Pál írta:
8. Meglássátok, hogy senki ne legyen, a ki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való:
9. Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg,
10. És ti Ő benne vagytok bételjesedve, a ki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak;
11. A kiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök testét a Krisztus körülmetélésében;
12. Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból.
13. És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket,
14. Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára;
15. Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.
úgy éreztem, hogy EZZEL kezdjem ITT "ebben a közegben", lám, itt figyel benne a keresztség témája is (borzasztó magas labda, de most - a későbbiek értelmében - NEMMM megyek bele a lecsapásába)
Ezen ALAPOK lefektetése után menjünk inkább tovább a LÉNYEGRE:
Pál írta:
16. Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában:
17. Melyek csak árnyékai a következendő dolgoknak, de a valóság a Krisztusé.
Nem tudom, TI miért vagytok itt... az én okom, hogy EGYSZER (és persze azóta már sokszor) TALÁLKOZTAM Valakivel, találkoztam a VALÓSÁGgal, Krisztussal.
Alapként kiindulhatunk azt hiszem ebből, hogy többé-kevésbé ez mindnyájunk életében jelen van.
Természetesen nem azt jelenti ez, hogy SZEMÉLYESEN összetalálkoztunk vele az utcán... Ahogy Pál mondja:
Pál írta:
2Kor 5,16. Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.
inkább úgy "futottunk össze" vele, mint Mária a "kertész"-szel, vagy az emmausi tanítványok... hogy UTÓLAG esik le, hogy "tejóég, ez Ő VOLT!!"
MÉG GYAKRABBAN előfordul, hogy nem magát a SZEMÉLYt látjuk, hanem felismerjük az ÁRNYÉKÁT!
Nos, ilyenkor az ember hirtelen nagyon boldog lesz!! És nekiáll (a megdicsőülés-hegyi RECEPT szerint) a PILLANATOT ÖRÖKKÉVALÓVÁ tenni:
nekiugrunk az árnyéknak, és RÖGZÍTENI próbáljuk! Körbekrétázzuk, lefotózzuk és kirakjuk a falra, vagy valami hasonlót teszünk vele...
általános emberi tulajdonság... a gond ABBÓL adódik, mikor aztán az életünket igazából meghatározó tényező az "ÉN SZEMÉLYES ÁRNYÉK-EREKLYÉM"
az árnyékkal van egy NAGYON NAGY BAJ... hogy "NEM STIMMEL!!"
ahogy megpróbálsz "megfelelni neki", belepréselődni a kereteibe, ez akkora sikerrel kecsegtet, mintha Schwartzeneggert próbálnám meg belepréselni Marilyn Monroe árnyékába... ha RÖVID IDŐRE az EGYIK OLDAL netán nagy küzdelem árán stimmelne is: a másik oldalt JOBB NEM IS NÉZNI!!!
ez a helyzet "megajándékoz" bennünket egy csomó frusztrációval!!
megint csak Pált idézve:
Pál írta:
Róm 7,18. Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
Róm 2,17. Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.
18. És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek attól, mivelhogy a törvényből megtaníttattál;
19. És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága,
20. A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
az ÁRNYÉKHOZ ILLESZKEDÉS, mint "megfelelési próbálkozás" egyszerűen ESÉLYTELEN!!!
mindannyiunk EGYETLEN ESÉLYE, hogy az árnyékot VETŐ "testtel", az élő és minket megszólítani akaró VALÓSÁGgal kerüljünk kapcsolatba!
És ebben nagyon sokszor éppen az ÁRNYÉK TÚLZOTT FIGYELEMBEN RÉSZESÍTÉSE akadályoz meg...
NE így legyen!
