Rm 6,3 Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik alámerítkeztünk (vagy másik fordításba bemerítkeztünk) Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?

Értem én, csak fel nem foghatom...

Kedves Gabi!

Róma 6.
4. Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk.
5. Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk.
6. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
7. Mert a ki meghalt, felszabadult a bűn alól.
8. Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele.
9. Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik,
10. Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.

Én is kérdeznék valamit:
Mi módon lehet még felszabadulni a bűn alól? Mi módon lehet az Istennek élni a bűn uralma alatt?

Nem tudom, majd szólok, ha sikerült.

Kedves Net!

Nem az a kérdés, hogy én hogy szeretném érteni.
Lényeges szó a lényeg.
...a keresztség lényegébe vetett HIT.... Ezt írtam.
Magába foglalja a keresztséget és a HIT-et is.
A keresztség lényege pedig = ahogyan írtad - a Krisztusba vetett üdvözítő hit.

Tehát, ha a csecsemőkeresztséggel megkeresztelt gyermek magára nézve érvényesnek tekinti a csecsemőként kapott keresztséget, és annak lényegét, a Krisztusba vetett hitet megtartja egész életén keresztül mindvégig, haláláig, akkor ....

".....Mindegy, hogy csecsemő vagy felnőttkeresztség, a lényeg hogy az illető élete során megtartja e a keresztség lényegébe vetett hitét? ...."

Tényleg, nem csupán az a célom, hogy elmondjam, én hogy értem, hanem az is, hogy megértsem, te hogyan érted, amit írtál, de ahhoz néha kérdezni is kell.
A többi pedig bizalom kérdése.

Meggyőződésem, ha nem csupán az "észt" és a töviseket osztjuk egymásnak, mindannyian épülhetünk. (és építhetünk) (is).

Kedves Gabi!

Isten Lelke világosítsa meg neked a következő Igéket:

Róma 5.
6. Mert Krisztus, mikor még erőtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért.
7. Bizonyára igazért is alig hal meg valaki; ám a jóért talán csak meg merne halni valaki.
8. Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.

2Kor.5.
20. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.
21. Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.

Nem konkrétan valamelyik hozzászólásRA teszem be az írást, hanem elgondolkodtatásként a témához!
A védekező elme sokszor szemben áll a gyermeki hittel.

Olyan ez, mintha ez lett volna a Jn 21,6-ban (jó, hogy nem ez volt):
"Vessétek ki a hálótokat a jobb oldalon!"
"Jó, de miért pont a jobb oldalon? Ekkora butaságot..."

Pétert kellene figyelnünk, ahogy legyőzi a saját elméjét (Lk 5,4-5):
"Evezzetek a mélyre!"
"De hisz egész éjszaka kint voltunk és semmit nem fogtunk. De azért, mert Te mondod, megteszem."


A keresztségben van egy nagy őrültség... megvallani emberek és angyalok előtt hitemet. De miért pont víz alá? Ennek semmi értelme! Tiszta bolondság... De mégis: ha az Úr Jézus megtette, akkor én is megteszem.
Szeretettel Tamás

Igazad van Jenny!
Nem kellene vitatkozni a formán, az ugyanis adott. A bibliai forma a felnőtt hívők hitből való alámerítkezése, alámerítése.
A tartalom ezután következne.
A bibliátlan formában pedig elvileg sincs tartalom. A szülők, keresztszülők szerepe nulla a bibliai alámerítkezésben.
A református teológia ezen a ponton felbontja az Írást, ettől kezdve pedig tényleg az van amit ezüst mond, hogy mindent és az ellenkezőjét is bele lehet magyarázni.
És az egyéb témákban tárgyalt válságjelenségek, zömében erre felbontásra vezethetők vissza.
üdv
ex

Nekem Isten aszondta, hogy kereszteljük meg a pici lányomat 8 hónapos korában.

Ha ezt mondta is neked valaki, biztos hogy nem Isten mondta.
üdv
ex

ex.... sztem hallgasd meg a Repedések címűt...

ezen a beírásodon most nagyon elszomorodtam... pedig engem kb 0 éves koromtól BAPTISTÁNAK neveltek...

Az embereknek sokmindent mondanak, sokmindent hall/hallgat, de ha prófétál is, azt is meg kell ítélni, meg kell mérni az igével.
Isten nem sugall az Igével ellentmondó dolgokat.
Ha "Isten" valakinek az mondaná, hogy nyugodtan mehet paráználkodni, vagy bálványok előtt leborulni, imádkozni, akkor azzól tuttira tudhatjuk, hogy nem Isten mondta.
Van egy pár ilyen dolog. Ne szmorodj el!
üdv
ex

Péld 18,13. A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.

Ez így komment nélkül nagyon magdás válasz, úgyhogy hajrá!
üdv
ex