Kösz a beírást, öröm volt olvasni, tagnap mintha több lett volna, vagy azt csak álmodtam

Csak annyit húztam ki tegnapról, hogy múlt héten, mikor nagyon be voltam toja beállítottam a msn-re kimenő üzenetnek, hogy 'én még sose buktam meg vizsgán'.. aztán most hozzáírtam, hogy tényleg. És még elmeséltem, hogy ez közben nem is teljesen igaz, mert egyetlen uv-m igenis volt irodalomtudomány történetéből, a régiszépidőkben, Egerben. Mert akkoriban még nem volt ez a ronda neptun rendszer, és mondhattam azt, hogy ha most úvézhatnék azonnal, akkor visszaadnám ezt a tételt.

Szia Kamilla!

Örülök, h. túl vagy a vizsgákon,s hogy ilyen nagyon jó történetek során keltél át rajtuk.Dicsőség érte az Úrnak!

Most, h. visszagondolok az vizsgáimra- párról már meséltem itt-ott a fórumon- azt vonom le végkövetkeztetésül, amit akkor nem is tudatosítottam, nemcsak én vizsgáztam, hanem az Úr is. Kézzelfogható bizonyságát adta, hogy pontosan tudja előre-közben-utána a dolgokat.
Volt úgy, hogy hazaérve referáltam a lányoknak: reggel melyik Igét olvastam, pontosan ez hogy igazolódott be a vizsgán, és a Danka mutatta: nézd, libabőrös lettem ettől a nyilvánvaló dologtól, h. Isten ilyen közelivé vált, felismerhetővé tette magát előttünk.
"Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék",így mondom el, h. nem ismételtem vizsgát, s mind egyes lett/fordított osztályzásunk van/. Úgy a harmadik évfolyamtól kezdtem sejti, h. ez afféle kárpótlás az Úrtól, hogy nem mehettem pedagógiai pályára.
S nehogy a fejembe szálljon a dicsőség, az Úr arról is gondoskodott, a gyakorlatban már korántsem voltak ilyen kitűnő eredményeim- bár nagyon igyekeztem.Emlékszel,hogy írtam, a kamillához hasonló növény mennyire megkeserítette az életemet...Persze, így könnyebb volt feladni...

Hú, Erika, ez nem semmi, gratulálok! Nem nézel úgy ki, mint akinek a fejébe szállt a dicsőség. És az én fejembe se szállt semmi, csak most simánegyszerűen örülök, hogy így alakultak a dolgok, azt csak szabad.

kamilla!
Nagyon jól esik olvasni soraidat.

Magamba néztem: kezdem most egy kicsit nem szeretni azt az igét, hogy "keressétek először Isten országát, és ráadásul minden megadatik"
Elbíztam magam. Mert eddig megsegített az Úr Isten. Most meg lógatom a lábam, barangolok az internet szövevényes útjain, ahelyett, hogy a holnap leadandó dolgozataimat írnám. Az egyikhez még hozzá sem kezdtem, a másikból is csak a bevezető van meg.
Semmirekellő vagyok, úgy érzem

Gratulálok kamilla, Erika!

u.i.: bocs, hogy belerondítottam a naplódba. Csak ez jutott róla eszembe... majd törlöm...

Légyszi ne!!
Nem belerondítottál, hanem hozzászóltál, ez egész más

Nagyon gondolok rád!!! És nagyon remélem, hogy sikerült

Émmeg mától fogyókúrázom, mert vaddisznóra emlékeztető étkezési szokásaim lettek, és mindennek van határa azért.
- Nyár végéig meg kell tanulnom angolul annyira, hogy ősszel el tudjak menni nyelvvizsgázni.
- Amíg még nyitva van a központi könyvtár, össze kell fénymásolnom a szakirodalmat a szakdogámhoz, és szeptemberre legalább ötven százalékban meg kell írnom (amúgy Jenny, én meg ennyire vagyok lustoid, hogy 'csak' a szakdolgozatomat nem írtam meg . )
Ja, meg ki kell találnom, hogy mi legyen ősztől :S. Lehet, hogy részmunkaidőben vissza tudok menni. Nem tudom még.

Hát, én még ezeket se tudom, hogy hovamerre... amikor én ilyennek a közelében voltam utoljára, akkor volt egy rigó utca, aztán kész. Most meg ez egy dzsungel. Majd kikérdezgetem az angoltanár ismerőseimet (nincsolyansok, de pl. a kollégák a suliban, meg mintha itt egy anyukatárs is lenne. vagy ő németes? nembaj, azért biztos tudja)

Na, akkor mától fogyó.
Elköltöztek a szomszédaink, elmentek kertesházba. Az alattuk lakó pasi biztos örül neki, mert ő nem bírta a gyerekzajt - egy három- és egy féléves fiuk van, és rajcsúroztak időnként . Én nem örülök neki, mert én bírtam a gyerekzajt. Üres lett a folyosó. Most nekünk van kint a legtöbb cuccunk - eddig úgy nézett ki, mintha elviselhető mennyiségű cuccunk lenne kint.
Annyit tudok , hogy egy egyszem néni jön a helyükre. Egy környéken lakó család a nagymamát költözteti ide vidékről, vagyis időnként azért gyerekek is elő fognak fordulni. Hátha kedves néni lesz, akivel beszélgetni lehet. Az egyedül élő idős emberek szeretnek beszélgetni.

Aha, majd átjön időnként, hogy mé van akkora gyerekzaj, és tegyél rá hangtompítót, mert különben beperel...

:D Csak meg tudunk egyezni. Majd megszerettetem vele a Kispál és a borzot, és kölcsönadom neki pár gimis-kori kazimat, és majd azt hallgatja fülhallgatóval, és máris nem fogja zavarni a gyerekzaj.
Vagy lehet, hogy őt is érdekelni fogja a latin nyelvtan, és lesz egy Tacitusa, amit majd együtt fogunk fordítgatni a ház előtti mohos kőpadon (sajnos nincs a ház előtt mohos kőpad, csak mohos betonpad, de talán a célnak megfelel majd az is).
Vagy ő is balkezes lesz, és majd együtt figyelemfelkeltő kampányt indítunk a kerületben a balkezességgel járó mindennapi nehézségek miatt, és kiharcoljuk, hogy minden második ajtókilincs a balkezeseknek essen kézre.
Vagy az is lehet, hogy nagyon jól fog tudni főzni, és majd Tündivel átjárhatunk hozzá kuktálkodni, és megtanulunk egy csomó eredeti receptet.
Vagyazis, hogy ő egy nyugdíjas rajztanárnő, és meglátja a rajzokat,
amiket Tündi alkotott, és rögtön összecsapja a kezét, hogy ekkora tehetséget soha életében nem látott, és majd segít bekerülni valami szuper rajzos suliba, és festőművészt nevelni Tündiből.
Vaaaagy .... bármilehet.

Kamilla írta:

Az a vaddisznó csak egészségesen táplálkozik, a "házi" az már kulturálatlanabb !

Szeretettel Tamás

Eeeeez Teccett

Jól itthonragadtam, mert tegnap megkaptam a tesómtól ajándékba az Egy csodálatos elme című filmet, és vasalás közben elkezdtem, és aztán most nagyon piszkál, hogy mi lesz a vége, de Tündi persze nem hagyta nézni (igaza van, nem nekivaló.).
Ti láttátok? Lehet, hogy nem néztem elég figyelmesen, de eddig nem világos, hogy hogyanmiért találta meg a főhőst a doktorbácsi... ez úgy szokott lenni, hogy a elmebetegek akkor válnak regisztrált elmebetegekké, ha elkezdik a környezetüket zavarni. Itt meg nem erről volt szó, a felesége a dokibácsitól tudta meg, a kollégák csak vonogatták a vállukat, hogy hát igen, itt szöszmötölt, azt mondta, dolgozik. Vagy híres ember volt, és a dokibácsinak feltűnt, hogy nem stimmel valami? Fura. Az átlagembernek szerintem lehet akárhány hallucinált haverja, ha nem zavarja vele a többieket, nem zárják be érte. Amúgy is, ezen az alapon a virtuális társadalom nagy része beutalható lenne.