Ezt a rovatot a következő két cikk ürügyén nyitottam, matematika iránt érdeklődőknek:
Kvasz László: A matematika és teológia láthatatlan kapcsolódási pontjai Jesenius konferencia 2005.
http://reformatus.hu/confessio/2007/1/1 ... .htm#kvasz
Szirtes András: Eukleidésztől Pannenbergig - Teológia és matematika a modernitás után Jesenius konferencia 2005.
http://reformatus.hu/confessio/2007/1/1 ... tm#szirtes
S azért adtam neki a "Hit és tudomány" címet, mert az adott cikkek a Confessio-ban e rovatban jelentek meg. A két cikk amúgy ha jól sejtem rövidített szerkesztett formái két előadásnak, ami megnézhető a Parókia honlapjáról indulva (Jesenius konferencia).
Azért csak ürügy, mert kezdetnek túl nagy falat lenne a második cikk tévedéseit elővenni. Illusztrációképpen egyet megemlítek: "A hiányos itt két dologra vonatkozik: egyrészt arra, hogy minden rendszer számára léteznek megoldhatatlan [
igaz] problémák (első nemteljességi tétel), másrészt, hogy az adott rendszer ellentmondás-mentessége a rendszeren belül nem igazolható (második nemteljességi tétel)." A [
igaz] az én betoldásom, mert a mondat így helyes. Remélem ez illusztrálja, hogy miért nem itt szeretném a tárgyalást kezdeni.
Azt hogy hol kezdjem nagyon nehéz. Ugyanis tucatnyi meglepőbbnél meglepőbb állításom van. Ezek alkalmasak arra, hogy aki nem kellően tájékozott az nevetségesnek vélje bármelyiket. s így is viszonyuljon hozzájuk. Pedig ezek a kérdések egy rendszert alkotnak. S mint a fenti két cikkből is kiderül vannak teológiai kihatásaik.
Vágjunk a közepébe. Felteszek néhány provokatív kérdést, és majd meglátom a reakciókból van-e értelme a folytatásnak.
Tudod-e, hogy a racionális számok között van rákövetkezés?
Tudod-e hogy az irracionális számok bevezetését az azóta megdőlt folytonossági mítosz ösztönözte?
Tudod-e hogy kontinuum (=folytonos) számosságúnak nevezik a valós számok halmazát, de a folytonossági definíciókat (Heine, Cauchy) már a racionális számok is kielégítik?
Tudod-e hogy ténylegesen még egyetlen irracionális számot se használtak fel semmilyen számításban sem?
Tudod-e hogy a kontinuum hipotézis értelmetlenség?
Tudod-e hogy a középiskolában csak azt igazolják, hogy négyzetgyök(2) nem állítható elő két előállított természetes szám hányadosaként, ám ebből arra következtetnek, hogy nem is racionális, de azért létezik, s így vezetik be az irracionális számokat?
Tudod-e hogy ha megkérsz egy halmazelméleti matematikust, hogy ugyan mondjon már egy helyet a számegyenesen, amelynek van olyan nem elfajuló környezete, ahol nincs racionális szám, akkor 0 ilyen helyett fog tudni mondani, de azt fogja állítani, hogy tulajdonképpen olyan helyet nehéz találni, ami nem ilyen, lévén az ilyen helyek megszámlálhatatlanok, míg a nem ilyenek megszámolhatóak?
Tudod-e, hogy aki azt mondja Zénón azért nem értette meg miért éri utol Akhillész a teknőst, mert nem tudta hogy végtelen sor összege lehet véges, az keveri a szezont a fazonnal, vagyis az összeg ismeretét - amit jól választva az adatokat ránézésre megkapunk - a tényleges összegzéssel?
Tudod-e hogy nem létezhetnek fekete lyukak?
Tudod-e, hogy a Cantor-féle halmazelméletet teljes elutasítás vette körül létrejöttekor?
Tudod-e, hogy Cantor főtétele saját eszközeivel megcáfolható, s vele egész számosság és halmazelmélete?
Tudod-e, hogy Gödel mindkét nem teljességi tétele Cantor főtételén alapul?
Tudod-e, hogy a kizárt harmadik elvét kijátszva bizonyítanak számos hírhedt tételt?
Tudod-e, hogy nincs olyan halmaz, mely önmagát elemként tartalmazná?
Tudod-e, hogy a minden halmazok halmaza definiálható ellentmondásmentesen?
Tudod-e hogy a Cantor-féle halmazelmélet a valóság meghaladása, s fő okozója az igazság relativizálásának?
és így tovább. Végül egyet nézzünk meg konkrétan is.
Tudod-e, hogy a végtelen halmazok se állíthatók párba saját valódi részhalmazukkal?
Ellentétben Szirtesi András cikkében leírtakkal! Állítsunk fel egymással szemben két oszlopot. Az egyik legyen 1m-es a másik 2m-es.Az alsó 1m szimbolizálja a természetes számok halmazát.
Először húzzunk köteleket a két oszlop azonos magasságú pontjai közé. Ez szimbolizálja az n->n párosítást. Most ennek mintájára készítsük el az n->2n párosítást! Mit tapasztalunk? Azt, hogy mindkét oszlop teljesen ki van használva. Vagyis a második oszlopnak a nem a természetes számokat reprezentáló része is. Vagyis n->2n nem N=>N párosítás.