Indu írta:
Kedves Bogi!
>az Ószövetség idején Isten a Szentlelket csak bizonyos időre adta, meghatározott feladatok végzéséhez
Tudnál erre valami igét? (én inkább úgy látom, hogy az ÓSZ-ben talán még rejtettebb volt ez, kevesebbet tudhattak róla, de miért lett volna más?)
Kedves Indu!
Nem kifejezetten egy ige szól erről, hanem összefüggéseiben nézve látható ez.
Az Ószövetségben Isten a zsidó néppel kötötte a szövetségét. Itt nem jellemző, hogy ennek a szövetségnek valamennyi tagja rendelkezett volna a Szent Lélekkel.
„Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és nekik is adná lelkét az Úr!” (4Móz.11:29) – kívánta Mózes.
A próféták, királyok, bizonyos kiválasztott emberek kapták csupán a Lelket, addig, amíg Isten meghatározott feladatokra használta őket.
Néhány példa:
Amikor Jósáfát, júdai király ellen hadba vonultak a móábiak, a király az
„Urat kezdte keresni és böjtöt hirdetett”, s miközben a júdaiak ott álltak az Úr színe előtt, „
Akkor rászállt az Úr lelke a gyülekezet jelenlétében Jahaziélre, aki…Ászáf fiai közül való lévita volt…” (2Krón.20:14), és Isten rajta keresztül szólt a királyhoz és a néphez. (Isten az egyszeri üzenetének tolmácsolásához adta akkor a Lelkét.)
Vagy amikor Mózes megterhelőnek érezte a rá bízott feladatot, Isten mondta neki, hogy jó, elosztja a terhet, közte és hetven férfi (Izráel vénei) között, s így határozott:
„Elveszek abból a lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne magad hordozd azt.” (4Mózes 11:17)
Amikor Gedeont megbízta Isten a Midjánok elleni harccal
„Ekkor az Úr felruházta lelkével Gedeont…” (Bírák 6:34)
Miután Sámuel próféta Isten megbízására Sault királlyá kente,
„…megszállta az Isten Lelke.” (1Sám. 10:10) Mivel azonban Saul engedetlen lett, nem teljesítette, amit Isten meghagyott neki, Isten elvetette őt, és elvette a Szent Lelkét is
„Saultól … eltávozott az Úr lelke, és rossz szellem kezdte gyötörni, melyet az Úr küldött.” (1Sám. 16:14)
Olykor még hitetlenekben is munkálkodott:
„…Bálám…Amint meglátta Izráelt törzsenként sátorozni, rászállt az Isten Lelke, példabeszédbe kezdett…” (4Mózes 24:2-3)
stb.
Szóval, az
Ószövetség idején a
Lélek nem töltetett ki a szövetség minden tagjára, hanem Isten akaratából egyes emberekre, és ők is
bizonyos feladat elvégzése idejére kapták. A Szent Lélek még
nem vett lakozást a földön!
Az
Újszövetség esetében más a helyzet.
Isten a Fiának, Jézus Krisztusnak váltsághalála által kötött új szövetséget mindazokkal (bármilyen népből), akik HISZNEK Benne. /
„…új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.” – mondta Jézus. (Lukács 22:20) ; ”
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)/
A szövetség tagja egyik oldalról Isten, másik oldalról azok az emberek a szövetség tagjai, akik hisznek Isten szavának és megtértek, s akiket Ő újjászült Szent Lelke által!
/
"Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az". János 3:6-7/
Tehát az üdvözüléshez újjá kell születni, ez pedig egyedül Isten Lelke által lehetséges.
Ezekben az újjászületett emberekben lakozást vett (egyen-egyenként) a Lélek! /
”A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által." (2Tim. 1:14)/
Itt tehát
a szövetség tagjai valamennyien kapják a Szent Lelket, és Isten a gyermekeinek tekinti őket.
„
Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.” János 1:12-13.
(„Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak…” Róma 8:17)
„
Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” Róma 8:9
„Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” Róma 8:14
„
Én ÖRÖK életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.” (János 10:28 )
Nyilvánvaló ezeket az igéket olvasva, hogy
Isten az újjászületett embertől nem vonja vissza a Szent Lelkét!, hiszen az Újszövetségben a szövetségkötés „járulékos része” (csúnyán kifejezve) a Sz. Lélek, Isten pedig hű és igaz - nem bontja fel a szövetséget!, ÖRÖKre szól.
B.