2007. július 6. 09:32
Vélemény | Longauer László
Egy kormánytag nyitotta meg az idei meleg büszkeség napi rendezvénysorozatot és nyilvánosan is vállalta, hogy ő homoszexuális. Nyilvánosan és büszkén. Szetey Gábor egy misszionárius hevületével elmondott beszédében többek között hangsúlyozta, hogy hisz Istenben és az egyenlőségben, a szeretetben. Közölte azt is: „Hiszek abban, hogy melegnek lenni nem választás kérdése."
Most tegyük félre Isten és a szeretet kérdését. Figyeljünk csak a választással kapcsolatos állításra. Nekem az a tapasztalatom, hogy igenis választás kérdése az egész. Onnan gondolom ezt, mert tudok olyan emberekről, akik melegek voltak, de megutálták saját életformájukat: mást választottak, és heteroszexuálissá lettek. Ez biztosan fordítva is így működik, természetesen nem mindig teljesen tudatosan, de a választás mozzanata meghatározóan jelen van a folyamatban.
Ez az egyik dolog. Nem lehet elhárítani a személyes felelősséget. A másik kérdés az ügy tartalma. Valóban olyan magasztos ügy ez? Szerintem nem. Nem hasonlítható a többi klasszikus szabadságjog ügyéhez. Igaz, a homofóbia jelensége gyakran szélsőséges magatartásokban mutatkozik meg, és taszító is. De a másik irány sem követhető, ezt nevezzük most homofíliának, ilyen Szetey Gábor nézete is. Az a hozzáállás ez,amely ugyanolyan normális szexuális jelenségnek tartja a homoszexualitást, mint a heteroszexualitást. Ez teljesen tarthatatlan nézet.
Tarthatatlan biológiai szempontból is, de az emberiség sokszázados társadalmi tapasztalata szempontjából sem tartható álláspont ez. A fenti tudás figyelembevételével józan módon azt állapíthatjuk meg,hogy a homoszexualitás egy, a normálistól jelentős mértékben eltérő magatartás: egyfajta pszichológiai-pszichiátriai betegség, amit üldözni nem kell, de kezelni és korlátok közt tartani igen.
Szetey Gábor és sorstársai tévedésben vannak: nem megváltoztathatatlan kényszerűség irányítja őket, meg tudnak változni, meg tudnak gyógyulni. Csak fel kell ismerni, hogy betegek. A meleg polgárjogi mozgalom ezért hazug ügy: egy betegségre ne legyen büszke az ember. A változás útját torlaszolják el a meleg emberjogi harcosok, társaik elől zárják el a menekülés útjait. Azok, akik homoszexuálisok voltak, de megváltoztak, azok is büszkék. Büszkeségük teljesen jogos. A többiek számára is ez a járható út.
http://www.hetek.hu/?q=node/12528