Ezt a topicot nem én nyitottam.

Viszont van egy másik topic, ahol esetleg megtalálhatnánk, csak egyenlőre érdeklődés hiányában szenved !

Észre sem veszed, hogy Ő is ezt mondta?

Ne fárassz.

Tiv:
mi a te elved?
Üsd, vágd a férgesét?

fárasztó együttérezni,
fárasztó megbocsátani,
fárasztó nem ítélkezni
fárasztó elolvasni, amit a másik mondott,

vannak ilyen fárasztó dolgok... tudom...

Akkor talán pihenj egyet, mielőtt a következő hozzászólásodat megfogalmaznád... Az az 5 perc talán nem is lesz elég...

Kedves Tavasz
Én nem ütlek te támadsz, már reggel úgy jelentkezel be.

Nézd ezt a topikot is hogy kezdted itt a beszélgetést előtte egy szót nem írtál be.
És a topik létrehozóját kioktattad hogy miről írjon ami neked elfogadható.

És most mit látsz a helyén.
„-”

Néhány hsz-szel odébb megtalálod a helyesbítést, ha érdekel.
De szerintem te semmi mást nem látsz, csak külsőségeket!

Kedves Gabi
Szerinted amit ti csináltok arról érdemes beszélni értékelni vagy elgondolkozni?

És ha mind ezt mégis megteszi valaki mivel lesz közelebb az Úrhoz?
A hasonló gondolkodásúval jól el bohóckodtok, de már tanulni egymástól sem tudtok.
Mert azt sem tudjátok elfogadni.

Sok sikert egymáshoz.

Egyet elárulok neked Tiv, számomra nem túl hiteles a te megtérésed, szerintem előbb kezd magadon a változást, mielőtt mást akarsz megváltoztatni, hagy ne kelljen olyannak lennem, mint te.

Volt pár beírásom, meg sem nézted, ellenben vádaskodsz megint.

Kedves Tivadar!
Szerinted amit Te csinálsz, arról érdemes beszélni értékelni vagy elgondolkozni?

És ha mind ezt mégis megteszi valaki mivel lesz közelebb az Úrhoz?
A hasonló gondolkodásúval jól? el bohóckodtok, de már tanulni egymástól sem tudtok.
Mert azt sem tudjátok elfogadni.
---------------------------------------------------------------------
Igen, én tudok Tőled tanulni!
Itt van, amit tanultam, és köszönöm szépen, már alkalmaztam is az életemre, és még nagyon sokszor fogom hasznát venni.
Kicsit most visszakanyarodok egy korábbi hozzászólásomhoz, sajnos ismételnem kell magamat, dehát hátha most az egyszer leesik, mit akartam mondani...

A bűn: - hogy úgy megbántottál a multkor, hogy egy napig nem ettem, sírtam, és nem volt a gyereknek se emiatt mit enni. Mert nem voltál hajlandó végigolvasni, hogy amit állítasz, az gyilkossággal egyenlő az én életemre nézve. Hiába figyelmeztettelek többször is.

az a szenvedés következménye: hogy Te olyan körülmények között, betegségedből úgy-ahogy gyógyultan éldegélsz otthon, és csöppet sem vagy boldog. Sajnos annyira szenvedsz miatta, hogy még a kiabálásomból is csak annyi jön le neked, hogy veled bohóckodom.
Önigazolásképp fitogtatod a megtérségedet, mert valamit azért muszáj felmutatni. És cserébe mindenkit hitetlennek és kisovodásnak, azaz ellenfélnek nézel, aki itt beszélget veled.

a megoldáső: hidd el, hogy szeretni akarunk Téged. Hidd el, hogy nem akarunk bántani. És fogadd el magadat olyannak, amilyen vagy, hiszen Jézus is úgy szeret, amilyen vagy. Fogadd el a szenvedésedet, és meséld el Jézusnak. Ő tudni fogja, hogyan szabadítson meg belőle. Mindegyikből!
Neki ugyanolyan értékes vagy, mint bárki más!

És ha ezt megteszed, csodákat fog rajtad keresztül véghez vinni.
Ne nekünk bizonygasd a megtértségedet, hanem élj vele, fordulj oda Jézushoz és kérj Tőle.
Gondolkozz el rajta, mire van leginkább szükséged... És azt kérd... Meg fogja adni.

Nem akarlak megváltoztatni csak azokkal beszélgetni akik az Úr Jézus körül forog gondolataik.
Ezekre a gondolatokra vagyok kíváncsi.

Az hogy te mit hiszel rólam, nos jogod van hozzá.

Engem ez nem zavar meg hogy az Úr Jézusé legyek.
Az már zavar hogy a te elképzelésed szerint kellene viselkednem vagy írnom, gondolkodnom.

Talán ha hagynád hogy mindenki elmondhassa amit gondol és nem ugranál neki mit egy...

Akkor talán vitatkozás nélkül beszélgethetnénk mi is másokkal.

Tudod azok akiket te nem kedvelsz azok is szeretnének egymással beszélgetni. Ha már veled nem tudnak.

És szerinted képes vagy az olyan beszélgetésre, amiben nincs ítélkezés, és pusztán a szeretet, a jóság, az alázat, az öröm, a békesség, a türelem ... vezetnek? Mert hogy ezt kéred tőlem is!
Hisz erről szól a megtérés, nem?

Kedves Gabi
Ahhoz képest hogy ok nélkül bántótál még egy bűnt is rám akasztasz most is.
Családi életed zűrzavarát rám kened.
Köszönöm.
Persze most a végén mert kifogyott a puskapor.

(de biztos vagyok hogy tömeg megint beindul és neked fog igazat adni)
Vérszomjra gyűl az éji vad.

Nekcsak egyet, hanem rögtön kettőt is!
Az egyik, hogy nem látsz, mert szenvedsz.
A másik, hogy nem tudsz nekem megbocsátani. Pedig én nem is bántottalak meg. Ha megbántottalak, akkor - sokadszor kérem - írd már le, légy szíves, hogy mivel! Hogy általánosság helyett konkrétan is bocsánatot kérhessek érte.

Nem lehet, hogy a saját problémáid bántanak Téged is?

Kedves Tavasz!

Bocs, eddig nem voltam gépközelben.

>Az ember valóban hajlamos a rossz cselekedetekre, de azért azt nem állítanám, hogy eleve a bűnös cselekedetek iránti vágy hajtja.
Ezt így én sem állítom. Inkább csak annyit, hogy bennünk van a rosszra való hajlam, tehát nem kell a szomszédba mennünk egy kis önzésért,hazugságért stb.stb Hanem már az egész pici gyerek is ügyesen előszedi, anélkül, hogy tanulta volna.

>Az emberek keresik a boldogságot, a "tökéletesedést", a harmóniát, ez IS belénk van "programozva".
Igen, mindenképpen. Ez az ember Istenarcúsága, vagyis, Isten képére teremtettünk, tehát keressük ezeket a dolgokat. Az a vízválasztó, hogy ki hol véli megtalálni. Mert az érzéki gyönyör is egyfajta boldogság, az önzésben is lehet harmóniát találni stb.
A nagy lépés, ha az embernek fáj a bűne, ha rájön, hogy bár akarja a jót cselekedni, de a vége mégis az önzés, a gonoszság. Még a jó szándék is kisiklik valahol.

Szóba került ez az ige is: Zsolt. 22,7-9.
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

Itt a szenvedő Messiásról van szó, aki a megalázott helyzetéről beszél. Nem arról, hogy az ember féreg.

Várom a véleményed!
I.