyermek és több mint 3000 anya adatainak elemzése során nem találtak döntő különbséget az anyatejen és a tápszeren nevelkedett gyermekek szellemi színvonala között. Csupán azt tudták bizonyítani, hogy az IQ-teszteken jobb eredményt produkáló anyák szívesebben szoptatják gyermekeiket, mint a többiek, és az intelligensebb anyák gyermekei is jellemzően jó képességűek.

Szakértők körében mindazonáltal egyetértés mutatkozik az anyatej egészségvédő hatásainak megítélésében. Ezek szerint a proteinben, enzimekben és különböző antianyagokban gazdag anyatej védi a csecsemőt a fertőzésektől és az allergiás megbetegedésektől, a szoptatás az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Az anyatej ráadásul a mesterséges úton előállított, egységes összetételű tápszerrel ellentétben személyre szabott tápanyag, éppen annyi vitamin, kalcium és vas van benne, mint amennyire a kisdednek szüksége van - vélik a kutatók manapság egyöntetűen.

Ez sem volt azonban mindig így: a második világháborút követő évtizedekben Nyugat-Európában erősen anyatej-ellenes hangulat uralkodott. A technikai fejlődés korlátlanságába vetett hit idején a tápszerre esküdtek a kutatók, akik úgy vélték, hogy az anyatej tele van káros anyagokkal. A trend csak a nyolcvanas évek vége felé fordult meg: akkoriban valóságos mozgalom indult a szoptatás népszerűsítéséért, amelyet a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete is támogatott és kezdeményezte például szoptatásbarát kórházhálózat létrehozását.

A szoptatás jótékony hatású az anya-gyerek kapcsolat fejlődésére - ez az egyetlen pont, amelyben évtizedek óta egyetértés van a szakmában. A szoptatás rendkívül szoros testi kapcsolat, amely ráadásul naponta átlagosan több mint három óráig tart, a szakértők szerint a kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat kialakításának legbiztosabb útja.

MTI

Sokmilliós támogatás a Bethesdának
2007. február 14.

A Cisco Magyarország és a Magyar Telekom T-Systems 120 millió forint értékű informatikai rendszert adományoz a Bethesda Gyermekkórháznak. A február 15-én induló fejlesztési projekt keretében a legmodernebb informatikai eszközöket és szolgáltatásokat vezetik be a 171 ággyal működő kórház mindkét épületében. Ez év nyarától többek között új vezetékes és vezeték nélküli hálózat, új számítógépek és nyomtatók, modern klinikai szoftver, betegirányító rendszer, IP telefónia, a vagyonvédelmet segítő RFID rendszer, távfelügyeleti rendszer és számos más újdonság segíti a betegellátás színvonalának és a működés hatékonyságának növelését.

A projekt célja olyan infokommunikációs rendszer kialakítása, amely a kórház számára jelentős minőségi javulást hoz a betegellátásban, az orvosi munka hatékonyságának a növelésében, a kórház jelentési kötelezettségeinek teljesítésében és nem utolsósorban az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásban. Mindemellett egy olyan példa értékű együttműködési modell jön létre, amely a jövőben számos más magyarországi kórháznál referenciaként alkalmazható a magas minőségű hálózati infrastruktúrák kiépítésére és üzemeltetésére. Hosszabb távon hasonló rendszerek kiépítésével és több kórház bekapcsolásával olyan egységes és hatékony rendszer teremthető meg, amely a hazai egészségügy egészének színvonalát javíthatja.
Az összesen 130 millió forintos beruházást a Cisco Magyarország 65 millió forint értékű eszközzel és 5 millió forint értékű szolgáltatással, míg a Magyar Telekom T-Systems 20 millió Ft értékű eszközzel és 30 millió forint értékű szolgáltatással támogatja. A támogatás keretében 3 évig adja a T-Systems az eszközök üzemeltetését és a szolgáltatásokat. A kórház 10 millió forint önerővel járul hozzá a fejlesztéshez, és emellett további évi 10 millió forintot fordít a rendszer üzemeltetésére. Papp István, a Cisco regionális igazgatója és Tankó Zoltán, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a T-Systems vezetője ünnepélyes keretek között adta át az adományt jelképező csekket dr. Velkey Györgynek, a Bethesda Kórház főigazgatójának.

Az átfogó fejlesztés keretében megújul a kórház teljes informatikai rendszere, így számos – még Nyugat-Európa legfejlettebb országaiban is újnak számító – eszközzel és szolgáltatással vértezik fel a kórház egészét. A fejlesztés a következő főbb területekre terjed ki.
Új (konvergens) IP hálózat, amely megfelelő sávszélességet biztosít az intézményen belüli illetve a külső kommunikációhoz a hang-, a kép- és adatforgalom számára.

Vezeték nélküli (wifi) hálózat a vezeték nélküli eszközök használatához.
IP telefónia (ingyenes hívás hálózaton belül, videokonferencia, telekonzílium, egyéb szolgáltatások)Integrált mobil-IP telefónia, amely révén a kórházon belül ingyenesen telefonálhatnak az alkalmazottak az erre alkalmas mobil készülékeikkel.

MedWorkS kórházi rendszer, amely a betegellátás összes területét lefedi.
Beteghívó rendszer a várakozási idő csökkentésére.
RFID rendszer az orvosi készülékek nyilvántartására, kórházon belüli lokalizálására.

Távoli elérés, amely révén a vezetők kívülről is hozzáférhetnek a munkájukhoz szükséges adatokhoz, valamint a háziorvosok megtekinthetik betegeik leleteit.
Internetsarok az alkalmazottak és a látogatók számára.
Elektronikus aláírás a dokumentumok hitelesítéséhez.
Új hardver és szoftver infrastruktúra (PC-k, nyomtatók).
Vezeték nélküli eszközök (Tablet PC, PDA).
Távoktatási lehetőség a szakmai képzésekhez.
A két vállalat közel egyéves folyamat során választotta ki a Bethesda Gyermekkórházat. A kiválasztás szempontjai között a jól definiálható projekt-méret, az átlátható kórházi működési folyamatok, a pozitív vezetői hozzáállás, a kórház részéről a projekt sikerre viteléhez szükséges szakértői háttér biztosítása valamint a saját hozzájárulás szerepeltek.

"Bár az intézményünk új informatikai rendszere most nagyrészt adományokból jön létre, a hazai kórházak számára a közeljövőben elérhető fejlesztési források révén mások is hasonló modernizálást hajthatnak végre. Így azon túl, hogy ez a beruházás most a mi orvosaink munkáját és kis betegeink gyógyítási feltételeit javítja, a bevezetési és működtetési tapasztalataink a többi kórház számára is mintaként szolgálva az egész egészségügy javulását segíthetik elő." – nyilatkozta Dr. Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója.

"Az üzleti szektorban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan az egészségügyi döntéshozók is felismerték, hogy a hálózat rendkívül fontos szerepet játszhat stratégiai céljaik elérésében. A Bethesda Gyermekkórházban megvalósuló projekt keretében szeretnénk Magyarországra is elhozni a 21. századi orvosi ellátás biztonságos és átfogó informatikai alapjait. Az egészségügyi intézmények esetében az intelligens hálózatok olyan digitális idegrendszerként működnek, amely összeköti egymással a különböző egészségügyi alkalmazásokat, rendszereket és eszközöket, legyen szó vezeték nélküli berendezésekről, távdiagnosztikáról, a specialisták közötti virtuális konferenciákról, vagy éppen a betegek és családtagjaik kapcsolattartását vagy a páciensek kikapcsolódását szolgáló alkalmazásokról." – mutatott rá Papp István, a Cisco regionális igazgatója.

"A Magyar Telekom éves szinten több mint 110 millió forint pénzadományt oszt szét alapítványok, egyesületek között, és ezen belül kiemelten kezeli a gyermekek egészségügyi és szociális problémáinak kezelését. A vállalatcsoport korábbi adományozási gyakorlatához képest újszerű módon a Bethesda Kórháznak nyújtott adományában a korszerű technológiák alkalmazásán alapuló saját megoldásaival és tudásának, tapasztalatainak kamatoztatásával lesz aktív részese egy korszerűbb, a betegellátást magasabb szinten támogató infokommunikációs infrastruktúra megteremtésének" – mondta Tankó Zoltán, a Magyar Telekom T-Systems üzletágának vezetője.

Kedves Rosta!

Ez cikk a szoptatás hatásairól azért elég jól mutatja, h. akár tudományos kutatásokra hivatkozva is lehet rossz felé fordítani a közvéleményt.Anővérem a 70-es években szült, általában nem szoptattak az asszonyok- valahogy beléjük oltották, h. ez már olyan maradi dolog, hogy ne mondjam primitív,s ez el is érte a célját,mivel nem volt rá szükség, el is apadt az anyatej legtöbb esetben.

Ha valóban igaz,h. a tápszerrel táplált csecsemők kisebb inteligencia hányadost érhetnek el, mint a szoptatottak, akkor nem sok jót várhatunk, hiszen ma aktív részesei a társadalomnak azok a csecsemők, akiknek az édesanyját meggyőzték ezek a divatos tápszeres propagandák.

Azért ez szerintem nincs így. Elismerem a szoptatás előnyeit, hála Istennek élhettem minden gyerekemnél vele.Ma is bennem van az az érzés, ahogy szoptatás közben nézzük egymást, emellett nagyon kényelmes volt.Azért oda kellett figyelni, mit eszik az ember, de például aztán az átállás a kemény eledelre zökkenőmentesen, gyorsan lezajlott.Azt nem tudom, h, az inteligencia hányadosukon mennyit emelt ez-hála Istennek, jófejű gyerekek, ...ismerek viszont valakit, aki egy percig sem szoptatta a fiait, mert egyszerűen nem volt teje, és mindkét fiú orvos lett- persze, lehet, ha szoptatta is volna őket, akkor hamarosan Nobel-díj várományosok is lehetnének.-

A múltkor akadt egy kis problémám a női dolgokkal, felkerestem az orvosomat. Elmondtam a panaszomat, erre kétszer is megkérdezte, h. szoptattam-e a gyerekeket, meg hogy dohányzom-e.
Csodálkoztam a dokin, h. csak ez érdekli, /biztosan valami tanulmányt készített, s abban ez volt a kulcskérdés/.-miért, akkor már semmi bajom nem lehet? bár úgy lenne...