OFF
Privátban megírtam..

ON

Kedves Péter a próféták nem kegyelem álltal,hanem Isten szeretetük álltal kerültek a mennybe.

Ugyan akkor igazad van minden ember kegyelemre szorul,akinek a
lelke nem szentelődött meg,
így természetessen én is.

A valódi Szentek akiknek a lelke
megtisztult teljessen és a megszentelődésük befejeződött,
azok nem szorulnak már kegyelemre.
Mivel nincs mit megitélni bennük,ezért nem fognak megitéltetni sem.

Számomra a "cél "nem az,hogy kegyelemből üdvözüljek,hanem,hogy ne legyen
bennem semmi sem ami megitélhető.

Kedves Fony

Mint gondolom tudod két személy közötti kapcsolatnak a feltétele mindig kettös.

Mind a két fél részéről szükség van
aktivításra a jó kapcsolathoz.

Ha azt elfogadjuk,hogy Isten aktivítása felénk maximális,akkor csak a saját
oldalunkon lehet az ok ha mi magunk
tökéletlenek vagyunk amelett,hogy
Istennel van élő kapcsolatunk.

Ezért írtam,hogy az embernek kell,elfogadni 100%.ossan Istent.

Azt természetessen már elfogadtam,hogy Isten elfogadott engem.

Kedves Gábriel!

Hogyan képzeled el az ember 100%-os aktivitását Isten felé?
Te mit értesz ez alatt?
Isten mit vár az embertől?

Kedves Fony

Engedd meg,hogy vissza kérdezzek,szerinted
melyik a legföbb Isteni parancsolat.

És a meglátásod szerinr betöltöd-e azt
100 %- ossan ?

Kedves Gábriel!

Első kérdésedre a válaszomat az alábbiakban találod:


1Jn. 3,16
Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.
1Jn. 3,17
Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete?
1Jn. 3,18
Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.
1Jn. 3,19
Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket,
1Jn. 3,20
hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud.
1Jn. 3,21
Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt;
1Jn. 3,22
és amit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte.
1Jn. 3,23
Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk.
1Jn. 3,24
Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és ezt, hogy ő bennünk van, abból tudjuk meg, hogy a Lelkéből adott nekünk.
1Jn. 4.
1Jn. 4,1
Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba.
1Jn. 4,2
Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van.
1Jn. 4,3
Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van.
1Jn. 4,4
Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.
1Jn. 4,5
Ők a világból valók, ezért a világ szerint beszélnek, és a világ rájuk hallgat.
1Jn. 4,6
Mi Istentől valók vagyunk: aki ismeri Istent, az hallgat ránk, aki nem Istentől van, az nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét.
1Jn. 4,7
Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent;
1Jn. 4,8
aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet.
1Jn. 4,9
Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.
1Jn. 4,10
Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. [Mk 10,45; Róm 3,25]
1Jn. 4,11
Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást.
1Jn. 4,12
Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.
1Jn. 4,13
Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk.
1Jn. 4,14
És mi láttuk, és mi teszünk bizonyságot arról, hogy az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. [Jn 1,18]
1Jn. 4,15
Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben;
1Jn. 4,16
és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.
1Jn. 4,17
Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban.
1Jn. 4,18
A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.
1Jn. 4,19
Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.
1Jn. 4,20
Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.
1Jn. 4,21
Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.



A második kérdésedre a válaszom:

Emberi erőlködésből nem.
Ezért van szükségünk Isten kegyelmére.

Te jössz.

Kedves Fony

Kérlek nézd el nekem,hogy én szükebb szavú leszek
"parancsolatok terén" mint te voltál

De Istennek csak egy nagy parancsolata van,amin az öszes többi
parancsolat áll vagy bukik.

Ez a parancsolat a kulcs a többi betartásához,mert ha ez"fogyatékos"
akkor a többi parancsolat sem lehet
"teljes".


Mát.22.
36.Mester melyik a nagy parancsolat a tőrvényben ?
37.Jézus pedig monda néki:Szeresd az Urat,a te
Istenedet teljes szivedből,teljes lelkedből és teljes
elmédből.

38.ez az első és nagy parancsolat.

Mivel a teljes az egyben 100 % -ost is jelent,így
a kérdésem feléd az,hogy az első nagy parancsolatot
te betartod -e 100%-ossan ?

Azt írod,hogy az ember saját erejéből nem tuddja a parancsolatokat betartani,csak Isten segítségével,
ebben igazad van.

Ugyanakkor,Isten a parancsolatokat nem magának,hanem a tőle elszakadt embernek addta,
tehát azok betartásában az embernek is részt kell vennie aktívan.

Ha az első ,legfontosabb parancsolatot betöltöd ,akkor pedig tevékenyen részt is veszel benne.

Mert,ahogy Istenhez közelebb kerülsz"ami a te akaratodon épp úgy mullik mint Istenén"
úgy Isten által fogod egyre jobban betölteni a parancsolatait.

Ezért mondtam,az elején,hogy ha nem olyan a kapcsolatunk az Atyával mint amilyen Jézusé,volt
az azt jelenti,hogy mig Isten aktívítása kegyelme
100 %-os irányunkba,addig a mi aktivításunk
"ami a szabadakaratunkból származik"nem 100%-os
Isten irányába,ezért tökéletlen vele a kapcsolatunk.

Jézus az etalon a számunkra,Jézus nem azt mondta,
hogy kicsit hasonlítsunk hozzá,hanem,hogy pont olyanok legyünk mint Ő.

Ha pedig az első és legfontosabb parancsolatot 100%
ossan betöltenénk,akkor pont olyanok is lennénk mint Ő.

Ami leginkább a keresztényeket az én meglátásom szerint megakadályozza ebben, az az,hogy Jézusra mint tekintélyre néznek fel.

Pedig Jézus szolgálni jött az emberek közé és nem uralkodni felettük.

Azokat akik pedig elfogadták Őt,testvérének tartja,
és nincs semi féle alá-felé rendeltség testvér és testvér
között.

Jó, fogjuk rövidebbre.


Mát.22.
36.Mester melyik a nagy parancsolat a tőrvényben ?
37.Jézus pedig monda néki:Szeresd az Urat,a te
Istenedet teljes szivedből,teljes lelkedből és teljes
elmédből.

38.ez az első és nagy parancsolat.


Mikor szeretem Istent teljes szívemből, teljes lelkemből, teljes elmémből?

1Jn. 3,23
Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk.

…ha hiszek az Ő Fiának nevében.

A hit pedig akkor igazi, ha elkötelezett.
Vagyis, mivel saját erőmből képtelen vagyok megfelelni Isten elvárásának, mi lehet a megoldás?

Ha odaadom, a keresztség által elkötelezem magam Isten parancsolata szerint, az Ő Fiának, Jézus Krisztusnak

Nekiadom a szívemet, lelkemet, elmémet, a hibáival tökéletlenségeivel együtt, így leszek (és lehetsz) TELJESEN, egyszer s mindenkorra az Övé, Őbenne és Őáltala tudom teljes szívemből, teljes lelkemből, teljes elmémből szeretni parancsolatának engedelmeskedve Istent, az Úr Jézus Krisztus Atyját és a mi Atyánkat.

1Jn. 3,24
Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és ezt, hogy ő bennünk van, abból tudjuk meg, hogy a Lelkéből adott nekünk.

Ha pedig az ő Lelkéből ad nekünk, akkor Ő fogja megteremni bennünk a szeretet gyümölcsét is egymás felé.

Összegzés:
Az ember a teljességért sok mindent nem tehet, mint egyszerűen – engedelmeskedik Isten parancsolatának:

1Jn. 3,23
Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében..........
és

Ján. 15,13
Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
Ján. 15,14
Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.
Ján. 15,15
Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, a mit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.



A szülő barátja lehet gyermekének ha jó a viszony közöttük de testvérek soha nem lesznek.
A tekintély pedig nem attól függ, hogy én tekintélyesnek tekintek e valakit, hanem attól, hogy az illető valóban tekintélyes e.

De most már tényleg te jössz:

Hogyan képzeled el 100%-os aktivitásodat Isten felé?
Képes voltál, vagy leszel rá valaha? Cselekedetekből összejött vagy össze fog ez jönni?

Mert az eddigiekből az következik, - ha nincs 100%, nincs üdvösség sem.

Kedves Fony

A 100%-os aktivítást Isten felé csak egyféleképpen tudom elképzelni,
IMÁDNI ISTENT LÉLEKBEN


Mivel eben az esetben,a tudatom iránya evilágból,Isten irányába irányúl,így az adott emberi lelki állapotom fügvényében,többé-kevésbé maximálissan tudum betölteni a legföbb parancsolatot.

Mivel ebben az esetben nem a testet
hanem a lelket használom ,így szó sem lehet semmilyen testi cselekedetről.

Így amit teszek az nem a testtől hanem a lélektől származik.

Ha az "oltárra"helyezem emberi lelkem,akkor Isten Lelke foggja azt
megtisztítani és ezzel megszentelni.

Minnél többször teszed ezt ,az emberi
bünös lelked,annál jobban fog megtisztulni a büntől,Isten Lelke által.

Félreértés ne essék,nem a bünös ember tisztítja meg a lelkét,hanem
Isten,akinek az oltárára helyezi a
bünös, az emberi lelkét.

Ha az emberi testben levő lélek már
teljessen megtisztult,és benne nincs
semmi bűn,akkor itélet alá sem eshet,
mert nincs benne mit megitélni.
Ez az ember már valóban Szent,
mivel benne kizárólag a SzentLélek
az úr.

Mivel már többször is irtam,hogy nem vagyok Szent,így érthetően én magam sem vagyok képes a legföbb
parancsolatot 100%-ossan betölteni.

Abban viszont hiszek,hogy az ember képes ezt a parancsolatot is betölteni
100%-ossan.

Természetessen nem kell ahoz 100%
os tisztal élekkel rendelkezni,hogy az
ember üdvözüljön.

Ha azonban a testedben levő lélekben bűn is van,akkor megitéltetsz.

Ha azonban nem csak mondod"hanem úgy is érzed"hogy kegyelemre szorulsz,akkor sok bűnöd megbocsáttatik.

Jézusban büntelenséget csak az élvez aki általa is cselekszik.

Jézus által cselekedni pedig ugyan az
mintha Isten által cselekednél.

Mivel Jézus ,Istenben van jelen.

Ezért amikor imádatban Isten irányába fordulsz,akkor az Atya ,a Fiú és a Szentlélek irányába is fordultál.

Kedves Gabriel!

Válasz a topikodban.
(Más Vallások Filozófiák)
Ne Off-oljuk szét Figyelő topikját.

Nem küldhetsz üres hozzászólást!

Kedves Tulip lehet, hogy igazad van, hogy a zsidó vallás nem volt szinkretista jellegű, de ez esetben nem velem kellene vitatkoznod, hanem Hahn István szellemi örököseivel, mert amiről beszélek, azt Hahntól vettem.

Hahn, aki rabbiképzőt végzett történészünk, és a zsidók nagy tiszteletben tartották mindig a tudását, a Szombat egyik jeles, állandó szerzője volt, lehet mondani, hogy a hazai zsidó szellemi élet csúcsa volt, ő írt egy esszékötetet, melyet volt szencsém olvasni, amelyben bőven ír a zsidó vallás kifejlődéséről, és a Jézus korabeli zsidó életről. Ebből a könyvből is szereztem szerény ismereteimet, amelyet olyan pici betűre vettél.

Hahn szerint tipikus szinkretista vallás volt a zsidó vallás a kialakulása folyamán. Nem véletlen, hogy az Ószövetség másból sem áll, minthogy a zsidóság legyen hű az ő Istenéhez, és másból sem áll a krónikája, mintsem abból, hogy éppen melyik uralkodó éppen melyik istennek hódolt.

Jézus korában sem volt ez másként. Akkor is a prozelitizmus dívott, és amint leírtam például a samáriai pogányok térítése folyt gőzerővel. Ha gondolod bővebben is írok a témáról.

Kérném ugyanakkor, hogy mond el, milyen irodalomra támaszkodsz, mert kíváncsi vagyok a forrásaidra...

Nem küldhetsz üres hozzászólást!

Kedves Sándor, ha neked az Ó és Új szövetség nem egységes egész, akkor semmit sem érthetsz meg a MEGVÁLTÁS-ból

Olyan mint ha az alsó emeletek hiányában akarsz beköltözni a 10 emeleti lakásodba.

Az egész Ó szövetség az Úr Jézus Krisztus eljöveteléről és megváltó munkájáról beszél.

Aki nem érti a zsidóság mibenlétét, az semmit sem ért Isten tervéből.

Kedves Magda már megint olyanba kotyogsz bele, amiről nincs valódi mondandód. Megkérlek, hogyha nem érted, miről folyik a vita, akkor ne szólj bele.

Légyszi!