Zsolt írta:
Kedves Hozzászólók!
Végigolvastam az elmúlt délután "termését". Hát nem éppen a jó földbe hullot mag esetét példázza. Arra válaszoljatok, hogy
miért nem lehet egy csecsemőt megkeresztelni? Nem Isten teremtménye? Nem számít az Úr juhaihoz? Megtiltotta-e az Úr valahol is a csecsemők keresztelését? Akkor mi az ellenérzés tárgya?
Szerintem itt szentebbek akarunk lenni annál, aki csak azt mondta: "Legyetek szentek."
Net! Ezt írod:
Idézet:
pl. egyik fogadott lányom azért jár a baptista teológiára, mert a reformátushoz nem volt elegendő a katolikus keresztsége és nem-túl-régi refi konfirmációja...
Nem értem ezt az eszmefuttatást. A mi gyülekezetünkben is sokan vannak, akik gyerekként bérmáltak és később átjöttek hozzánk, mert itt érezték jobban Isten közelségét. Úgyhogy levonom a tanulságot:
Az élet bonyolult. Ne bonyolítsuk tovább.Kedves Zsolt!
Nem akartam ehhez a témához abszolút hozzászólni, de mintha egy kicsit szmorú lennél, ezért nem bírom ki.Engem gyermekként megkereszteltek, reformátusként, felnőtt fejjel visszatértem Isten útjára, mert bizony elég széles úton haladtam, nem a keskeny ösvényen.Akkor egy karizmatikus közösségben be is merítkeztem.Most visszatértem ismét a reformátusokhoz.Röviden a lényeg, hogy helyes cselekedet-e gyermeket megkeresztelni?Igen, mert Ő is Isten báránykája.Helyes-e felnőttként bemerítkezni?Igen, mert ha valaki éretten tér meg, bizony merítkezzen be
Tehát, magyarázatokat én nem fogok bővebben írni, mert nem is akarok, és nem is tudok.Sőt szerintem a szív állapota a legfontosabb.Van-e benne szeretet, mert a szeretet a legfontosabb.Mert akármit cselekszünk és szeretet nincs bennünk, bizony holt cselekedet az.Persze ezt nem én találtam ki.
Úgyhogy az élet tényleg bonyolult, de ettől függetlenül szerintem kell róla beszélni, és egy keresőnek szükséges is.Persze értelemmel és szeretettel, és nem egymás sértegetésével.
Mégegyszer szeretném hangsúlyozni, nem szeretnék válaszolni ilyen kérdésekre, hogy te miért mentél el a karizmatikusoktól, és most miért mész vissza a reformátusokhoz, stb, privátban sem.Ez Istenre és rám tartozik.
Tehát további jó beszélgetést, és Zsolt ne szomorkodj!
Zsolt 67,2
Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. Szela.
