Meg kell mondjam egyre kevesebb kedvvel, inkább csak kötelességből vitázom, hiszen a süketek párbeszéde felé haladunk, nekem meg van jobb dolgom is, mint itt hiábavalóan időt pocsékolni. A teremtés történetben én nem látok olyan érvet, amely téged megingathatna, hogy ne szószerint vedd azt, innen kezdve értelmetlenül ne csépeljük a szót. Talán az alábbiakhoz tennék hozzá valamit.



Ha te annyira szószerint érted a Biblia minden egyes pontját, miért is vtatkoztál a Tivadarral akkoriban olyan nagy hévvel vérügyben. Miért nem tartod magad az Apcsel-hez? Tudom, hogy ezzel a beírással új frontot is nyithattam, a végtelen okoskodások körét, holott ez csak egy egyszerű észérv lenne. Szóval egyszer miért szószerint, másszor, meg miért nem?

Nem küldhetsz üres hozzászólást!

Nem küldhetsz üres hozzászólást!

Szerintem olvassatok egy kis hermeneutikát, az jót fog tenni... meg talán exegézist hozzá.
Ja, és még valami: szerintem a legjobb módszer, ha úgy fog az ember hozzá Bibliát olvasni, mintha nem lennének előzetes dogmatikai, hitvallási ismeretei. Azok ugyanis bevezetik az embert a málnásba. A dogmatikát, a hitvallást emberek alkották, emberi szándékok szerint, s tapasztalataim szerint igyekeztek olyan igehelyekkel alátámasztani mondanivalójukat, amik megfeleltek a koncepciónak, más helyeket pedig kihagytak. Az, hogy ki mit mond az eredendő bűnről pl., az engem csak sokadik helyen érdekel. Első helyen az, hogy mit mond róla a Biblia. A Biblia pedig egyes kérdésekről más-más helyen másként nyilatkozik. A legjobb példa erre a deuteronomista (Mózes V. könyve) és Jób írójának felfogása közötti különbség. Az egyik azt mondja: az ember a bűnei miatt veszi el a büntetést az életben, a másik meg, hogy azért, mert Isten így döntött és kész. Akkor melyiknek van igaza? Na, ezt a kérdést nem szabad feltenni ilyen környezetben. Más helyzet, más idő, más szituáció. Isten nem mindig ugyanazt mondja. Ha valaki háborog, nyugtalan, és te az evangéliummal mész oda... nos a legjobb esetben elküld melegebb éghajlatra. Valami ilyesmi van a Szentírás esetében is. Nem hiszem, hogy az Úr ex katedra kijelentése lenne, ami szó szerint ad mindig eligazítást mindenre (nem félreértendő: vannak benne ilyen explicit részek), hanem megismerteti az Istent, aki ma is él, hat, ma is éltet, ma is itt van köztünk. Egy szó, mint száz: először a Bibliát!

Ja, és még valami: szerintem a legjobb módszer, ha úgy fog az ember hozzá Bibliát olvasni, mintha nem lennének előzetes dogmatikai, hitvallási ismeretei.

Kérdés akkor, hogy ugyebár ige igét magyaráz, nemde? Az egyik igét lehet több más ige fényében is magyarázni, nemde? Azért, mert egy összefüggő egészet alkotnak.

Más helyzet, más idő, más szituáció. Isten nem mindig ugyanazt mondja.

De Isten tegnap, ma, és holnap ugyanaz.

Sziasztok!

Mást mond aki ugyan az!
Micsoda "ellentmondás"?

Én a fiaim és lényaim apja vagyok és képes vagyok mást mondani, de az APASÁGOM tudatában és erősítve bennük azt, hogy bízhatnak bennem, mert az apjuk vagyok!

ISTEN NEM VÁLTOZIK, de a személyes mondanivalója azokhoz, akiket nevüken hívott ki naponként változik.

Ettől szép és gyönyörű a keresztyén élet!

Úgy igen, de akkor is Istennek van egy kijelentése, ami a Biblia. Arra értettem, hogy Isten üzenete nem változott a korok folyamán.

Most már csak az a kérdés, hogyha az első megteremtett dolog a világosság volt, és ezzel elválasztotta a sötétséget a világosságtól Isten, majd jött az éjszaka, és az első nap reggele, akkor mitől volt a világosság, és mitől volt a nappal az első napon, ha még nem volt Nap, és semminémű égitestek nem voltak az égbolton, és a Földet is csak az első napon teremtette Isten? A nappalnak, és a világosságnak az egyedüli okozója, hogy van egy Föld, amely forog a Nap körül. A nappal hordozója a Föld később lett megteremtvve, mint a reggel, és a Nap a második napon volt megteremtve a teremtés történet szerint.

Nem igaz, miért kell a fényt a naphoz kötni, hiszen van olyan rész a Bibliában, amikor Jézus megjelenik egy fényözönben a tanítványai előtt.

Látható, hogy nem szószerint kell értelmezni a teremtéstörténetet, hanem jelképes volta szerint. Mint ahogy a Lót felesége sem nátrium cloriddá bálványozódott, hasonlóképpen itt sem kell tudomány leírásként mondani Isten hatalmas teremtésének hat napos jelképes leírását.

Sóbálvánnyá lett. Hát, akkor Lót felesége mivé lett? A Biblia nem tudománykönyv, de a tudományos precizitásnál pontosabb, hiszen Isten írta. Történelem könyv. Avagy máskülönben, hogyan magyaráznád azt, hogy honnan jön a bűn?

Préd 7,29. Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.

A Bibliában Isten üzenete igenis változik. Sajnos nem ugynazt mondja Ábrahámnak, mint amit mondjuk Ézsaiásnak. Pont azért, mert más a helyzet, más a szituáció, másra van szüksége az embernek. Isten sohasem azért szól, hogy ne legyen csöndben, hanem mert el akar valamit érni vele. AMikor Isten szól, világot teremt, embert teremt, megváltót küld... nem marad soha hatástalan, és ebben van az ereje. Na most, hogy mikor mi az üzenet, az változik. Isten egy szempontból, lényege szerint nem változik, mindig Isten marad. De hogy mit mond az embernek, az igen. Abban teljesen igazatok van, hogy Jézusban eljött A Kijelentés. Ám a Biblia sem önmagában kijelentés, hiszen akkor mindenki rájönne, hogy mi a baj a világgal, mert ha olvasná, világos lenne.
A református tan szerint a kijelentésnek hármas alakja van: Írott Ige (Biblia), Kijelentett Ige (Krisztus) és Hirdetett Ige (Prédikáció). Na most, mi hajlamosak vagyunk csak az elsőt érteni Ige alatt, holott mind a három csak akkor lesz Igévé számunkra, ha a Szentlélek annak mutatja be. A Lélektől lesz hát Ige az írott formája, csak a Lélek ismertetheti fel velünk Krisztust és csak a Lélek képes a prédikációt Isten szavává tenni.
A kijelentés mindig dinamikus, sohasem statikus. Istennek rengeteg üzenete, sok ígérete van. Ő mindig azt adja nekünk, amire szükségünk van.
A Biblia pedig nem történelemkönyv, emelett kitartok. Lehet történetileg vizsgálni, de ettől még nem történelemkönyv. Sokkal inkább az üdvtörténet könyve (így egyetértek ). ISten és az ember párbeszéde végestelen végig, melyből jobban megismerhetjük magunkat és Istent is. Azt azonban nem gondolom, hogy történelemkönyv lenne. Sok esemény pontatlan benne, nem jól tájékozott, esetleg ellentmondásban van benne történetileg. De nem is ez a lényeges számunkra, hanem a benne megjelenő Isten és ember.
A Biblia ne legyen "papírpápa". Legyen az Isten Igéjének forrása! Ehhez pedig: jöjj elő a négy szelek felől Lélek!

Mt 10,34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.

Jn 10,10 A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.

Lk 12,51 Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.

Jn 14,27 Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!

Jn 12,47 És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.

Ellentmondás, vagy ugyan az az Isten más szituációra mást jelent ki magáról és más célzattal?

Mindegyik idézet a Bibliában van!

Egyet értek Shutoval, hogy ezt az "ellentmondást" Isten Szent Lelke tudja olyan harmóniává kovácsolni, ami nélkül felekezetek és emberek egymást fogják bántani!

Isten üzenete nem változik,Isten mindig azt üzeni az embernek,veled vagyok,
figyellek,segítelek,halgass rám

Az,hogy a tevét küldi a sivatagba és nem
a bálnát ,pedig csak a bölcsességét mutatja.

Ám a Biblia sem önmagában kijelentés, hiszen akkor mindenki rájönne, hogy mi a baj a világgal, mert ha olvasná, világos lenne.

Az a baj, hogy az emberek olyannyira gonoszak és bűnösek, hogy nem is foglalkoznak a problémák megoldásával. Nézd meg, hányan olvassák őszintén a Biblát napról napra? Hány embernek is számít valamit a Biblia? Látod, nem sok embernek. Ez a bajok forrása.

A református tan szerint a kijelentésnek hármas alakja van: Írott Ige (Biblia), Kijelentett Ige (Krisztus) és Hirdetett Ige (Prédikáció). Na most, mi hajlamosak vagyunk csak az elsőt érteni Ige alatt, holott mind a három csak akkor lesz Igévé számunkra, ha a Szentlélek annak mutatja be. A Lélektől lesz hát Ige az írott formája, csak a Lélek ismertetheti fel velünk Krisztust és csak a Lélek képes a prédikációt Isten szavává tenni.
A kijelentés mindig dinamikus, sohasem statikus. Istennek rengeteg üzenete, sok ígérete van. Ő mindig azt adja nekünk, amire szükségünk van.

Az a baj, hogy aki támadja a Bibliát, az az első formát akarja meghamisítani: azt állítja, hogy a Biblia hamis.

A Biblia pedig nem történelemkönyv, emelett kitartok. Lehet történetileg vizsgálni, de ettől még nem történelemkönyv. Sokkal inkább az üdvtörténet könyve (így egyetértek ). ISten és az ember párbeszéde végestelen végig, melyből jobban megismerhetjük magunkat és Istent is.

Üdvtörténelemkönyv, ami a történelemkönyvek egyik formája, sőt - legtökéletesebb formája. Csak megint kérdés, hogy benne milyen események történelmi jellegűek - ahogyan Ádám vétkezett és mindenkinek a bűn tulajdoníttatott, úgy Krisztus halálával némelyek igazakká nyilváníttattak.

Azt azonban nem gondolom, hogy történelemkönyv lenne. Sok esemény pontatlan benne, nem jól tájékozott, esetleg ellentmondásban van benne történetileg. De nem is ez a lényeges számunkra, hanem a benne megjelenő Isten és ember.

A Biblia ne legyen "papírpápa". Legyen az Isten Igéjének forrása! Ehhez pedig: jöjj elő a négy szelek felől Lélek!

De Isten szétválaszthatatlan az Ő írott igéjétől. Isten miért közölne ellentmondást vagy hamisságot a Bibliájában? Isten hazudik nekünk?

nu... most NE BÚJJ KI: mint BIOLÓGUS, beszélj nekünk picit a bibliai teremtéstörténet témájáról, meg hogy hogy (nem?) ellenkezik ez a törzsfejlődéssel....

köszi...

(ha nem válaszolsz, az is válasz...)

Halihó!

Szerintem Isten nem szorítható a Bibliába. Ezzel igencsak beszűkítenénk istenségét. De gondolatmenetem jobb megértése érdekében hadd kezdjem onnan, hogy mire is való a Biblia.
"A teljes írás az IStentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."
Abba most ne menjünk bele, hogy milyen Írásra gondol az apostol, a lényeg az üzenet. Nagyon szépen elmondja, hogy mire használható. Arra, hogy IStennel való kapcsolatunkat és magunkkal való kapcsolatunkat jobban megértsük, és fejlődjünk mindkettőben. Nem mond mást.
A másik alapkérdés pedig a hogyanra vonatkozik, azaz hogyan jött létre. Erre többféle elgondolás is van. Van pl. a mechanikus: ISten lediktálta a szöveget az írónak. Egy másik az organikus: Isten átadta az üzenetét, az író pedig leírta a saját szavaival. Van még ezek közötti köztes is stb. Ez már egyéni felfogás kérdése, hogy ki melyiket tartja elfogadhatónak. Én az organikust egyértelműen. Ennek alapján nem mindegy, ki volt az adott szakasz írója, milyen körülmények között élt, milyen korszakban, milyen volt a világképe, a műveltsége stb. Ezek ugyanis mind megjelennek a könyvekben. Az adott kor történelmi ismeretei éppúgy, mint a tudományos ismeretek. Ezért lehet benne ellentmondás. Két ember ugyanis szinte sohasem pontosan ugyanúgy emlékszik egy eseményre, bár szemtanúi egy adott eseménynek. Akkor a Biblia egyes részeinek írói, akik talán évtizedekre, évszázadokra voltak az eseményektől, hogyne tévedhetnének? Ezek a történeti tévedések ellentmondásokhoz is vezethetnek. Ám mivel szerintem nem történelemkönyv, ezért ezek a dolgok megengedhetőek. Én akkor is hiszem, hogy az az ember, aki egy történeti tévedést lejegyzett, még birtokában lehetett Isten üzenetének, sőt birtokában is volt. Csakhogy azt formába kellett önteni. Ő ezt meg is tette a legjobb tudása szerint - az adott kor tudása szerint. Ettől még ez Isten Igéje, ami életet változtató, életet alakító és vezető Ige. Az irodalmi ellentmondásokat hagyjuk meg irodalmi ellentmondásoknak. A történeti ellentmondásokat hagyjuk meg történeti ellentmondásoknak. Az Isten Igéjét pedig Isten Igéjének.
Isten az Igéjétől nem különválasztható, de Isten a Bibliától különválasztható. Ugyanis amint mondtam: a holt betűből élő Ige csak a Lélek segítségével lehet, akkor viszont lesz.
No, ennyi mára. Senkit sem szerettem volna kioktatni, csak leírtam az álláspontomat. Meggyőzni senkit sem akarok. Az egyház többek közt attól jó, hogy nem vagyunk egyformák, mégis egy test tagjai.
Szép estét mindekinek!