Nx reformátussága (és Péteré is, persze) számomra az etalon, nincs rajta mit megkérdőjelezni

Ki beszélt itt Péterről, a presbiterről?

Mondta valahol a Nemosinex, hogy ő református? Nem emlékszem ilyesmire. Nem okos dolog másba olyasmit belebeszélni, amit esetleg az nem is vállal...

igen, mondta

Péter reformátusságát valóban nem vonta senki kétségbe, az volt benne az infó tartalom, hogy számomra ő is egy ETALON.

amúgy egy gyülibe járnak

Így már értem. A változatosság kedvéért exrefis, net2rist, nemosinex mellett még te is felsorolod, hogy ki a számodra kóser. És az újdonság az, hogy ebbe még a Péter is belefér. Ezt a nagyvonalúságot...!

Kedves Indu!

Nemosinex írását Net jól értelmezte.
Arra a felekezetre én sem vágyom, amelyik önmagát tökéletesnek tartja. (ezért számomra nagyon idegen a HGY) Azzal az emberrel beszélgetek a legkevésbé szívesen, aki önmagát tökéletesnek tartja és ezért lenézi a másikat.
Hogy mennyire nem tökéletes az a gyülekezet, ahova járok, azt Ex még csak nem is sejti, vagy sejtheti. Ő csak néha "kihall valamit a gyerekek veszekedéséből", de nem él itt közöttünk, ezért azt sem látja, amikor a "két kisebbik segít egymásnak a vacsora elkészítésében".
Viszont van egy tökéletes Ura a felekezetünknek! Olyan Úr, aki tökéletesen elfogadja a tökéletleneket és kegyelme által MEGŐRZI a benne hívőket!
Még az antiszemitákat is képes megváltoztatni, képes arra, hogy egy pogány ember megszeresse Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét.
Sőt, még egy zsidó ember felsőbbrendűségét is képes alázattá formálni!
Mind a kettőre láttam már példát.
Annyira tökéletes Jézus Krisztus, hogy a különböző felekezetekben élő gyermekeit is képes elfogadni és szeretni. Na ez már nem emberi és nem is az enyém.
Nemosinex kicsit kikelt magából és olyat írt, amit lehet rosszul is értelmezni.
Főleg akkor, ha én személy szerint meg vagyok említve a levél végén.

Ex, arról szól, hogy azelőtt a templom előtt, ahova most járok, a villamosok megálltak, mert a tömeg miatt nem tudtak tovább menni az utcán. És ebben az időszakban a párt vezetői és a kollaboráns lelkészek eltávolítottak minden olyan embert a NAGYOBB gyülekezetekből, akik az Isten szeretetét és hatalmát hirdették. Voltak akik átmentek olyan felekezetekbe, akik kicsinységük miatt nem voltak szem előtt és voltak olyanok akik hatalmas harcok árán, de maradtak. És voltak olyanok akik ezen deportált lelkészek által hitre jutottak, sőt még ebben az időben új templomot is építettek.

Kedves Péter!

Nekem értékes, és fontos, hogy féltőn szereted az egyházadat. És sajnálom, hogy emiatt olyan sebeket is elszenvedsz, amit nem neked szánnak személy szerint. De megértem, hogy itt árukapcsolás van

Üdv:
Indu

Péter!
Félreértettél. Ez nem neked szólt:

Bocsánat, hogy nem voltam egyértelmű, és fájdalmat okoztam.

Üdv szeretettel,
nX

Kedves Indu!

Valóban én is azonosítom magam több tekintetben is a ref. felekezettel, hiszen ez a lelki otthonom. Ugyan akkor még inkább szeretném magam azonosítani Jézus Krisztussal, hiszen enélkül semmit sem ér egyik felekezethez való tartozásom sem.

Szia Ex!

Nem lehetne, hogy ne Exrefisnek szólítsalak? Nem jelentkeznél be más néven?
Szóval, rosszul értelmeztelek valóban. Nem a háború utáni időre gondolsz!
Bocsánat.....
A rendszer váltás utáni időkben jutottam én is hitre és még több százan abban a gyülekezetben, ahol most élek. Ezeknek a fiatal családoknak a többsége szinte semmit sem tudott korábban a keresztyén hitről.

Az anyagiak visszavétele fontos volt. Szükség van helyekre, ahol Istentiszteletet lehet tartani. (gondolom ez nálatok sincs másként) Fontos volt, pl. azt az iskolát visszakapnunk, ahol nem kell szégyelni, ha egy gyermek imádkozik az étkezés előtt és ahol szabadon lehet hirdetni Isten Igéjét. Hidd el, jelentős különbség van az itt tanuló diákok és egy normál általános iskolában tanuló diák között.
A református felekezetben sok fajta misszió is beindult a rendszer váltást követően.
Olyan helyeken is épültek templomok és gyülekezetek, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. (Dunaújváros, korábban Sztálin város)

Szóval nem igaz az, hogy ne indult volna el a misszió, de ha valaki a jogosan visszajáró épületektől meg akarta volna fosztani a történelmi felekezeteket, az még nehezebb helyzetbe hozta volna őket, aminek nem látom az értelmét hívő szemmel.

Azt, hogy nagy igazságosztó szerepben ki, illetve kik tetszelegnek kedves nemosinex nem lehet olyan nagy rejtély itt a fórumon. Talán értelmezni kellene például a te soraidat.

1. Közlöd, hogy Péter nagy igazságosztó szerepben tetszeleg
2. Közlöd, hogy antiszemita vagyok.
3, Közlöd, hogy ebben a szerepben Péter nem szól be nekem, mint antiszemitának, előrevetítve, hogy ezzel kvázi ő is antiszemita szerű képletbe vonható, de minimum felelősségre vonható. Amint te ezt teszed éppen.
4. Mindezek előtt közlöd Péternek, hogy a fentiek nem neki szóltak
5. Bocsánatot kérsz, hogy nem voltál egyértelmű és fádalmat okoztál
6. Mindezt a végére biggyesztett szereteteddel zárod le, mint minden beszólásodat

Az egészben az a kínos kedves nemosinex, hogy én még azt sem tudom ennyi fórumozás után, hogy te ki fia, borja vagy. Férfi vagy-e, vagy nő. Családapa, vagy családanya. Fiú, vagy lány. Most tudtam meg, hogy egyáltalán református vagy, nem valami elvarázsolt karizma, vagy más egyéb szabadúszó. Ennyi nem derült ki eddig rólad.

Miközben neked szinte szabad belátásod van az életembe, egyszer csak arra ébredek, hogy egy valamilyen him-e, vagy nős-e valaki az exrefis által elindított református ítélgető mámor közepében bírálgatja a presbiterét valami általa nekem ítélt antiszemitizmus miatt.

Nemosinex! Mutatkozz már be légyszíves!

Én a magyarországi helyzetet pontosan nem ismerem, de pl. a főoldalon éppen most tájékoztat egy cikk arról, hogy milyen misszió indult el a rendszerváltás után pl. a lakótelepeken:

Írd meg, amiket láttál” a lakótelepen!?
Több mint kétmillió ember él panelházakban Magyarországon.
Évtizedekig nehezen jutott el hozzájuk az evangélium, az utóbbi 20 évben azonban jelentős változást értek el lelkészek, gyülekezetek.
Erről az örvendetes növekedésről, a hozzá vezető - nem mindig egyszerű - útról, nehézségekről és örömökről tesznek bizonyságot lelkészek és gyülekezeti tagok az „Írd meg, amiket láttál" című könyvben, amelyet Czövek Tamás szerkesztett.
A kötetben hét gyülekezet (négy fővárosi és három vidéki) történetét, missziói stratégiáit ismerheti meg az olvasó.
Az alkotást nem csak lelkipásztoroknak szánják.
Őszintén missziós sikerekről, kudarcokról
A könyv ötlete 8-10 évvel ezelőtt vetődött fel először egy panelkonzultáción - meséli portálunk kérdésére Czövek Tamás lelkész, főiskolai tanár, a könyv szerkesztője -, őt személy szerint Lovas András lelkésztársa kereste meg a feladattal. A tényleges munka 2008 decemberében kezdődött el; a könyvön számos lelkész és gyülekezeti tag is dolgozott - utóbbiak bizonyságtételének külön fejezete is van a könyvben, amelyet a Kálvin Kiadó jelentett meg.
A kötetben a Budapest-Gazdagrét, Budapest-Káposztásmegyer, Budapest-Rákoskeresztúr, Budapest-Őrmező, Pécs-Kertváros, Miskolc Avas-Dél és Szigetszentmiklós-Újváros lelkészei és gyülekezeti tagjai vallanak arról, hogyan formálódott missziói szemléletük, munkatársi közösségük, és milyen sikerek és kudarcok között alakultak gyülekezeteik.
Tankönyv?
„A célközönség elsősorban a Magyarországi Református Egyház" - hangsúlyozza - „és annak lelkészei, akik olyan munkát végeznek, amelyben ez a könyv segítségül szolgálhat számukra." A szerkesztő a kötetet ajánlja még gyülekezeti tagoknak is, „azoknak, akik hasonló környezetben élnek, és hasonló kérdésekkel vívódnak."
„Azok a módszerek, problémák és kérdések, amelyekkel ezek a gyülekezetek küszködtek és küszködnek, jó néhány esetben - bizonyos módosításokkal és átgondolással - alkalmazhatóak, az adott gyülekezetre formálhatók" - szögezi le a lelkész, és hozzáteszi: nem szabad elfelejteni, hogy városi lakótelepi gyülekezetekről szól a könyv, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni egy stratégia- újrafelhasználás esetén.
Tankönyvről beszélünk-e? - teszem fel a kérdést a szerkesztőnek. „,Szerintem ezt egy gyülekezetépítést tanító tanártól kellene megkérdezni" - válaszol mosolyogva, majd hozzáteszi - „ez inkább ismertető, valamint kritikai kiértékelése az elmúlt évek munkájának."


És ez csak egy missziós terület a sok közül.

Nálunk is folyt az ifjúsági- és gyermekmunka már a szocializmus éveiben is, "fű alatt", a 90 -es fordulat után már csak a szervezeti keretet kellett létrehozni, s az új lehetőségeket kiaknázva, nyíltan lehetett evangéliumi táborokat szervezni.
Természetesen a legértékesebb pillanatai ezeknek a táboroknak azok voltak, amikor arról tettek bizonyságot fiatalok, hogy átadták az életüket az Úr Jézusnak. Több lelkész került ki ezekből a sorokból, s hiszem, hogy a szószéken is hirdetik a megtérés szükségességét.

Rosta, Nemosinex két találkozón is felfedte a kilétét. az egyiken én sem voltam, a télin viszont volt lehetőségünk beszélgetni. Ha eljöttél volna, te is megismerhetted volna.
azon viszont csodálkozom, hogy semmi nem derült ki róla előtted az írásai alapján/tudod, nemcsak írni kell, olvasni is /

Kedves Rosta!

Nemosinex a testvérem Jézus Krisztusban. Én ennyit szerettem volna bemutatni neked belőle és közben azt is bemutattam, hogy mennyire nem vagyok képes pontosan írásban kommunikálni, hogy lehet elbeszélni egymás mellett.


Kérlek Titeket TESTVÉREIM szenvedjétek el egymást szeretetben, nem miattam, hanem a mi Urunk miatt!
Én is megpróbálom.

Sajnos tényleg nem tudtam megállapítani róla semmit. Nyilván ez az én szegénységi bizonyítványom is, de csak annyit tudok csak, hogy tanult ember, néha okosakat ír, néha teljesen keresztbe tesz ennek, nem tudok kiigazodni rajta. Mivel személyeset nem hoz szóba, nem tudok róla semmit.

Rendes szokása, hogy bármit is ír, ha éppen arról is szól, hogy valakit meg kell nyuvasztani, a végére oda teszi mindig, hogy szeretettel. Na ebből legyek okos...!

Kedves Péter!

Nem igazán értem, hogyha a fórum hitgyülis, karizmatikus ihletésű szárnya beindul egy jó kis református fasisztázásra, mert éppen olyanja van, miért kell normális embereknek is beszállni ebbe provokációba? Miért kell indunak és nemosinexnek, mint reformátusnak betámogatni ezt? A Ravasz püspökünket, meg az egész egyház sározását hogyan lehet jó néven venni és támogatni reformátusként?

Azt a Ravasz püspököt támadják, aki kiállt a deportálások ellen, aki tiltakozásul számos körlevelet adott ki akkor, amikor ezért elvihették volna őt is. Akinek a veje a Bibó István mélyen tisztelte és becsülte azt, amit a zsidó kérdésben tett.

Ha valaki, hát a Bibó csak tudta mit beszél, hiszen ő a konszenzus ebben a kérdésben és közelről látta a történteket. Erre jön az exrefis és tényleg méltatlan disznóságokat mond mind a Ravaszról, mind a különben senki által tökéletesnek nem mondott egyházunkról önmaga és a hitgyüli nevében. Tartok tőle, hogy tényleg megrendelésre, vagy valami hitgyülis megfelelésre teszi, amit tesz.

És erre egyes reformátusok ujjonganak ezen és mutogatják, hogy mindez kevés, a körünkben is tombol az antiszemitizmus! Lassan már te is az leszel, ha nem állsz közéjük. És a végére odaírják, hogy mindez szeretettel történik!

Kedves református Testvérek olyan jó lenne, ha valakinek valami gondja van, ne privátban levelezze le azt, hanem hozza csak ide a fórumra. Ne taktikázzon, támadjon, majd visszahúzódjon, hanem érveljen, ha már odaállt valami mellé. Ne képes beszédekben példálózzon és főleg annak mondja amit akar, akinek szánja. Ha pedig betart valakinek, akkor ezt vállalja be és ne írja oda, hogy szeretettel.

A szemtől szembe őszinteség nagy kincs! Éljünk vele!

Kedves Rosta!

Én sem tudom ezt támogatni. Fáj, amikor a "szomszéd lakó" átkiabál, hogy "rettentő rosszak a gyerekei, nevelje meg már őket!"
De az is fáj, hogy tényleg néha elviselhetetlenek a gyermekek.

Igazad van neked is és Ex-nek is.
Neked abban, hogy egy ilyen nyíltan provokáló támadásnak ellent kell állni, azok miatt is, akik ebben a felekezetben Jézus Krisztusban hisznek.
Ex-nek abban, hogy pl. HL nyíltan antiszemita, keményen zsidóság ellenes és hogy a történelmi felekezeteken belül élnek olyanok, akik zsidó ellenes érzéseket táplálnak.
És ez sem jó.

És akkor most Reb Tevje azt mondaná, "Neked is igazad van!"