ISTENTŐL MEGRAGADVA

„Igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.” Fil 3.12
Sohase akarj Isten munkásává lenni; de ha egyszer jön Isten hívása, jaj neked, ha elkezdesz jobbra-balra tekintgetni. Nem azért vagyunk Isten szolgái, mert mi magunk akartunk azzá lenni, hanem mert megragadott minket Isten. Én nem vagyok alkalmas erre: efféle kifogások sohasem léteznek a számunkra. Hogy mit kell prédikálnod, azt Isten szabja meg, nem a te egyéni hajlamaid. Tartsd a lelked állhatatosan Istennel közösségben és gondolj arra, hogy nemcsak arra vagy hívatva, hogy bizonyságot tégy, hanem arra is, hogy az evangéliumot hirdesd. Minden kereszténynek bizonyságot kell tennie; de ha a prédikálásra való hívás jön, akkor Isten kezének fájdalmas szorítását kell érezned magadon. Ezért az egyért ragadja meg az életed Isten. Közülünk hányat tart így?
Ne ereszd fel vízzel Isten Igéjét; prédikáld hamisítatlan komolyságában. Légy tántoríthatatlan hűséggel Isten Igéje iránt, de ha embertársaiddal személyes munkába fogsz, emlékezz arra, hogy ki vagy: nem valami égből leszállt különleges lény, hanem csak egy kegyelmet nyert bűnös.
„Nem gondolom, hogy már elértem volna: de egyet viszont megteszek...” (13-14. v.)

INTÉS ÖNFEGYELMEZÉSRE

„Ha jobb kezed visz bűnbe, vágd le és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested pokolba kerüljön.” Mt 5.30
Jézus nem azt mondta, hogy mindenkinek le kell vágnia a jobb kezét, hanem: Ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged Velem járásod során, vágd le. Van sok teljesen megengedett dolog, de ha egészen el akarsz mélyedni Istenben, nem szabad többé tenned azokat. Jobb kezed egyike legértékesebb kincseidnek, de Jézus azt mondja, hogy vágd le, ha megakadályoz az Ő parancsai teljesítésében. Ez az önfegyelmezés legszigorúbb szabálya, melyet az emberiség valaha hallott.
Ha Isten megváltoztat valakit újjászületés útján, a kezdődő új élet jellemvonása a csonkaság. Se szeri, se száma azoknak a dolgoknak, amiket nem szabad többé cselekedned. Saját szemedben és a téged ismerő világ szemében ezek a dolgok olyanok, akárcsak a jobb kezed és jobb szemed. Nem lelki emberek mondhatják: Mi lehet ebben helytelen? Micsoda lehetetlen teremtés vagy? Még sohasem volt olyan szent, aki ne ilyen csonkán kezdte volna az új életet. De jobb csonkán és Isten szemében kedves állapotban lépni az életbe, mint az emberek szemében kedvesen, de Isten előtt bénán. Kezdetben Jézus Krisztus, Szentlelke által egész sereg olyan dologban fog meggátolni, ami mindenki számára tökéletesen helyes lehet, csak éppen a te számodra nem. Ügyelj, hogy saját megszorításaid ne használd valaki más bírálgatására.
Csonka élettel kell kezdenünk, de a 48. versben Jézus már a tökéletesen kibontakozott élet képét mutatja be: „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!”

2007. június 29. péntek

1Móz 28,15-17.

15 Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és
visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem
teljesítem, amit megígértem neked. 16 Amikor Jákób fölébredt álmából,
ezt mondta: Bizonyára az ÚR van ezen a helyen, és én nem tudtam! 17
Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez,
mint Isten háza és a menny kapuja.

HA ISTEN TÁVOLINAK TŰNIK


Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak
el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. (Ézs
43,2)

Kórházban voltam. Egyik nap kora reggel komoly csontműtétem volt. Aznap
este azt tanácsoltam feleségemnek, hogy menjen haza pihenni. Vonakodva
bár, de bátorításomra elment.
Az éjszaka folyamán fájdalmam erősödött, kezdtem magányosnak,
elhagyatottnak érezni magam. Hiányzott feleségem fizikai jelenléte, és
úgy éreztem, Isten sincs ott velem. A sötét szobában mégis hittel
kértem Istent, adjon bizonyosságot jelenlétéről. Hamarosan nyugalmat és
biztonságérzetet kaptam, és elaludtam. Isten jelenléte fizikai látvány,
hangok és érzések nélkül érkezett. Ő megjutalmazta hitben megtett apró
lépésemet.
Isten továbbra is bátorít hitemben a fájdalmak, szomorúság, anyagi
bizonytalanság, kísértések és egyéb próbák idején. Ma még ősz fejjel is
harcot jelent, hogy a hitre, ne pedig az érzéseimre hagyatkozzak.
Harcot jelent hogy a próbák idején bízni tudjak, és tudjam Istent
dicsőíteni a fájdalomban is, és tudjam átadni magam Istennek a
szenvedések között is.

Imádság: Szerető, vigasztaló Szentlélek Isten, adj bizonyosságot, hogy
te soha nem vagy távol tőlünk. Ámen.

A hit próbák által erősödik.
Jack E. Albright (Kansas, USA)

IMÁDKOZZUNK A MŰTÉT UTÁN LÁBADOZÓKÉRT!

TEDD MEG MOST

„Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében...” Mt 5.25
Jézus ezt az alapelvet fekteti le: Tedd meg, amiről tudod, hogy meg kell tenned, most és tedd meg hamar; ha nem teszed meg, a per kikerülhetetlenül elkezdődik és meg kell fizetned az utolsó fillérig fájdalomban, kínban és nyomorúságban. Isten törvényei megmásíthatatlanok: nem lehet kibújni alóluk Jézus tanításai egyenesen ránk vannak szabva.
Egészen természetes, ha utánanézünk, hogy ellenségünk megadja, amihez jogunk van; de Jézus azt mondja, hogy számomra az bír örök és parancsoló fontossággal, hogy én fizessem meg ellenségemnek, amivel tartozom neki. Urunk álláspontjából nem számít, hogy be vagyok-e csapva, vagy sem: az a fontos, hogy én ne csapjak be mást. Ragaszkodom-e jogaimhoz, vagy megfizetem-e, amit Jézus álláspontja szerint meg kell fizetnem?
Tedd meg a dolgot gyorsan; állítsd magad az ítélőszék elé most. Erkölcsi és lelki ügyekben azonnal meg kell ezt tenned; ha nem teszed meg, a könyörtelen per azonnal működni kezd. Isten el van tökélve, hogy gyermekét olyan tisztává és fehérré tegye, mint a frissen esett hó; míg az Ő tanításának akármelyik pontját illetőleg engedetlenség forog fenn, nem szűnteti meg bennem a Lélek egyik működését sem. Ha túlságosan ragaszkodunk igazunk bizonyításához, ez mindig annak a jele, hogy valamelyik ponton engedetlenek voltunk. Nem csoda, a Lélek olyan hatalmasan ösztönöz minket, hogy állandóan a világosságban maradjunk!
„Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele...” Egyik-másik rokoni kötelékeddel kapcsolatban sohasem bukkantál még arra, hogy harag lakik a szívedben? Valld meg gyorsan, tedd jóvá Isten előtt hamar, engesztelődj ki az illetővel — tedd meg most.

AZ ELKERÜLHETETLEN BÜNTETÉS

„Bizony mondom neked, nem szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted.” Mt 5.26
A mennyországban egy kicsiny sarok sem lehet a pokol számára. Isten elhatározta, hogy tisztává, szentté és igazzá tesz téged; nem fogja tehát engedni, hogy csak egy pillanatra is megmenekülj a Szentlélek ítéletétől. Sürgetett, hogy azonnal jöjj ítéletre, amikor elítélt, de nem jöttél; az elkerülhetetlen eljárás megkezdődött és most börtönben vagy, ahonnan csak akkor fogsz kiszabadulni, amikor az utolsó fillérig megfizettél. Hát ez a könyörülő és szerető Isten? mondod. Isten szempontjából nézve, ez a szeretet dicsőséges szolgálata. Istennek az a terve, hogy kihozzon onnan téged tisztán, mocsoktalanul és szeplőtlenül, de azt akarja, hogy felismerd: mi voltál és mivé kell ismét lenned. Abban a pillanatban, amikor hajlandónak mutatkozol arra, hogy Isten változtasson a helyzeteden, az Ő újjáteremtő erői munkába lépnek. Abban a pillanatban, amikor felismered Isten célját, amely abban :áll, hogy helyes viszonyba állítson téged Önmagával és embertársaiddal, a világmindenség végső határáig mindent felhasznál, hogy a helyes útra segítsen téged. Határozz azonnal: Igen, Uram, megírom azt a levelet még ma este; ki akarok békülni azzal az emberrel még ma.
Jézus Krisztus üzenetei az akaratnak és a lelkiismeretnek szólnak, nem az értelemnek. Ha a Hegyibeszédet az értelmeddel vitatod, megakadályozod, hogy, a szívedre fellebbezzen.
Csodálkozom, miért nem járok Istennel! — Fizeted-e az Isten szempontjából való adósságaid? Cselekedd most, amit előbb-utóbb úgyis meg kell tenned. Minden erkölcsi felszólítás mögött ott van egy kell.

A TANÍTVÁNNYÁ VÁLÁS FELTÉTELEI

„Ha valaki követni akar, de nem gyűlöli meg..., nem lehet a tanítványom.” Lk 14.26 továbbá 27.33
Ha az élet legszorosabb kapcsolatai összeütköznek Jézus Krisztus igényeivel, Ő azt mondja: föltétlenül Neki kell engedelmeskednünk. Tanítvánnyá lenni annyit jelent, mint egy Személynek: a mi Urunk Jézus Krisztusnak személyesen és szenvedélyesen odaszentelni magunkat. Különbség van egy személynek való odaszentelődés és elveknek, vagy egy ügynek való odaszentelődés között. A mi Urunk sohasem hirdette azt, hogy egy ügynek, hanem azt, hogy Neki magának szenteljük oda magunkat. Tanítványnak lenni annyit jelent, mint az Úr Jézus alázatos szeretet-szolgájának lenni. Sokan közülünk, akik keresztényeknek nevezik magukat, nem szentelték oda magukat Jézus Krisztusnak. Egy emberben sincs meg ez a Jézus Krisztus iránt való szenvedélyes szeretet, hacsak a Szentlélek nem közli azt vele. Csodálhatjuk, becsülhetjük tisztelhetjük, de nem vagyunk képesek szeretni Őt. Az egyetlen, aki szereti az Úr Jézust, a Szentlélek és Ő árasztja szét Isten igazi szeretetét a szíveinkbe. Valahányszor a Szentlélek alkalmat lát Jézus dicsőítésére, elfoglalja a szíved, az idegeid, egész személyiséged és lángolóvá, izzóvá tesz a Jézus Krisztusért való buzgóságban.
A keresztény életet erkölcsi, önkéntes eredetiség jellemzi. Következésképpen a tanítványt ugyanaz a vád érheti, ami magát Jézus Krisztust is érte, vagyis az állhatatlanság vádja. De Jézus Krisztus mindig állhatatos volt Istenhez. A kereszténynek is állhatatosnak kell tehát lennie Isten Fia benne rejlő életéhez, nem pedig rideg és merev hitvallásokhoz. Az emberek gyakran belecsontosodnak hitvallásaikba és Istennek ki kell őket ragadni előítéleteikből, mielőtt oda szentelhetnék magukat Jézus Krisztusnak.

2007. július 2. hétfő

Róm 5,1-5.

1 Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi
Urunk Jézus Krisztus által. 2 Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz
a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel
is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. 3 De nem csak ezzel
dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a
megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, 4 az állhatatosság a
kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; 5 a reménység pedig nem
szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott
Szentlélek által.

HÍVŐ DRÁGAKÖVEK


"Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd
téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit,
akit fiává fogad." (Zsid 12,5-6)

A csiszolt tengerparti achát a legcsodálatosabb drágakő. Nincs két
egyforma belőle. A színe, és a belső kristály elrendeződése olyan
jelleget és szépséget kölcsönöz neki, amely minden más drágakő fölé
emeli. Természetes, homokkal fedett állapotában azonban általában
felismerhetetlen a tengerparton sétálgató turisták előtt.
Az achát a többi kővel együtt hever a homokban, észrevétlenül elvegyül
a tengerparton. De az achát-gyűjtők általában észreveszik azt a kis
szín-visszatükröződést, amely megkülönbözteti a többi értéktelen kőtől.
Így van ez a hívő emberrel is, akit egy kis jelből észre lehet venni a
tömegben is.
Az achát igazi szépsége csak akkor kerül napvilágra, ha erős
csiszolásnak, polírozásnak vetik alá. Ezekhez a kövekhez hasonlóan, mi
valamennyien, különbözőségeink ellenére kitűnhetünk a tömegből. Hiszen
azért teremttettünk, hogy visszatükrözzük Isten bennünk lévő szépségét.
Ez az Istentől adott szépségünk csak akkor lesz nyilvánvaló, miután sok
"lelki csiszoláson és polírozáson" mentünk keresztül.

Imádság: Istenünk, taníts, hogy meglássuk, és értékeljük a szépséget és
értéket, amelyet te teremtettél bennünk. Ámen.

Keressünk mindig valami szépet abban az emberben, akivel éppen
találkozunk!
Fred W. Buehling (Oregon, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÖNBIZALOMHIÁNNYAL KÜSZKÖDŐKÉRT!

A SZEMÉLYES BŰN ÖSSZPONTOSULÁSA

„Jaj nekem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok.” Iz 6.5
Mikor Isten jelenlétét érzem, nemcsak valamiféle határozatlan értelemben ismerem el, hogy bűnös vagyok, hanem előttem áll a bűnömnek életem egy bizonyos pontjára való összpontosulása. Könnyen mondhatja az ember: Óh igen, tudom, hogy bűnös vagyok; de mikor Isten jelenlétébe jut, nem mehet egyszerűen tovább ezzel a puszta megállapítással. A meggyőződés mindig arra összpontosul, hogy én vagyok ez vagy amaz. Mindig ez a jele annak, hogy egy ember Isten jelenlétében van. Soha sincs valami határozatlan bűntudat, hanem a bűnnek valamilyen személyes területre való összpontosulása. Isten azzal kezdi, hogy megítél minket amaz egy dolog miatt, amelyet a Szentlélek által felajzott lelkünk elé tár. Ha engedünk az Ő meggyőző erejének ezen a ponton, levezet minket a bűn mélyen elrejtett nagy hajlamaihoz. Így bánik vélünk Isten mindig, mikor tudatosan az Ő jelenlétében vagyunk.
A bűn összpontosulásának ez a megtapasztalása igaz valóság a legnagyobb és legkisebb szentben éppen úgy, mint a legnagyobb és legkisebb bűnösben. Mikor az ember e tapasztalat első lépcsőfokán van, azt mondhatja: Nem tudom, hol tértem rossz útra; de Isten Lelke rá fog mutatni néhány határozott dologra. Az Úr szentsége látomásának az volt a hatása Izajásra, hogy tudatára ébredt tisztátalan ajkú voltának; „Számhoz érintette (a parazsat), és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat (a parázs), bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.”. (7. vers) A tisztító tüzet ott kellett alkalmazni, ahol a bűn összpontosult.

„Ne háborogj, csak rosszra vinne.” Zsolt 37.8

Háborogni annyit jelent, mint szellemileg vagy lelkileg tönkremenni. Nagyon különböző dolog azt mondani, hogy ne háborogj és olyan lelkülettel bírni, hogy képesek legyünk nem háborogni. Olyan könnyűnek hangzik „az Úrban való megnyugvásról” és az „Úrra való türelmes várásról” beszélni, amíg a fészek csendes, de ha tolongás és aggodalom közepette élünk, mint annyi sokan, vajon lehetséges-e akkor is megnyugodni az Úrban? Ha ez a ne, amely az Igében szól, nem érvényesíthető itt, akkor sehol sem érvényesíthető. Ez a ne kell, hogy használható legyen a zavarok napjaiban éppen úgy, mint a béke napjaiban, vagy különben sohasem lesz használható. És ha nem érvényesül a magad különleges esetében, nem érvényesülhet senki másnak az esetében. Az Úrban való megnyugvás egyáltalán nem külső körülményektől függ, hanem az Istenhez Magához való viszonyodtól. A nyugtalankodás mindig bűnben végződik. Azt képzeljük, hogy egy kis aggodalom és tépelődés annak a jele, hogy mennyire bölcsek vagyunk; ámde sokkal inkább annak a jele ez hogy mennyire gonoszak vagyunk. A bosszankodás abból az elhatározásból származik, hogy a magunk útJn járjunk. A mi Urunk sohasem aggodalmaskodott és tépelődött, mert sohasem a saját eszméit akarta megvalósítani, hanem Isten eszméinek a megvalósítására törekedett mindig. A bosszankodás gonosz dolog, ha Isten gyermeke vagy. Azzal áltatod talán együgyű lelked, hogy a te körülményeid túlságosan nehezek Isten számára? Tegyél minden feltételezést az egyik oldalra és húzódj meg a Mindenható árnyékában. Mondd meg Istennek határozottan. hogy nem fogsz többé bosszankodni e dolog miatt. Minden bosszankodásunk és tépelődésünk onnan származik, hogy számításunkból kihagyjuk Istent.

SZÁMÍTÁSODBÓL NE HAGYD KI ISTENT

„Hagyjad az Úrra a te útadat és bízzál benne, majd ő teljesíti.” Zsolt 37, 5.

Ne tégy számítást Isten nélkül.
Úgy látszik, Istennek csodálatos útjai vannak az olyan dolgok elintézésére, amelyeket anélkül gondoltunk ki, hogy számításba vettük volna Őt. Olyan körülmények közé jutunk, amelyeket nem Isten választott ki és hirtelen észrevesszük, hogy Isten nélkül végeztük számításunkat; Ő nem vett bennük részt, mint élő tényező. Az egyetlen dolog, ami megőriz minket a tépelődés lehetőségétől: Istennek mint legnagyobb tényezőnek számításba vétele.
A vallásunkban megszokott dolog, hogy Istent tesszük az első helyre, de hajlandóak vagyunk úgy gondolkozni, hogy vakmerőség Őt az élet gyakorlati dolgaiban is első helyre tenni. Ha azt képzeljük, hogy fel kell vennünk a vasárnapi hangulatunkat, mielőtt Isten közelébe jövünk, sohasem fogunk közel jutni Hozzá. Úgy kell jönnünk, amint vagyunk.
Ne tégy számítást a rossz szem előtt tartásával.
Valóban azt gondolja Isten, hogy ne vegyük figyelembe a rosszat? „A szeretet... nem rója fel a gonoszt” (1Kor. 13.5). A szeretet nem hagyja figyelmen kívül a rosszat, de nem tekinti úgy, mint számottevő tényezőt. Istentől távol számolunk a rosszal; annak a figyelembevételével tesszük meg számításainkat és okoskodásainkat annak a szempontjából végezzük.
Ne tégy számítást az esős nap figyelembevételével.
Nem érhet baj egy esős nap miatt, ha bízol Jézus Krisztusban. Jézus azt mondta: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek”. (Jn 14, 1). Isten nem fogja megőrizni a szíved nyugtalanságoktól. De a parancs ez: „Ne nyugtalankodjék...” Próbáld beleélni magad ebbe naponként százegyszer, míg szokásoddá nem válik, hogy Istent tedd első helyre és az Ő figyelembevételével végezd számításaid.

2007. július 5. csütörtök

Róm 3,21-26.

21 Most pedig a törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről
bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták. 22 Isten pedig ezt az
igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden
hívőnek. Mert nincs különbség: 23 mindenki vétkezett, és híjával van az
Isten dicsőségének. 24 Ezért Isten ingyen igazítja meg őket
kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. 25 Mert az
Isten őt rendelte engesztelő áldozatul azoknak, akik az ő vérében
hisznek, hogy igazságát megmutassa. Isten ugyanis az előbb elkövetett
bűnöket elnézte 26 türelme idején, hogy e mostani időben mutassa meg
igazságát: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz.


SZÜKSÉG VAN A BOCSÁNATRA?


Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a
ti vétkeiteket. (Mt 6,15)

"És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is..." (Lk 11,4). Nem tudtam
befejezni a Miatyánk jól ismert mondatát. Megbocsátani? Hogyan
bocsássak meg annak az idegennek, aki két nappal ezelőtt ellopta a
levéltárcámat? Megdöbbenés, harag és félelem érzése kavargott bennem,
egészen belebetegedtem. Ahelyett, hogy megbocsátásért imádkoztam volna,
csak azért könyörögtem, bár tartaná meg a tolvaj a pénzt, és dobná el a
tárcát. Hiszen a benne lévő iratokkal akár vissza is élhetne.
A következő hetekben megpróbáltam megbocsátani mindenkinek, de a
szavaim nem voltak őszinték. Egyik nap, amikor kevéssé voltam
zaklatott, elhatároztam, hogy imádkozni fogok ezért az emberért, hogy
jusson el valahogy Jézus megismerésére. Tudja meg, hogy Jézus meghalt a
kereszten, így bűneinkre van bocsánat. Amint imádkoztam, belül
megszólalt egy hang: "És neked milyen bűnöket kell megbocsátani?
Esetleg, hogy nem tudsz megbocsátani az ellened vétkezőnek?" Perceken
belül sok más bűnöm is elém került.
Végül beláttam, hogy én legalább olyan bűnös ember vagyok, mint a
tárcámat ellopó személy. Isten teremtett mindkettőnket, és Jézus
mindkettőnkért meghalt a kereszten. Ez a gondolat segített a
megbocsátásban és gyógyulásban.

Imádság: Szerető Atyánk, bocsáss meg nekünk, és segíts, hogy mi is
megbocsássunk az ellenünk vétkezőnek. Ámen.

Miért kell bocsánatot kérnem?
Deb Vellines (Illinois, USA)

IMÁDKOZZUNK A ZSEBTOLVAJOKÉRT ÉS ÁLDOZATAIKÉRT!

LÁTOMÁS ÉS VALÓSÁG

„És tóvá lesz a délibáb...” Iz 35, 7.

Mindig látomásaink vannak mielőtt egy dolog valósággá válik. Amikor rájövünk, hogy bár a látomás való, mégsem valóság mibennünk, ez az az idő, amikor közbelép a Sátán a kísértéseivel és mi hajlandóak vagyunk azt mondani, hogy nem érdemes továbbmenni. Ahelyett, hogy valósággá vált volna a látomás, elérkeztünk a megaláztatás völgyébe.
„Az élet nem haszontalan érc,
Hanem a központi homályból kiásott vas,
Amelyet megkalapáltak a végzet ütései
Hogy formálják és használják.” (Browning.)
Isten látomást ad nekünk, aztán levisz minket a völgybe, hogy a látomás mintájára kalapáljon minket és a völgyben közülünk sokan elcsüggednek és megszöknek. Minden látomás akkor válik valósággá, ha van türelmünk. Gondolj arra, hogy Istennek végtelen sok ideje van. Ő sohasem siet. Mi mindig lázasan sietünk. A látomás dicsőségének világánál továbbmegyünk dolgaink végzésére, de a látomás még nem valóság bennünk. Istennek le kell minket vinnie a völgybe és tűzön meg özönvízen kell keresztülvinnie, míg kiformál minket igazi alakunkra, míg eljutunk odáig, hogy az igazi valóság elérésére méltathat minket. Amióta láttuk a látomást, Isten mindig munkában volt, hogy az eszmény szerint formáljon minket, de mi újra meg újra elszökünk Tőle és a magunk mintája szerint próbáljuk magunkat kovácsolni.
A látomás nem valami levegőben függő vár, hanem annak a meglátása, amilyenné Isten akar téged tenni. Engedd magad a korongra tenni és forgatni, amint Neki tetszik és amilyen biztos, hogy Isten, Isten és te, te vagy, éppoly bizonyos, hogy egészen a látomásbeli kép szerint fogsz formáltatni. Ne veszítsd el a bátorságod közben. Ha volt valaha látomásod Istenről, megpróbálhatod, amint neked tetszik, hogy megelégedett légy egy alacsonyabb színvonalon, de Isten sohasem fog téged ott hagyni.

MINDEN NEMES VÁLLALKOZÁS NEHÉZ

„Menjetek be a szoros kapun... .Mert szoros az a kapu és keskeny az az út...” Mt 7, 13-14.

Ha Jézus tanítványaiként akarunk élni, emlékeznünk kell rá, hogy minden nemes vállalkozás nehéz. A keresztény élet dicsőségesen nehéz, de nehéz-volta nem csüggeszt el és nem nyom agyon minket, hanem arra serkent, hogy legyőzzük azt. Értékeljük-e annyira a Jézus Krisztus szerzette csodálatos váltságot, hogy minden tőlünk telhetőt oda tudunk adni az Ő dicsőségéért?
Isten az embert korlátlan kegyelméből váltja meg Jézus Krisztus váltságműve által; Ő munkálja bennünk, hogy akarjunk és cselekedjünk az Ő jótetszése szerint; de ezt az üdvösséget nekünk kell megvalósítanunk a gyakorlati éleiben. Ha egyszer az Ő váltsága alapján elkezdjük parancsait betölteni, ~ úgy találjuk, hogy meg tudjuk tenni. Ha nem tudjuk, ez azért van, mert nem gyakoroltuk. A válság annak a bizonysága, hogy gyakoroltuk-e, vagy nem. Ha engedelmeskedünk Isten Lelkének és gyakoroljuk testi életünkben, amit Isten belénk helyezett az Ő Lelke által, akkor, amikor a világ jelentkezik, úgy találjuk, hogy saját természetünk éppen úgy, mint Isten kegyelme, mellettünk fog állni.
Hála legyen Istennek, hogy nehéz feladatokat ad nekünk! Az üdvösség örömteljes, de ugyanakkor hősies és szent dolog is. Mindarról bizonyságot tesz, amire érdemesek vagyunk. Jézus sok „fiakat vezérelt dicsőségre” (Zsid 2, 10.) és Isten nem fog minket megoltalmazni a fiúság követelményeitől. Az Isten kegyelme férfiakon és asszonyokon a Jézus Krisztushoz való feltűnő rokoni hasonlatosságot eredményez, nem gyengeséget. Óriási erőfeszítésbe kerül Jézus tanítványának megnemesített életét élni a történő dolgokban. Mindig szükség van erőfeszítésre, hogy nemesen cselekedjünk.

2007. július 7. szombat

Mt 4,18-22.

18 Amikor a Galileai-tenger partján járt Jézus, meglátott két testvért,
Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a
tengerbe vetették, mivel halászok voltak. 19 Így szólt hozzájuk:
"Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket." 20 Ők pedig
azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt. 21 Miután tovább ment
onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, a Zebedeus fiát és
testvérét, Jánost, amint a hajóban atyjukkal, Zebedeussal együtt
rendezték hálóikat, és őket is elhívta. 22 Ők pedig azonnal otthagyták
a hajót és atyjukat, és követték őt.

AKAROM, AKAROM!


Jézus így szólt hozzájuk: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká
teszlek titeket. (Mt 4,19)

Megkértek, hogy a gyermekek számára készítsek egy jelenetet a Jézus
követéséről szóló istentisztelet témájának ábrázolására. Néhány
gyülekezeti fiatalt vontam be, hogy segítsenek eljátszani a tanítványok
elhívásáról szóló történetet. Elkezdtem mondani a szerepem: "Jézus így
szólt: Máté akarsz követni engem?" Lassan, és szégyenlősen előrejött
egy kamasz, s ezt motyogta: "Igen, Jézus, követni akarlak!" Egyik
"tanítvány" a másik után jött előre hívásomra, inkább lámpalázasan,
mint lelkesülten. Elhűlve néztem, nem így képzeltem el a jelenetet.
Végül így szóltam: "Péter, Jézus hív, akarod-e követni? John, egy
fiatal fiú, aki Pétert játszotta, kiugrott a padból, arca sugárzott az
örömtől és az izgalomtól. "Igen, Jézus, követni akarlak téged!" Szívből
átölelt engem és a többi tanítványt, örvendezve, hogy Jézus ilyen nagy
kiváltságban részesítette.
Meghatódtunk. John egy szellemileg fogyatékkal élő fiú volt. Talán soha
sem fog tudni mindent úgy megtenni, mint mi, de aznap Isten
küldötteként szép példáját adta, hogyan kell kifejezni Jézus
követésének örömét.

Imádság: Úr Jézus Krisztus, követésedben tölts be minket örömmel és
lelkesedéssel, segíts szeretettel átölelni mindenkit, akik társaink a
te utadon. Ámen.

Szeretnék keresztyén lenni, ha minden hívő olyan lenne, mint én?
Jessie Schut (Alberta, Kanada)

IMÁDKOZZUNK A SERDÜLŐKKEL FOGLALKOZÓKÉRT!

HŰSÉGRE VALÓ AKARAT

„Válasszatok magatoknak még ma akit szolgáljatok.” Józs 24, 15.

Az akarat a cselekvő ember lényéhez tartozik. Nem adhatom fel az akaratom, gyakorolnom kell azt mindenképpen. Akarnom kell, hogy engedelmeskedjem és akarnom kell, hogy Isten Szentlelkét elfogadjam. Mikor Isten megláttatja velünk az igazságot a kérdés sohasem az. hogy Ő mit fog cselekedni, hanem az, hogy mi mit fogunk tenni. Az Úr mindannyiunk elé nagy lehetőségeket szokott állítani, és a legjobb, amit tehetsz, az, hogy reáemlékezel arra: mit tettél, amikor Isten megérintett előzőleg: akkor, amikor megválttattál, vagy amikor először láttad Jézust, vagy ráeszméltél az igazságra: Akkor könnyű volt Istennek hűséget fogadni; emlékezz vissza azokra a pillanatokra most, amikor Isten Lelke új lehetőségeket kínál föl neked.
„Válasszatok magatoknak még ma, akit szolgáljatok.” Megfontolt számvetés tehát ez nem pedig olyas valami, amire könnyen ráállhatsz. Minden más dolgod határozatlan addig amíg nem döntöttél ebben. Az ajánlatot Isten tette neked: ne tanácskozz tehát felőle testtel és vérrel. Minden újabb feladatnál egyre több és több ember dől ki, tudniillik amikor erőfeszítésre kerül a sor. Isten megengedi, hogy az Ő szentjeinek veleménye fontos legyen a számodra és te mégis egyre jobban veszítesz abból a bizonyosságból, hogy megértik-e mások teendő lépésedet. Semmi dolgod sincs azzal, hogy kitaláld: hová vezet ,Isten; az egyetlen, amit Isten meg akar neked magyarázni: Önmaga.
Tégy vallomást Neki: ,Én hű leszek Hozzád’. Azonnal amikor azt választod, hogy hű leszel Jézus Krisztushoz, saját magad ellen tettél bizonyságot. Ne kérdezz más keresztényeket, hanem Őelőtte tégy bizonyságot: ,Én Neked akarok szolgálni’. Akarj hű lenni, azt pedig bízd másokra, hogy ők is hűek legyenek.