Kedves Tavasz,
leírom kicsit részletesebben, talán akkor értelmesebbnek tűnik ez az magyarázat.
Régebben olvastam egy könyvet, címe: „Kérdések a kezdethez” (nektek is ajánlom jó szívvel), itt találtam azt a magyarázatot, amit a Bibliával összevetve hitelesnek találtam.
Az 1Mózes 2:7 alapján leszögezhetjük, hogy kezdetben csak EGYETLEN ember volt, akit Isten a föld porából alkotott, ez volt Ádám. Ezt követően alkotta meg Isten a hozzáillő asszonyt, róla az 1Mózes 3:20-ban ezt olvassuk: „Az ember Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek.”
Ez azt jelenti, hogy minden ember Ádám és Éva utóda! (Tehát, akik Nód földjén éltek, azok is)
Káin volt az első gyermekük, majd Ábel, és Sét, akiket a Biblia az első nemzedékből név szerint megemlít, de voltak más gyermekeik is:
„…Ádám nyolcszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.” Nem derül ki, hogy MIKOR születtek ezek a gyermekek. Néhányan közülük Sét születése előtt jöhettek világra. (Sét úgy lett megemlítve, mint aki pótolta Ábelt, és Ábel már felnőtt fiatalember volt, amikor a testvére, Káin megölte.)
Ha kizárólag a Bibliára hagyatkozunk, és nem az előítéleteinkre, mai közfelfogásra stb., akkor el kell fogadnunk, hogy abban az időben, amikor még csak az első nemzedék létezett, a férfiaknak a húgaikat vagy nővéreiket kellett feleségül venniük. Különben nem születtek volna meg a későbbi nemzedékek!
Ábrahámról tudjuk, hogy feleségül vette a féltestvérét /1Mózes 20:12/, és Isten megáldotta ezt a frigyet. Csak 400 évvel később adott Isten Mózesnek olyan törvényeket, amelyek tiltják az ilyenfajta házasságokat.
Ma a törvény tiltja testvérek, féltestvérek házasságát, mert a gyerekeik torzszülöttként jöhetnének világra. Ennek a szabályozásnak az oka a genetikán alapszik. Minden embernek két génkészlete van. (Kb. 30.000 génpár határozza meg egy-egy ember megjelenését, biológiai funkcióit.) Minden ember mindegyik génpárjának egyik génjét az anyjától, a másikat az apjától örökli. Minél távolabbi rokonságban vannak a szülők, annál valószínűbb, hogy génjeiknek különbözőek a hibáik. Így a gyerekek, akik mindkét szülőtől örökölnek egy-egy génkészletet, valószínűleg olyan génpárokat kapnak, amelyekben legfeljebb az egyik gén hibás. A jó gén hajlamos elnyomni a rossz gént, úgyhogy nem keletkezik nagy torzulás, pl. valaki teljesen eltorzult fülek helyett csupán görbe füleket kap.
Tudnunk kell: Az egész emberiség fokozatosan degenerálódik, mivel a hibák nemzedékről nemzedékre halmozódnak.
Testvéreknél az átörökítő anyaguk hasonló hibákat mutat, s ha a gyermek egy génpárban mindkét szülőtől a rossz gént örökli, súlyos torzulás következik be.
Ádámnak és Évának azonban még nem voltak felhalmozódott genetikai defektusai. Az első két ember a teremtés után testileg tökéletes volt. Minden, amit Isten alkotott, „nagyon jó” volt (1Mózes 1:31). A génjeik is tökéletesek, hibátlanok voltak! Amikor a bűn Ádám által (1Mózes 3:6 ; Róma 5:12) a világba jött, a tökéletes teremtett világ elkezdett degenerálódni.
Káin a földön született gyermekek első nemzedékéhez tartozott. Ő és a testvérei gyakorlatilag nem kaptak tökéletlen géneket Ádámtól és Évától, mivel a bűn és átok következményei még minimálisak voltak.
A másolási hibák felhalmozódása csak később kezdődött.
Mózes idejére, ami néhány ezer évvel később volt, a degeneratív genetikai hibák már annyira felhalmozódtak az emberiségben, hogy Isten törvényben tiltotta meg a testvérek és közeli rokonok házasságát (3Mózes 18-20)!
…
Nos, Tavasz és Andi, most mit gondoltok? Merült fel egyéb kérdés ezzel kapcsolatban?
B.
|