pauler írta:
A református felekezetben sok fajta misszió is beindult a rendszer váltást követően.
Olyan helyeken is épültek templomok és gyülekezetek, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. (Dunaújváros, korábban Sztálin város)
Szóval nem igaz az, hogy ne indult volna el a misszió, de ha valaki a jogosan visszajáró épületektől meg akarta volna fosztani a történelmi felekezeteket, az még nehezebb helyzetbe hozta volna őket, aminek nem látom az értelmét hívő szemmel.
Én a magyarországi helyzetet pontosan nem ismerem, de pl. a főoldalon éppen most tájékoztat egy cikk arról, hogy milyen misszió indult el a rendszerváltás után pl. a lakótelepeken:
Írd meg, amiket láttál” a lakótelepen!?Több mint kétmillió ember él panelházakban Magyarországon.
Évtizedekig nehezen jutott el hozzájuk az evangélium, az utóbbi 20 évben azonban jelentős változást értek el lelkészek, gyülekezetek.
Erről az örvendetes növekedésről, a hozzá vezető - nem mindig egyszerű - útról, nehézségekről és örömökről tesznek bizonyságot lelkészek és gyülekezeti tagok az „Írd meg, amiket láttál" című könyvben, amelyet Czövek Tamás szerkesztett.
A kötetben hét gyülekezet (négy fővárosi és három vidéki) történetét, missziói stratégiáit ismerheti meg az olvasó.
Az alkotást nem csak lelkipásztoroknak szánják.
Őszintén missziós sikerekről, kudarcokról
A könyv ötlete 8-10 évvel ezelőtt vetődött fel először egy panelkonzultáción - meséli portálunk kérdésére Czövek Tamás lelkész, főiskolai tanár, a könyv szerkesztője -, őt személy szerint Lovas András lelkésztársa kereste meg a feladattal. A tényleges munka 2008 decemberében kezdődött el; a könyvön számos lelkész és gyülekezeti tag is dolgozott - utóbbiak bizonyságtételének külön fejezete is van a könyvben, amelyet a Kálvin Kiadó jelentett meg.
A kötetben a Budapest-Gazdagrét, Budapest-Káposztásmegyer, Budapest-Rákoskeresztúr, Budapest-Őrmező, Pécs-Kertváros, Miskolc Avas-Dél és Szigetszentmiklós-Újváros lelkészei és gyülekezeti tagjai vallanak arról, hogyan formálódott missziói szemléletük, munkatársi közösségük, és milyen sikerek és kudarcok között alakultak gyülekezeteik.
Tankönyv?
„A célközönség elsősorban a Magyarországi Református Egyház" - hangsúlyozza - „és annak lelkészei, akik olyan munkát végeznek, amelyben ez a könyv segítségül szolgálhat számukra." A szerkesztő a kötetet ajánlja még gyülekezeti tagoknak is, „azoknak, akik hasonló környezetben élnek, és hasonló kérdésekkel vívódnak."
„Azok a módszerek, problémák és kérdések, amelyekkel ezek a gyülekezetek küszködtek és küszködnek, jó néhány esetben - bizonyos módosításokkal és átgondolással - alkalmazhatóak, az adott gyülekezetre formálhatók" - szögezi le a lelkész, és hozzáteszi: nem szabad elfelejteni, hogy városi lakótelepi gyülekezetekről szól a könyv, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni egy stratégia- újrafelhasználás esetén.
Tankönyvről beszélünk-e? - teszem fel a kérdést a szerkesztőnek. „,Szerintem ezt egy gyülekezetépítést tanító tanártól kellene megkérdezni" - válaszol mosolyogva, majd hozzáteszi - „ez inkább ismertető, valamint kritikai kiértékelése az elmúlt évek munkájának."
És ez csak egy missziós terület a sok közül.
Nálunk is folyt az ifjúsági- és gyermekmunka már a szocializmus éveiben is, "fű alatt", a 90 -es fordulat után már csak a szervezeti keretet kellett létrehozni, s az új lehetőségeket kiaknázva, nyíltan lehetett evangéliumi táborokat szervezni.
Természetesen a legértékesebb pillanatai ezeknek a táboroknak azok voltak, amikor arról tettek bizonyságot fiatalok, hogy átadták az életüket az Úr Jézusnak. Több lelkész került ki ezekből a sorokból, s hiszem, hogy a szószéken is hirdetik a megtérés szükségességét.