Kezdek megint ráérezni a naplóírásra, pedig azt hittem, leszoktam

. De ezek szerint nem úgy megy az.
Ma elértem a Zsidók 7:25-höz. Nahát

. Kicsivel több mint egy éve értem el ugyanide legutóbb, valamikor nyár közepén, tavaly. Nem volt épp lakásunk, anyósoméknál laktunk. (Basszus, tényleg olyan gyönyörű ez a lakás!! A héten ablakot is mostam, azóta pláne! Ha valakinek van kedve, jöjjön fel hozzánk egy teára, és nézze meg!!). És nem volt internethozzáférésem. És Net2rist kelelele oldala viszonylag új volt. És mi Tündivel elmentünk vendégségbe, és én odaszemtelenkedtem a géphez, és hosszú szünet után végre megnéztem a leveleimet, meg rákukkantottam Net oldalára is. És volt új aktuális üzenet kiírva, ez: "Ezért ő mindörökre meg is tudja tartani azokat, akik őáltala járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy esedezzék érettünk". Aztán kattingatás tovább, dumálgatás tovább, lassan indulás vissza anyóshoz. Akkor még Tündit a hátamon hordtam a háti hordozóban - de fura most már ez is - . Szóval zötyögünk a buszon, Tündi a hátamon, belém meg belémhasít, hogy afrancba, mi is volt az aktuális üzenet?? Dehülyevagyok. Hogy felejthettem el? Nagyjából van csak meg - igehelyeket én sose jegyzek meg, nem marad a fejemben, kész. Volt egy lehetőségem ránézni az internetre, én meg nem jegyeztem meg, hogy mi volt. Kisebb elkettyenés.
És aztán a következő hajnalban szépen olvastam tovább a Bibliát onnan, ahol épp tartottam, és ott volt a mondat. "Ezért ő mindörökre meg is tudja tartani azokat, akik őáltala járulnak Istenhez.". Kerekre nyílt szemek, "ez nem igaz, ilyen nincs!!!!!" - élmény. Ha valaki mesélné, nagyon közeli megbízható ismerősömnek kellene lennie ahhoz, hogy elhiggyem.
Az a fura, hogy a Gyuri, meg még hányan hogy szeretik nézni a viasaton a titokzatos természetfeletti eseményeket, miközben meg velem ilyenek történnek ténylegigazából.