Kedves Tiv!

Bocs, hogy csak most reagálok, de ez nálam így megy. Nem mindig jutok gépközelbe. Kérdésedre, amely szerintem egyáltalán nem kötekedő, az alábbiakban próbálok válaszolni.

A Heidelbergi Káté tul.képpen a konfirmáció tananyaga. Abban segít, hogy a hívő ember – kérdezz felelek formában – megértse, mi is az amire azt mondja, hogy „Hiszek benne”. Szó van benne az ember nyomorúságáról, Krisztus áldozatának jelentősségéről, a sákramentumokról (keresztség, úrvacsora), a Tízparancsolatról, a Hiszekegyről és aMiatyánkról. Ha egy kicsit belenézel láthatod, hogy az emberben felmerülő kérdésekre igyekszik választ adni.

Azért írtam, hogy annyit ér, amennyit betartanak belőle, mert ezt hittel lehet csak elfogadni. Ha csak elolvasom és bevágom, mert ezt kell tudni a konfirmáción, úgy nem ér semmit. Ha divatból csináljuk, vagy azért, mert úgy illik, akkor nem sokat ér. Annyit azonban mégis, hogy magvető szerepe van. Aztán majd a Szentlélek elkezd munkálkodni az emberben. Volt már rá példa, hogy a kősziklát szétporlasztotta és termés lett benne. Persze egy termő talaj is válhat sivárrá. Mai életünk különösen alkalmas arra, hogy a tiszta búzába bogáncskórót szórjanak és az elburjánozzon.

Én kb. második olvasatra kezdtem valamit érteni belőle, és a mai napig is sokszor előveszem. Ahogy olvasom a Bibliát, mindig beugrik valami új, amit eddig nem értettem. Ilyenkor a Kátét is előveszem, hogy ő milyen idézeteket talált még a témához. Ez a jó pap holtig tanul esete.

Kedves Tiv. Én azt tanultam, hogy a magam vallását szeressem, másét tiszteljem. Te se változz meg azért, mert mást hiszel. Nem annyira más az. Az ösvény keskeny és mindenki számára nehezen járható. Te ráléptél. Miért fordulnál vissza. Ha a Szentlélek benned ezt munkálja, akor ne tégy másként.

Üdvözlettel: Zsolt

Kedves Tiv!

Jól érted és köszi a választ. Tényleg jól estek soraid. Pontosan az Úrnak szólnak a válaszok. Egyébként, hogy mennyire magvető jellegű ez a konfirmációkor arra jó példa lehet, hogy minden héten van felnőtteknek is egy kátémagyarázatos istentisztelet. Ott az ember, ha hittel figyel hirtelen megért mélyebb dolgokat is. Ezért mondtam, hogy lámpatartóhoz hasonlítanám leginkább. Nem helyettesítője a törvénynek és az Evangéliumnak semmiképp. Inkább útmutató és gondolatébresztő.

Míg ezt írtam, eszembe jutott a 150. zsoltár. Abban van írva valahogy így: "Dícsérjétek az Urat hangos citerákban és mindenféle muzsikákban..."

Tehát nem a hangszer (értsd itt, felekezeti hovatartozás) a lényeg, hanem a tiszta muzsika. Furcsán néznének a kamarazenészek a hegedűsre ha azt állítaná magáról, hogy ő az igazi hangszer, a többi nem számít. Néha a dobra is szükség van, vagy a harsonára. Elképzeltem a Te Deum-ot hárfával és fuvolával kísérve. Elég furcsán hangzana, amikor azt éneklik, hogy "és mennyei zengő hangon szólnak a harsonák."

(Látszik, hogy kezdődik az ökumené hete, kezdek ráhangolódni )

Fel sem tetem volna a kérdés ha láttam volna valamit nálunk.
De legalább nálatok működik.

Jó, hogy a ti gyülekezetetekben.
Most örüljek vagy irigykedjem?

szönöm hogy örömömre voltál az Úr áldjon meg érte.

Kedves Tiv!

Református gyülekezetbe jársz?

Kedves Tiv!

Téged nagyon szeret az Úr, mert megdorgál. És megvan az a képességed, hogy látod a jót és a rosszat. Ez a Lélek munkája. Ne add fel. A refiseket biztasd, a pünkösdieket pedig erősítsd. Ez nem kétkulacsosság, hanem küldetés.

(Engem is egyszer elkap a főnököm majd, hogy mit fórumozok munkaidőben? De nem tudom nem csinálni )

Jó egészséget és mielőbi gyógyulást. A lelked már egészséges.


Üdvözlettel: Zsolt

Füle Lajos
Ki Vele jár

Ki Vele jár, az meg nem szégyenül,
Nem védtelen és nem is úttalan.
Ki Vele tart, az soh’sincs egyedül,
Mindig a legjobb társaságban van.

Kedves Tiv!
Szeretettel cilla

Kedves Tiv!


Talán azért vagy ilyen állásponton velünk szemben, mert nem ismersz bennünket, nem ismered a gyülekezeteinket, nem ismered az erőfeszítéseinket, gondjainkat, harcainkat, örömeinket, bánatainkat, a tettekben is látható szeretetet.




A „testvérekkel” kapcsolatban:
Az Evangéliumot hirdetni kell, - kinek így, kinek úgy, és az Úr Jézusnak megnyerni embereket, kit így, kit úgy. Ezen nincs mit vitatni.
De jobban szeretném félni az Úr szavát annál, minthogy vegyem a bátorságot és kijelentsem valakiről, hogy nem a testvérem, ha ő már annak tekint engem az Úrban.
„..mert amilyen ítélettel ítélek, olyannal fogok ítéltetni..”
Hogy a gyermekkel együtt az Atyját is meg (magam pedig ezzel ki) ne tagadjam.

Isten áldjon meg, és vigyázz magadra.
Ha jót is tanultál és kaptál itt, emlékezz arra és tartsd meg, ha nem, verd le a port a lábadról.
Menni sokszor könnyebb, mint maradni.

üdv
fony

S ugyan ki mást kellene megítélni, mint azokat, akik "közöttünk sürögnek"? Mit mond az Ige?

"Mert mi közöm ahhoz, hogy kívülállókról is ítéletet tegyek? Avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek ítéletet? A kívülvalókat pedig majd Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül!" (I Kor 5, 12-13).

És nem tekintek rá úgy, mint egy tökre, mert akkor én lennék a legnagyobb dinnye a világon.

előre a DINNYE-MENTES JÖVŐÉRT