Egy énekkel kezdeném:
Szerettem volna
Ref:
Szerettem volna nagyra törni,
megfejteni a titkokat,
a gondolatnak fecskeszárnyán,
bejárni kéklő ormokat.
De lassan-lassan már belátom
merőben más az én utam
a hétköznapok dzsungelébe
parancsolt vissza jó Uram.
1.Ormok helyett a földön járni,
apró csatákat vívni meg
a sorsom ez, nem zúgolódom
ti se szánjatok, emberek.
Ref:
2.Apró csavarnak is kell lenni,
hogy jól menjen a gépezet
parányi jel mégis szükséges,
némely betűn az ékezet.
Ref:
azért is kezdtem énekkel, mert ma pirosbetűs ünnepünk van: 25 éve volt az eljegyzésünk.
Aztán azért ezt az éneket énekeltem most/remélem tetszett?/, mert versbe szedve elmondja, amit én prózában megéltem.
Azt mondta tegnap este Ezüst,h. felesleges tanulni a lányoknak- én nem mondom ezt, pedig csak 3 évig dolgoztam a szakmámban, s már több, mint 20 éve itthon vagyok.A lányaimat is biztatom, tanuljanak csak, amihez van tehetségük, a főzés-sütés, háztartásvezetés egyéb dolgokat én közben beléjük csepegtetem.-
Nem szóltam azért sem eddig, mert a kérdés az volt: taníthat-e a nő...hát gondoltam, nem rontom a statisztikát az én helyzetem feltárásával.
Hozzám legközelebb áll a Példabeszédekből idézett "Vigyáz a házanépe dolgára"- mondhatom, ez a fő profilom.Segítőtársnak lenni a férjem mellett könnyű volt, mert valahogy úgy alakult az évek során, h. ő alkalmasabb volt a nyilvánosság előtt végzendő szolgálatokra, én pedig inkább hátulállva segítettem ebben. Fiatalkorunkban több bibliai történetet is színre vittünk, én mindig a súgó voltam, valahogy hozzámnőtt ez a szerep-
Amíg a gyerekek sorakoztak, a nap minden percét lefoglalták, nyugodt voltam. A család mellett volt lehetőségünk az ifjúsági munkába is bekapcsolódni- ebbe aztán valóban én csak hátulról, távolról, de egy szívvel-lélekkel a férjemmel-azonban idővel kiöregedtünk belőle, a gyerek is mind elmentek iskolába, s bár nekem a kezem mindig tele volt vagy tele kellett volna hogy legyen munkával, nagyon hiányzott még valami, lelki-szellemi munka.
Éppen azok a lelkésznők példája hatott rám ösztönzően, akik többgyermekes családanyaként még lelkészi szolgálatot is betöltöttek.
Persze, nem hagyhattam figyelmen kívül azt a tényt, h. ahhoz, h. a férjem elvégezhezze a dolgát, eltarthassa a családját, reggeltől estig lótott-futott, nekem itthon kellett lennem.
Most azt nem részletezem, h, milyen hatással volt rám a többéves hivatalos, bejelentkezési kötelezettséget jelentő munkanélküli helyzet,..ma hivatalosan a férjem alkalmazottja vagyok, direkt hoztak egy számunkra kedvező rendeletet,h. kínjaimnak véget vessenek.
hála az Úrnak, adott ebben is megoldást.
Időközben pedig rátaláltam a fórumra, számomra nagyszerű lehetőség, h. itt lehetek,ezt is egy szolgálati lehetőségként élem meg.